Ez egy alibirecept, hogy feltehessem Kóficka vadiúj képeit. De az majd csak a desszert lesz:)
Ezen a héten mindhárman újkrumpliztunk, Beával egy nap ugyanazt, Andi meg pizzázott. Meg van neki is egy ilyen zöldséges egytálja, de azt egyelőre titkolja előlünk.
(Utólag beleírva: Bea felvilágosított, hogy sikerült teljesen belezavarodjak a krumplikba és serpenyőkbe, szóval Andi volt az első, ezzel ni. Lehet, hogy szakmát kéne váltsak. Mit lehet csinálni ennyire kevés aggyal? Van valami ötletetek?)
Az egész ott kezdődött, hogy Rebeka komplett ünnepi menüt gyártott a szülinapomra, volt currys sárgarépaleves, töltött paradicsom (hogy ez milyen finom! vajon mért feledkeztem meg róla teljesen?) ezerféle sajttal, olíva- és kapribogyóval, meg persze a toszkán csokitorta. (Ha esetleg némi dicsekvés is kihallatszik, akkor jól halljátok:)) És túl sok töltelék készült a paradicsomhoz, szóval ott álltam egy nagy csésze, társaságot kereső fűszeres-gombás darált húsos töltelékkel. Az egyszerűség jegyében ez lett belőle.
Hozzávalók, amúgy Váncsa-stílusban:
- egy nagy csésze darált húsos töltelék (mondjuk olyan, mint a töltött paradicsomnál)
- közepes méretű újkrumplik
- néhány kisebb paradicsom
- tejföl
- reszelt sajt
- némi vaj
- só, bors
A krumplikat lekapartam, fél centi vastagra felkarikáztam, és forró vízben előfőztem vagy 3-4 percig. Egy tűzálló tálat kivajaztam, beleterítettem a leszűrt krumplit, megsóztam. Egyenletesen elosztottam rajta a húsos tölteléket. Megkentem néhány kanál tejföllel, ezt is sóztam-borsoztam, megszórtam némi reszelt sajttal. A tetejére rátettem néhány félbevágott kis paradicsomot, megint egy kis reszelt sajt, és mehetett is a forró sütőbe, mindaddig, míg szépen meg nem pirult.
És most végre jöhet a desszert! Főleg Borinak, szeretettel:)
Kóficka a nyári ruhájában a kerti kanapéján:) Ennyire őszül szegény, pedig még csak hét éves! Rám ütött, én is nagyon hamar elkezdtem őszülni.
Mondtam neki, hogy most forogjon szépen körbe:
Aztán meg, hogy mutassa meg a hasiját is:
Hát nem gyönyörű???
Itt meg az én édes kicsi cicám, a legbarátságosabb arckifejezésével:)) És most nagyon ügyes, mert szépen becsukta a száját, és nem lógatja ki a nyelvét.
Ez meg a dagi cicánk, ezek szerint a szobában melegebb van, elég pontos hőmérő van bennük:)
A békésen legelésző Zsuzsika. Itt hála istennek éppen nem macskát eszik.
9 megjegyzés:
Véletlenül nem erre gondoltál, amikor Andi újkrumplis egytálételét írtad?
http://csincsilla.blogspot.com/2010/05/ujkrumplis-serpenyos-egytal.html
Milyen jó, hogy néha egy rugóra jár az agyunk mindhármunknak :) Ez is nagyon jól néz ki.
A négylábúaktól pedig el lehet olvadni, nagyon cukik! :) Olyan érdekes, Frakk is 7 éves lesz jövő héten, ő abszolút nem őszül még. Viszont Vilma a 3 évével már begyűjtött a szakállkájában néhány ősz szőrszálat. :)
Köszi Bea! De arra!
Szerintem ez disznóság, hogy a férfiak sokkal később őszülnek, nekik nem mindegy????
Jaj de nagyon édesek, és itt különösen Kófickára és dagicicára gondolok, de persze nem hanyagolva el Zsuzsikát sem. Ja és a barátságos Tomacicát sem. :-)
Szerintem csak véletlenül ráömlött a liszt és így akarod palástolni a bénázásodat :)
Cukik nagyon!! Zoknikán nem látszik a liszt, pedig van neki is pár szemnyi a bundácskáján.
Kikérem magamnak, se liszt (azt tudjuk miért) se őszszálak én kérem gyönyörű vagyok, fiatalos és most már elég slank is. A pasik bomlanak értem, kortól függetlenül no és a lábak számáról meg nem is beszélek.
Ja és Zokni voltam :)
Finom étel és mennyire drága állatok, főleg az első kutyi-mutyi :))))
Nem baj Csincsilla, én is így jártam amikor a te amerikai almás pitédet kerestem. :) Annyi minden van már fent a blogon, nem csoda, ha néha átsiklunk afelett, amit éppen keresünk.
Ja, és szeretnék én is ennyire kevés agyat!
Megjegyzés küldése