Paradicsomos lepény

Nagyon-nagyon-nagyon fázom! Ha lenne egy kicsi házam, abban biztos lenne egy kandalló, de legalábbis egy vaskályha, amiben most vígan pattogna a tűz, fényével, hangjával, melegével okozva nagy örömet nekem. Ennek hiányában (egy távfűtéses lakásban) most inkább rátekeredem az olajradiátorra, kicsit ezzel sikerül is helyettesítenem a tüzet. Aztán bevetem még az adu ászt, a sütőt is. Mára egy paradicsomos lepényt néztem ki magunknak.

Hozzávalók a tésztához:

- 12,5 dkg vaj

- 25 dkg fiomliszt

- 1/2 kiskanál só

- kb. 4-5 evőkanál hideg víz

Robotbéppel először összekevertem a lisztet a sóval, majd beledobáltam a nagyobb darabokra vágott vajat és morzsalékosra kevertem a liszttel. Apránként hozzáadtam a hideg vizet, ezzel is elkevertem, de vigyáznom kellett, hogy ne alakuljon labdaccsá, épp csak annyira kell nedvesnek lennie, hogy a tészta összeálljon. Kiöntöttem a pultra, összegyúrtam, körré lapítottam, majd sodrófával kinyújtottam és kibéleltem vele a 25 cm-es fodros tortaformámat. Villával több helyen megszúrkáltam, és betettem pihenni a hűtőbe.

Hozzávalók a feltéthez:

- 3 nagy paradicsom felszeletelve

- 2 evőkanál (dijoni) mustár (nekem most nem volt itthon dijoni)

- szárított bazsalikom

- Edami sajt vékony szeletekre vágva

- 2 tojás

- 2,5 dl tejszín

- só és frissen őrölt bors

A paradicsomot felkarikáztam, kiszedegettem a magjait, besóztam és hagytam egy szűrőben elcsöpögni. 30 perc (vagy több) elteltével egy pillanatra a víz alá tartottam a szűrőt, hogy lemossam róla a sót, majd leszárítottam a lyukas karikákat. Előmelegítettem a sütőt 180 fokra. Kivettem a tésztát a hűtőből, megkentem kb. 2 evőknaál mustárral, megszórtam szárított bazsalikommal, erre fektettem a sajtszeleteket, majd elrendeztem rajta a paradicsomot. Kézi habverővel simára kevertem a tejszínt a tojásokkal, sóztam, borsoztam és ráöntöttem a feldíszített pitére. Betoltam a sütőbe 30 percre.

Amikor szép aranyszínű lett a pitém teteje, lekapcsoltam a sütőt és 10 perc pihentetés után felszeleteltem. Ez a vacsora vegyes fogadtatásban részesült: nem tudtuk eldönteni, hogy mi hiányzik belőle, vagy mitől nem tökéletes. Talán legközelebb nem 2 evőkanál, hanem több mustárt kennék rá, esetleg több bazsalikomot is tehetnék rá, de még valami hiányzik. Lehet, hogy egyszerűen csak a pitetésztával nem vagyok még mindig kibékülve? Mindenesetre vacsora után visszatettem még 10 percre a forró sütőbe, így majd holnap dől el, hogy ez segített-e rajta.

A receptet az Ünnepi étkek c. szakácskönyvemben (Geopen) találtam, és annyira megtetszett a fotón ez a pite, hogy mi is próbáltunk olyan szép képeket készíteni róla. Ezért még egy művészi fotót felteszek:


Nagyon remélem, hogy holnap már sokkal de sokkal melegebb lesz végre, de ha nem, akkor holnap is sütök valamit.