Gombás tojás

Ez csak az egyik fele a tésai pünkösdi zsákmánynak, töméntelen sok szegfűgomba, meg királyvargánya (remélem, jól emlékszem).

Találtunk még egy csomó óriás csiperkét is (már ha ennek a nevére is jól emlékszem – lehet, hogy már ebből is kiderül, de nem én vagyok a családban a gombaszakértő). Tényleg óriásiak!




És mivel egy emberi kéz annyiféle lehet, egy jól ismert tárgy egyértelműsítheti a helyzetet:


Gyönyörűek, nem? És mindez nem is egy börzsönyi gombásztúra eredménye, csak a szokásos futóútvonalunk környékét böngésztük át. Egy kicsit.

Hogy legyen recept is:

Hozzávalók: sok-sok frissen szedett erdei gomba, kis szelet füstölt szalonna, vaj, vöröshagyma, néhány tojás, só, bors, friss petrezselyem.

A szalonnát apróra felkockázom, egy jó nagy vas serpenyőben kisütöm a zsírját. Nem szedem ki a pörcöket, benne hagyom, hozzádobok egy darabka vajat (Stahl, ez a vaj+szalonna, de tényleg zseniális, egyébként is a vaj és a gomba jól állnak egymásnak) rádobom a felkockázott hagymát (nem kell nagyon apróra vágni). Sózom, és üvegesre párolom. Most adagokban mehet hozzá a megtisztított, összevágott gomba. A szegfűgombát jól kicsavarom, az első adagnál kihagytam ezt a műveletet, nem is lett jó az étel, túl vizes lett. Addig sütöm közepes vagy nagy lángon, amíg minden nedvesség el nem párolog belőle. Ekkor jöhet hozzá az a néhány felvert tojás, meg a bors (nem kell vele spórolni!), meg az apróra vágott petrezselyem, egy-két perc alatt összesül.

Szerintem pirított barna magos kenyérrel és hideg sörrel az igazi.

És most sokkoló képek következnek elhullott állatokról (a kora nyári napsütés első áldozatai!), a gyengébb idegzetűek kattintsanak tova.







És egy kis idegnyugtató: ilyen gyönyörű volt a dombtető, egyszerre virágzott az akác és a vadrózsa.




A szép képeket Rebeka csinálta (a csúnyákat meg én:))