Édesköménysaláta

DT mindig sírdogál édesköményért, ha elviszem vásárolni, na most végre megkapta. Isteni saláta lett belőle. Az aldiban nagyon olcsón nagyon szépeket lehet most kapni, nagyok és ropogósan frissek, és ugyanott vettük hozzá ezt a mistanzia vagy mi a szösz salátát is, ötféle bébisaláta összekeverve, fantasztikusan néz ki, és nem is drága. Szintén a szupergyors vasárnapi ebédrevalók fejezetbe való.

Hozzávalók:
1 nagy édeskömény
1 nagy narancs
1 jó nagy marék vegyes bébisaláta
1 teáskanál méz
1 evőkanál jófajta balzsamecet
némi olívaolaj
fél citrom leve
só

Az édeskömény végeit levagdostam, félbevágtam, és nagy késsel hajszálvékonyra felkarikáztam. Beledobtam egy tálba. A narancsot megmostam, levágtam a héját, kifiléztem a húsát (az édesköményes tál felett, hogy a kicsurgó leve oda folyjék), a gerezdeket elfeleztem, mehetett az is a tálba. A filézés után megmaradt hártyagömböt (vagy hogy is nevezzem azt, ami ilyenkor a kezünkben marad) jó alaposan kifacsartam a salátástálba, nem vagyok olyan gondos, hogy ne maradt volna sok gyümölcshús rajta. Aztán mehetett hozzá az összes többi hozzávaló, és kész is volt. Ja, még belevagdostam az édeskömény gondosan félretett kaporszerű levélkéit is. Nagyon finom.

Napi cukinak meg kiránduló ebek jönnek, szintén nem friss képekkel, de akár szombaton is lőhettük volna, nem sokat változtak tavaly november óta sem az erdők, sem az ebek.

Édesköménysaláta

Édesköményt még sosem ettem. Tetszik, hogy egyre többféle egzotikus gyümölcs és zöldség kapható, gyakorlatilag már a sarki kisboltokban is. Boldogult ifjúkoromban még sorba kellett állni a banánért, a kivi meg, ami ma már az almánál is olcsóbb, egy nehezen beszerezhető egzotikus gyümölcs volt. Ma meg már nyűgös vagyok, ha a helyi kisboltban éppen nincsen gyömbér vagy fonnyadt az ananász. Elvarázsolnak a különleges zöldségek, az ember fogdossa, szagolgatja, tapogatja őket, aztán annak is eljön az ideje, hogy hazaszállítson néhány példányt.

Beatbull grépfrútos és narancsos receptjét kombináltam össze, némi ötletet/ihletet merítvén még egy chili és vaníliás receptből is. A végeredmény finom, különleges előétel lett, tényleg jól ment egymáshoz az édeskömény ánizsos íze meg a narancs és a grépfrút édes-savanyúsága. Ritkán eszünk kenyeret salátához, de ehhez tényleg kell egy friss bagett, amivel ki lehet tunkolni a finom, olívás-gyümölcsös levet.

Hozzávalók:
– 2 fej édeskömény
– 3 vérnarancs
– egy negyed grépfrút
– 4 + 1 evőkanál olívaolaj
– 1 teáskanál méz
– só, bors

Az édesköménygumókat alaposan megmostam, az apró, zöld leveleit levágtam és félretettem az öntethez, a szárakat levágtam, keresztben felkarikáztam a gumókat, olyan fél centi vastagra. A megmaradó kisebb részeket szintén félretettem az öntethez. A karikákat fogpiszkálóval átszúrtam, hogy ne essenek szét. Egy kanál olívaolajon öntöttvasserpenyőben mindkét oldalát kb. másfél-másfél percig pirítottam, közben sóztam, borsoztam.
A narancsokat meghámoztam, felkarikáztam. Egy tányér alját kiraktam a narancsszeletekkel, erre rátettem a ropogósra sült édesköménykarikákat (most már kihúzhattam a fogpiszkálót). Egy kis üvegbe beleraktam az öntet hozzávalóit: az apróra vágott zöld leveleket, a szintén apróra vágott maradék nyers édesköményt, a fél grépfrútot, fehér bundájától megszabadítva, felaprózva, meg a 4 kanál olívát, pici sót, borsot, kanálnyi mézet. Jól összeráztam, és csak közvetlenül a tálalás előtt öntöttem rá a salátára.

A képet Imi csinálta.