2010. május 27., csütörtök

Gubarúd és mákos guba



Én azelőtt soha nem hallottam róla, hogy a mákos gubához létezik külön gubarúd. Nálunk simán kifliből szokott készülni, és mákos gubából a legprofibb Éva unokatesóm és tesóm. Az enyém sosem szokott olyan finomra sikerülni, mint az övék, talán ennek is köszönhető, hogy a fiam nem nagyon szereti ... legalábbis itthon. Mert előfordult nem is egyszer, hogy Éva miniadagja (mindig mindenből iszonyú keveset készít egyszerre), fél fogára nem volt elég, alig bírta abbahagyni! Ezért gondoltam, hogy kipróbálom a Katakonyhán talált gubarudat, és az abból készült mákos gubát, hátha rá tudom szoktatni a fiamat.



Hozzávalók:

- 60 dkg liszt (nekem kicsit még pótolni kellett)
- 3,5 dl tej
- 2 dkg + 1 kiskanál cukor
- 3 dkg élesztő
- 1 lapos mokkáskanál só
- 2 evőkanál olaj
- kevés darálatlan mák a tésztába díszítésnek, de nekem most nem volt itthon

Az élesztőt felfuttattam 1 dl langyos tej és az egy kiskanál cukor keverékében. A lisztet összekevertem a cukorral, a sóval, hozzáöntöttem a felfuttatott élesztőt és a maradék langyos tejet, az olajat, és géppel megdagasztottam. (A végén kell a mákot is hozzádagasztani.) Amikor a tészta szépen összeállt, a tálat és a tésztát kicsit beliszteztem és letakarva, meleg helyen duplájára kelesztettem (kb. 1 óra).

Amikor a tészta megkelt, 10 egyenlő részre osztottam, ruadakat sodortam belőlük és a tepsire fektettem őket szépen egymás mellé. Újabb 30 percig kelesztettem, végül 200 fokon légkeveréssel 17 percig sütöttem. Nekem kicsit kemény lett a tetejre, ezért a sütőből kivéve még forrón megspricceltem egy kicsi vízzel, és letakartam tiszta konyharuhával, hogy a gőzben megpuhuljon.



A gubarúdból csak másnap lehet mákos gubát készíteni, én az Évától és tesómtól tanult módon csináltam: cukors tejbe áztattam picit a kiflikarikákat, innen a kivajazott sütőtálba tettem 1 rétegben, ezután megszórtam cukros darált mákkal, és a tetejére vajforgácsokat tettem. Addig sütöttem, amíg szépen megpirult a kiflikarikák kilógó széle.


Nekem így nagyon ízlett a mákos gubám, de persze Toma így se szereti, ezek szerint csakis Éváét és tesómét hajlandó felfalni.


7 megjegyzés:

Éva írta...

Istenem, én hogy falnám!!! Nagyon ügyes vagy, nagyon tetszenek a rudak! A szomszéd fűje meg ügye...

Andi írta...

Nekem is ez jutott eszembe! Mármint a szomszéd fűje...
Tettem a mélyhűtúbe rudakat, majd ne felejtsek el adni neked is!

csincsilla írta...

köszi az ötletet, az enyém is már éppen sül!

Bianka írta...

Hű de ennék most gubát van vagy két éve, hogy nem ettem

Kata írta...

Rád találtam, örülök, hogy ízlett:)

A mák inkább csak díszítőnek volt benne, az biztosan nem hiányzott belőle. A keménységről annyit, hogy néztem a fotódat, lehet, hogy a te sütőd erősebb, mint az enyém, mert sokkal sötétebbek a rudak, mint nálam. Szerintem vagy süssed 180 fokon vagy kevesebb ideig, akkor nem keményedik meg annyira a héja.

Andi írta...

Köszi Kata!

Bea írta...

De vajon mi a különbség a te és Éva + Tata gubája között? Toma meg tudja mondani?