Házi májkrém libazsírral

Tessék, itt van a májkrémgyűjteményem legújabb darabja. A blogban is írtam már néhányról: 2010-ben három tanyasi csirke májából dobtam össze egyet, ez tejszínnel készült (és külön érdekessége, hogy majorranna került bele, nem tudom mi az 😀), aztán 2023-ban a Mariannkonyha-féle májpástétomról írtam, amit akkor már évek óta készítettem, és hosszú ideig nem is próbáltam mást, mert annyira finom a benne lévő rengeteg vaj miatt, majd nemrég kipróbáltam egy olajjal és sok keménytojással készültet is miniadagban, 2 db csirkemájból. Mondanom se kell, hogy még mindig Mariannkonyha vezet, de ez a libazsíros mostani a 2. helyezést foglalta el a májkrémolimpián. Azt, hogy libazsírral nagyon finom lesz, Vikitől tanultam, és milyen igaza volt! Nagyon krémes lett ez a legújabb májkrémem, még hűtőből kivéve, hidegen is jól kenhető, és isteni finom.

Azt már írtam valahol, hogy a májat nem szeretem, de a májkrémeket igen. Nem tudom hogy van ez, nincs rá magyarázat. És azért készítem elég gyakran, mert a bolti felvágottakat képtelen vagyok megenni, kivéve ugye az olasz és spanyol minőségi sonkákat, szalámikat. De ahhoz valamiért ritkán jutok hozzá. Időnként meg muszáj szendvicset enni, főleg, ha olyan sok bio paradicsomhoz jutok, mint most. A kész májkrémet pici adagokban elteszem a mélyhűtőbe, így amikor megkívánom, csak előveszem és már ehetem is.

A receptet itt találtam, és örüljetek, hogy nem onnan kell olvasni, mert undorító reklámokkal van teleszórva (legalább a receptek mellé ne tennék be ezeket, remélem majd cserélik).

Hozzávalók:

• 2 fej hagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 50 dkg csirkemáj
• 1 kanál tejföl
• 1 kanál majonéz
• kiskanál mustár
• fűszerek: só, bors, paprika, majoranna 
• és a lényeg: 2-3 evőkanál libazsír (vagy több)

A zsíron megsütöttem a csíkokra vágott hagymát és a felaprított fokhagymát. A fokhagymát kicsit később tettem rá. Ezután a megpucolt, kisebb darabokra vágott csirkemájat tettem a serpenyőbe, és kb. 10 percig sütöttem. (Mariannkonyhától tanult módon egy pár löttyintésnyi fehérbort is öntöttem alá, de ez elhagyható, csak nekem volt itthon.) Miután megsült a máj, áttettem az aprítógépbe és egy-egy evőkanál tejföllel és majonézzel összepürésítettem. Utána fűszereztem, sokszor kóstolgatva. A sót is csak ekkor tettem bele, ahogy a recept előírta. Tök finom lett!

Napi cuki Amy lesz, aki élvezi az életet a Win-win Zone napköziben Lillával:

Ilyen elégedett arcot vágó nyaralós képeket nem nagyon lehet látni szerte az interneten:

Szinte kedvet kaptam a strandoláshoz, ami nagyon ritkán következik be, de egy ilyen reklámfotóval még engem is rá lehetne bírni a másokkal közös fürdőzgetésre. 

Beköszöntött az idei nyár harmadik hőhulláma, nagyon-nagyon-nagyon elegem van. A Sziget Fesztivál éjszakai zajaival megspékelve igazán elviselhetetlen, még éjszaka se lehetett hűteni a lakást. Ma legalább már a fesztiválnak vége, a hőhullámnak meg állítólag majd vasárnap. Már csak pár nap van augusztus 20-ig, a múlt században ekkor fordult meg, és lett igazi őszi az időjárás. Most erre nem számíthatunk, de valami lehűlésre talán igen. A lakásban 28,5 fok van, és délutánig még nyilván melegszik.

Hagymás máj pirítóssal

 

Folytatom tesóm A koleszterinszint csökkenthető című szakácskönyvének feldolgozását, amit 2011-ben hagytam félbe. Ez egy előétel a könyvből, és azt írják, hogy a májat azért kell enni, mert sok benne a vas és kevés a zsiradék. Én nem szeretem a májat, de a májkrémeket igen, főleg a házit, amit én csinálok. Ennek  a hagymás májnak most azért is álltam neki, mert a csirkehúsleves-csomagban találtam 2 db májat, és nem akartam megfőzni a levesben. 

Hozzávalók a könyv szerint négy személyre:

• 450 g csirkemáj
• 8 tojás
• 3 evőkanál növényi olaj
• 1 nagyméretű hagyma felvágva
• só, bors
• a tálaláshoz pirítós vagy sós keksz

A tojásokat keményre főzzük 5 perc alatt. Lehűtjük, megpucoljuk, félrerakjuk.

2 evőkanál olajat felmelegítünk egy serpenyőben, beleszórjuk a hagymát és mintegy 4 percig pirítjuk, mialatt kissé megbarnul. Hozzáadjuk a csirkemájat és a maradék olajjal további 4 percig sütjük, figyelve arra, hogy a közepe puha maradjon, és ne süssük túl.

A keveréket a tojásokkal együtt turmixgépbe rakjuk, és megfűszerezzük. Kissé összeturmixoljuk, azonban a végeredmény ne püré legyen, hanem maradjon darabos. 

Egy adag tápértéke: 1753 kJ (419 kcal), 22,7 g zsír, 4,5 g telített zsír, 0,48 g nátrium

Nálam 2 db csirkemáj volt, 1 db keménytojás, 2 szál újhagyma, kacsazsír - bocsika - és petrezselyem. Ez kb. 8 ilyen szeletke kenyérre volt elegendő. Nem előételnek ettem, hanem rendes vacsinak, kétszerre sikerült elfogyasztani. Finom volt, de a Mariannkonyha-féle májkrém sokkal-sokkal jobb (persze, mert az tele van zsírral és vajjal). Legközelebb mégis megfőzöm a májat Amynek. 

Remélem, így örül majd neki!

Volt már, hogy ő kapta meg a levesben főtt dolgokat, amiket nem szeretek (máj, szív, zúza), de nem jelzett vissza, hogy ízlett-e neki, ez például most jut eszembe. Ezeknek a mai fiataloknak sosincs idejük semmire, folyton rohannak a Win-win Zone napközibe, ahol bónuszként ilyen csodafotók is készülnek róluk.

Májkrém Mariannkonyha-módra

Réges-régen, amikor Fóton laktam, elég gyakran csináltam májkrémet, és arra emlékszem, hogy nagyon szerettem, tele volt petrezselyemmel, ami a kertben termett, de most már nem emlékszem rá, hogy készült. Persze nagy variációk nincsenek a készítés módjában (májat megfőzni, zsírral vagy vajjal krémesre turmixolni/aprítani, és valamivel nagyon be kell fűszerezni), csak azt nem tudom, hogy mikor nevezik májpástétomnak, mikor májkrémnek, és hogy amit én csinálok, az mi. A receptet a Mariannkonyha-blogon találtam Rozmaringos csirkemájpástétom néven, és tulajdonképpen szinte szó szerint azt csinálom, ami ott le van írva. 

Nem készítem túl gyakran, mert társakat kell találnom az elfogyasztásához. Mariannkonyha azt írja, hogy hetekig eláll a hűtőben, de én nem tudom hetekig ezt enni. Néhányszor viszont nagyon szívesen, mert annyira finom. Volt már olyan is, hogy nem társult be senki (legnagyobb bánatomra), ilyenkor pici dobozokban betettem a mélyhűtőbe.

Hozzávalók:

• 1 nagy fej hagyma
• 50 dkg csirkemáj
• 1 dl bor (rozé vagy fehér)
• 2-3 gerezd fokhagyma
• só, bors, fűszerek: majoranna vagy rozmaring, vagy mindkettő
• kacsazsír a hagyma dinszteléséhez, plusz olvasztva a tetejére
• 10 dkg vaj

A hagymát nem túl apróra vágva (hiszen úgyis aprítógépbe kerül a végén), megdinszteltem, majd rádobtam a kisebb darabokra vágott májat. A májról előtte levágtam minden hártyát és egyéb nem szimpatikus dolgokat, és az ereket is kivágtam, hogy minden vér tűnjön el. Többször áztattam, mostam folyóvízzel és bevágtam több helyen, hogy előkerüljön, ha van még benne. Ha ismerném az anatómiát, akkor kevésbé trancsírozás lenne ez, hanem ügyesen, az elméleti tudás mentén haladva megtalálnék minden eret a májban. A lényeg, hogy megtisztítottam és feldaraboltam a májat, és rátettem a dinsztelt hagymára. Hozzáadtam a szeletekre vágott fokhagymát (most 2 gerezdet). Felöntöttem 1 deci borral (most fehérrel, de sokszor rozéval), meg egy kis vízzel is. Sóztam, borsoztam, őrölt rozmaringgal megszórtam (van, amikor morzsolt majorannát használok rozmaring helyett). Kicsit több, mint 10 percig főztem. 

Még melegen átöntöttem az aprítógépbe, hozzáadtam a vajat, és krémesre aprítottam. Többször kóstoltam, és mindig adtam hozzá egy kis sót és borsot, és kevertem rajta még egyet a géppel. Az utolsó sózás elmaradhatott volna, de így is nagyon finom lett. A tetejére olvasztott kacsazsírt öntöttem, hogy a máj ne színeződjön el majd a levegőtől. Ez most saját kacsazsír volt abból, amit nem öntöttem ki karácsonykor a konyhakőre.

Végül elosztottam Vikivel és Mazsival, és ezt kaptam cserébe:

Annyira édes ez a kis Émike, van egy tippem, hogy a bort nézi-e vagy a szendvicset. Szerencsére a mélyhűtőből az összes bagelt is odaadtam a májkrémhez, így most már készíthetem a következőt! Viszont retekcsírát nem tudtam adni, mert mindet megettem, annyira sajnálom.

Paradicsomos-gombás csirkemáj

Ezt a bejegyzést Mártinak ajánlom, az én kedves fodrászomnak, aki hétfő óta hivatalosan is FODRÁSZ, ugyanis sikeresen levizsgázott. Azt nem tudom, hogy a csirkemájat szereti-e, viszont azt igen, hogy hozzám hasonlóan imádja a tésztaételeket. És nem mellesleg rendszeresen olvassa blogunkat és már több mindent el is készített az itt szereplő ételek közül.

Ezt a receptet itt találtam, amikor maradék csirkemáj felhasználására kerestem valami olyan ételt, ami könnyen és gyorsan elkészíthető. Igazából Iminek főztem, mert én nem szeretem a csirkemájat. Boczynál még firenzei csirkemáj néven szerepel, de mivel én kicsit változtattam rajta, átkereszteltem.

Hozzávalók (nálam):
- 30 dkg csirkemáj
- 15 dkg gomba
- maradék sült, füstölt csülök
- 1 közepes fej vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 kis doboz paradicsompüré
- só
- bors
- pirospaprika
- olaj


A csirkemájat felcsíkoztam, a maradék (kb. 10-12 deka) füstölt, sült csülköt apró kockára vágtam, a gombát megtisztítottam és felszeleteltem, a hagymát felaprítottam, a fokhagymát áttörtem. Ennyi volt az előkészület. :)

Az olajon megpároltam a hagymát. Belekevertem a csülköt, majd erős tűzön még 1-2 percig együtt sütöttem. Hozzáadtam a fokhagymát és a gombát. Sóval, borssal, pirospaprikával fűszereztem, majd fedő alatt néhány percig pároltam, amíg a gomba levet eresztett. Ekkor beletettem a májat, összekevertem és lefedve addig pároltam, amíg a máj félig megpuhult. Ezután hozzáöntöttem a paradicsompürét is és kb. 5 perc alatt készre főztem az ételt. 

Spagettivel tálaltam. A fenti mennyiségből 2 adag készült.

Imi szerint finom lett, úgyhogy felkerült a "csirkemájas ételeink" listára, ami eddig nagyon szegényes volt. Ugyanis csirkemájat eddig csak rántva és rizottónak készítettem. :) Pedig milyen olcsó és milyen változatos menüket lehetne belőle csinálni. Kár, hogy én nem szeretem. :)

Majoránnás csirkemáj karamellizált almával és zelleres krumplival

Valamelyik nap teljesen belefeledkeztem Tündér blogjába, tele van remek ötletekkel. Ott vadásztam ezt is, illetve kicsit átformáltam a saját szám íze szerint (békésen használhatom az egyes számot, a gyerekeim sírva menekülnek a csirkemáj elől).
Az a fantasztikus benne, hogy kb. 20 perc tokkal-vonóval, alig kell utána mosogatni, olcsó és nagyon finom.


Hozzávalók:
- fél kiló csirkemáj
- néhány krumpli
- egy zellerdarab
- 2-3 alma (remekül hasznosíthatóak a barnulni kezdő delikvensek)
- némi zsiradék
- só, bors, majoránna, kicsi cukor
- a krumplipüréhez a szokásos dolgok, tej, vaj, tejföl, ilyesmi

Néhány darab krumplit meghámozunk, feldarabolunk, és a szintén meghámozott, felaprított zeller társaságában feltesszük főni (nekem volt otthon jó sűrű zellerkrémlevesem, azt használtam). Amíg megfő, egy serpenyőben egy fél kanálnyi libazsíron megsütjük a csirkemájakat:  rászórjuk a majoránnát, és 3-4 percig sütjük oldalanként, közben valamikor sózzuk-borsozzuk. Amíg sül, meghámozzuk és felszeleteljük az almát. A megsült májat kiborítjuk, a serpenyőben hagyunk egy evőkanálnyi szaftot. Ebbe dobáljuk bele az almáinkat, két-három perc sülés után mehet rá egy fél evőkanálnyi cukor, azzal is még kicsit sütjük, hogy rákaramellizálódjék.
Közben megfőtt a krumpli-zeller, leöntjük a vizet róla, és áttörjük, kis tej/tejföl/vaj társaságában.
Szinte tovább tart megenni, mint megcsinálni, és tényleg nagyon finom.

Májpástétom 2.

Na, ha már megjöttek a finom friss tanyasi csirkék, ismét nekiálltam májkrémet csinálni a májukból. Kicsit más hozzávalókkal készült, mint az előző, de ez is legalább olyan finom szerintem.
Hozzávalók:

- két dagi tanyasi csirke összes levágható hája
- ugyanennek a két csirkének a mája
- 1 kis fej hagyma
- egy kávéskanál összetört fokhagyma
- 1 keménytojás
- 1 kávéskanál majoranna
- só, bors,
- 2-3 kávéskanálnyi jó zsíros tejszín, vagy házi tej föle

A hájat és a zsíros bőrt kisütöttem, a zsírt leöntöttem, és a visszamaradt még puha töpörtyűre rádobtam az apróra vágott hagymát. Amikor a hagyma megpárolódott (dinsztelődött), jöhetett a megtisztított, egyforma kis kockákra vágott máj is. Kábé 10 percig sütöttem őket együtt, végül fűszereztem a fokhagymával, sóval, majorannával.

Amikor elkészült, átöntöttem az aprítógépbe, mellédaraboltam a keménytojást, ráöntöttem a tej fölét (vagy lehet tejszínt) és jó sokáig járattam a gépet, amíg az állaga finom krémes lett. Ekkor kóstoltam, sóztam, talán el is sóztam kicsinykét, de nagyon finomnak találtam. Kíváncsi vagyok, melyik ízlik jobban a gyermekemnek. (Ez ízlett jobban, sokat dicsérte, boldog vagyok!)


Remélem, követitek tegnapi táblázatomban a tervteljesítést!

Májpástétom

Vettem a héten három dagi háztáji csirkét, ami isteni friss volt, mert aznap hajnalban vágták őket. A szabály megint ugyanaz volt: minden alkatrészét illik felhasználni. Az egyikből még aznap világ legjobb sült csirkéjét készítettem, a másikat egyben, a harmadikat darabokban tettem el a mélyhűtőbe. A lábakat és egyéb általam hasznosíthatatlannak ítélt részeket Zokni-kutyának tettem el, ez egy elég jó hasznosítás szerintem. Mivel én nem szeretem a májat, a fiam viszont mostanában rákapott a májkrémekre, eldöntöttem, hogy a májakból májpástétomot készítek neki.

Mutattam is Tomának, hogy ezekből fogok neked házi májkrémet készíteni, mire ő kifordult a konyhából és felmordult, hogy azért ezt nem kellett volna mondanom. Gondolkodtam a dolgon, és látom a tendenciát: a nagyanyám még tudott csirkét vágni, az én anyukám már nem, de simán kibelezett egyet, amit tévedésből, bontott csirke helyett vásároltam kamaszkoromban a piacon, én már lehet, hogy a kibelezést se tudnám megoldani, a fiam pedig rá se bír nézni a kajára, amiben felismerhető az állat, vagy annak valamelyik tartozéka, s majd az ő fia? Ő már biztosan speciálisan formázott és színezett műanyagot fog enni.

Kicsit elkanyarodtam, de most vissza a májkrémhez. Sok receptet átnéztem, és ahány recept, annyiféle hozzávalót találtam. Van, aki zsírral, más pedig vajjal készíti, találtam tejjel, tejszínnel, sherryvel vagy konyakkal ízesítettet, és a fűszerek is mind más és más volt: kakukkfű, bazsalikom, majoranna, zsálya, sőt olyat is találtam, amiben különböző gyümölcsök: ananász, alma, stb. volt. Húsz éve, amikor Fóton laktam, én is gyakran készítettem házi májkrémet, sok petrezselyemmel, mert ez nagy kedvencem volt, s a mai napig is az. Imádtam enni ezeket a pástétomokat ilyenkor késő ősszel, amikor már csak a kamrában, vagy az ablakpárkányon értek be a kertben féléretten leszedett paradicsomok (nem volt bolti), még most is emlékszem az ízére, bár arra már nem, hogyan készítettem.

Most ezek kerültek bele:

- három dagi csirke összes levágható hája

- ugyanennek a három dagi csirkének a mája

- 1 fej hagyma

- egy kávéskanál összetört fokhagyma

- 2 ágacska kakuffű

- só, bors, majorranna

- 2 kávéskanálnyi jó zsíros tejszín

A hájat kisütöttem, a Csincsillánál leírt módon, majd a zsír nagy részét kiöntöttem egy szép tálba, azt majd elhasználom valamikor főzéshez. A fennmaradó még puha töpörtyűt bennehagytam a lábosban egy kicsike zsírral, rátettem az apróra vágott hagymát és együtt pirítottam őket. Amikor a hagyma megpuhult, jöhetett az alaposan megtisztított, egyforma kicsi kockákra vágott csirkemáj. Együtt pirítottam a hagymával kábé 10 percig, rátettem az erkélyen szedett, felaprított kakukkfüvet, a fokhagymát, sóztam, borsoztam, végül átöntöttem az egészet az aprítógépbe. A kések simára és krémesre keverték a májat, miközben néha megkóstoltam. Két részletben hozzáadtam a tejszínt, még sóztam és borsoztam picit, amíg megfelelőnek nem találtam.

Finom pirított zsömlére kenve, friss paradicsommal és karikára vágott lilahagymával tálaltam. Amikor Vivi megtudta, miből készült a májkrém, kikerekedett a szeme. Jó, jó, értem én, a kifinomult ízlésüknek furcsa lehetett, hogy nincs benne bőrke, szalonna, ízfokozó, tartósító, színezőanyag és a többi borzalom. :-) Ennek ellenére mindet felfalták!

És íme az aznap hajnalban vágott és este megsütött, hihetetlenül finom, porhanyós húsú sült csirke. A recept Stahltól van, az első könyvéből. Onnan vettem, hogy a csirkének minden 50 dkg-ját 20 percig kell sütni (ezért ez most 80 perc), plusz még ráadás 30 perc, azaz összesen 110 perc (majdnem 2 óra) volt a sütési idő 200 fokon. Amikor elkészült, majdhogynem magától omlott le a hús a csontokról. A héten próbáltak meggyőzni arról, hogy meg lehet sütni egy kacsát 130-140 fokon 90 perc alatt, de én ezt nem tudom elképzelni.

Csirkemájas rizottó

Ez az az étel, amiről nem tudok nyilatkozni, hogy milyen lett... ugyanis én nem szeretem a csirkemájat. Én csak megfőztem, Imi kérésére. Neki viszont ízlett, ahogy észrevettem, hiszen egy nagy jénai tállal megevett egyedül. Igaz, nem egyszerre...:)

Hozzávalók:
- 50 dkg csirkemáj
- 30 dkg rizs
- 50 dkg borsó, sárgarépa vegyesen
- 10 dkg reszelt sajt
- vöröshagyma
- ételízesítő / só, bors
- olaj


A csirkemájat felcsíkoztam, a hagymát felaprítottam és olajon megpirítottam. Hozzáadtam a májat és felöntöttem egy kevés vízzel. Ételízesítővel és borssal fűszereztem. Fedő alatt puhára pároltam.

Közben a sárgarépát megtisztítottam, kis kockákra vágtam és a mirelit zöldborsóval együtt kevés sós vízben félpuhára főztem, majd leszűrtem.

A rizst olajon üvegesre pirítottam, felöntöttem dupla mennyiségű vízzel, ételízesítővel megszórtam és készre pároltam.

A májat még forrón összeforgattam a 10 dkg reszelt sajttal, majd belekevertem a rizsbe a zöldségekkel együtt. Kiolajozott jénai tálba simítottam és 200 fokon negyed óra alatt összesütöttem.

Tálaláskor helyes kis gombócokat lehet formázni belőle.

Kíváncsi vagyok, Imi mit fog enni Kijevben, ugyanis ma elindult Edvárd barátjával együtt egy néhány napos utazásra. Vonattal érkeznek Kijevbe valamikor holnap délután (már a vonaton ülnek), de a fő úticéljuk a csernobili atomerőmű és Pripjaty város látogatása. Erre elvileg a szombati napon kerül sor és vasárnap este érkeznek haza. Az élménybeszámolót majd olvashatjuk Imi blogján, ahonnan a következőket idézem:

"..... (történt) 1986 áprilisában Csernobilban egy rosszul sikerült üzemviteli kísérlet (teszt). Ami sajnálatos módon emberi mulasztások folyományaképpen, a világ egyik legnagyobb természeti katasztrófájává lett....

.....A katasztrófa 20 éves évfordulóján egy magyar tudóscsoport kiutazott a helyszínre és ott méréseket hajtottak végre, feltérképezvén a Zóna ( a Zóna egy 30km-es sugarú elzárt terület a kasztrófa helyszíne körül) beli állapotokat. A kutatás eredménye, hogy a Zóna nagy részében tartózkodás nem ártalmas az egészségre, kivéve a vörös erőt ami a Zóna legveszélyesebb része. A lényeg: a tudósokat egy heti tartózkodásuk alatt annyi háttérsugárzás érte, mintha elmentek volna itthon egy röntgen vizsgálatra....

....Csernobilban a 4. blokkban történt a katasztrófa, abban az időben épült egy ötös és egy hatos blokk is,de azok munkálatai abbamaradtak a történtek miatt. Kevesen tudják, hogy a hármas blokk a katasztrófa után is működött, egészen 2000 decemberéig.....

...Pripjaty városa az erőmű dolgozóinak és azok családjának épült. Akkoriban egy fiatal, modern város volt, sokkal több lehetőséggel, jobb ellátottsággal mint akkoriban a keleti blokk Ukrán része a Szovjetunióban. Ez a település ma már szellemváros. Részben visszafoglalta a természet, részben tönkretették a fosztogatók..."