Sajnos nem tudom, ki az a Jennifer, de így írom, mert ez a neve ennek a finom csokis keksznek, amit az új kedvencemben, az Ünnepi étkekben találtam. Megfogadtam, hogy végigfőzöm, vagy legalábbis majdnem mindent megcsinálok ebből a könyvből, sőt, ha megkóstoltam az összes receptet, akkor esetleg egy menüt elejétől végéig elkészítek, ahogy le van írva. Ezt a sütit egy teadélután egyik alkotóelemének ajánlják.
Csak érdekességként ideírom, hogy a könyv a következő menüt ajánlja erre a teadélutánra:
Citromos-sáfrányos diókenyér pikáns áfonyalekvárral
Tonhalpástétom aszalt paradicsommal
Pita fetasajttal, dióval és fokhagymás majonézzel (aioli)
Paradicsomos, csipős olívakrémes és mozarellás szendvics
Jennifer csokoládés álomsüteménye (ezt csináltam most)
Gyömbéres-narancsos madeleine
Őszibarackbólé
Eper
Melyik legyen a következő?
Képtelenség egy jó képet csinálni erről a sütiről, pedig a könyvben olyan jól néz ki. Csak féladagot készítettem, mert a recept kivételesen nem túl pontos, kihagyták belőle ugyanis, hogy mennyi vaj kell a sütibe. Persze a profik biztosan maguktól is tudják. Én találomra 12-15 dekát használtam.
Hozzávalók:
- 2 csésze (30 dkg) finomliszt
- 3/4 csésze (10 dkg) átszitált kakaópor
- 2 kávéskanál sütőpor
- 1 kávéskanál só
- 1 csésze (20 dkg) sötét barnacukor
- 1 csésze (25 dkg) kristálycukor
- 2 kávéskanál vaníliaaroma (egy zacskó bourbon vaníliáscukor)
- 2 tojás
- 20 dkg félédes csokoládé durvára vágva.
Szóval mindent feleztem, a vajat pedig találomra tettem. Előmelegítettem a sütőt 170°C-ra, két sütőlemezemet leterítettem sütőpapírral. A robotgéppel habosra kevertem a vajat a barna és a kristálycukorral (kicsit kevesebbet használtam), a vaníliás cukorral és a tojásokkal is jól kikevertem. Egy tálban kimértem és összekevertem a lisztet, a kakaóport, a sütőport és a csokit, majd kanalanként a vajas keverékhez adtam. Jól beledolgoztam, végül evőkanálnyi kupacokat raktam az előkészített sütőlemezre. A recept szerint 8-10 percig kell süttni, de végül én magasabb hőfokon tovább sütöttem, mindenesetre addig kell sütni, amíg a sütik meduzzadva kívül megszilárdulnak, de belül puhák maradnak.
Rácson hagytam kihűlni, bár az illatra előszivárogtak a gyerekek a szobából és még forrón megkóstolták. Toma szerint olyan, mint a Nutella. Hogy ez jó, vagy sem, azt mindenki maga döntse el egy sütéspróba után!
9 megjegyzés:
Szerintem az eper. :) Viccen kívül pedig a gyömbéres-narancsos madeleine-re lennék kíváncsi.
Ha olyan íze volt ennek a sütinek mint a nutellának, akkor az csak finom lehet.
Hű Nekünk is kell próbálni, guszták
Engem a barackbólé érdekelne. Finom lehet ez a süti, csak engem elriaszt a majd' fél kiló cukor.:((
Bea, szerintem meg az őszibarack bólé! :-) Felírtam a képzeletbeli listámra a gyömbéres-narancsos madeleine-t, de azt egy bizonyos formában kell sütni, ami nekem nincsen. Ezért nem mostanában fogom próbálni, de nem felejtem el!
Köszi, Bianka!
Jaj, Névtelen, egyre jár az agyunk! Nekem is ijesztő volt a sok cukor, de amikor féladagot készítettem, akkor már csak 20 deka cukorról volt szó, amit kicsit még csökkentettem is. Amúgy ebből a féladagból is rengeteg süti lett, azt hiszem 30 db.
A nutella csak jóóóó!!! :DD Fini volt ^^
Andika az a gyömbéres jól hangzik, milyen forma kell hozzáá????:))) a nutellát imádom, s ahogy a receptet nézem ezt még én sem tudom elrontani :) jövő hétvégén megpróbálom
Hát madeleine-forma. De nem egy, hanem sok. Még sosem láttam ilyet élőben, csak olvastam róla valamelyik blogon. Úgy képzelem, hogy olyan, mint egy kagylóhéj, ugyanolyan barázdált és ugyanúgy összecsukódik és benne sül talán a tészta.
Még én sem láttam ilyen formát, de nyitvatartom a szemem és ha találok, beszerzek néhányat, csak hogy ki tudd próbálni azt a gyömbéres-narancsost.
én a citromos-sáfrányos diókenyérre szavazok!
finomnak néz ki ez a keksz, sajnos, ezek mind ilyenek, töméntelen mennyiségű vaj és cukor van bennük, nyilván attól ilyen jók:) és akkor még a csokiról nem beszéltünk. és bizti van, aki meg tud állni egy darab után, de én négyet-ötöt simán fel tudok falni belőle egyszerre. sajnos.
Megjegyzés küldése