Képregény a csíráztatásról 5. - brokkolicsíra

Rékától kaptam ajándékba a csíráztatni való brokkolimagokat, és ezt a szép tányért is. Csak azt rontottam el, hogy nagyon mohó voltam, és egy evőkanál helyett kettőt tettem az üvegbe, így túlzsúfoltan voltak, és nem fejlődtek rendesen. De nem baj, mert ezek a kis satnyák is nagyon finomak, bár nem brokkoliízük van, hanem kicsit csípős tormaízük. Nagyon finom! Ezt teszem majd holnap a szendvicsembe, amit a kirándulásra viszek.

0. nap: beáztattam 2 evőkanál magot 4 órára, majd leszűrés után az üvegbe tettem. Erről nincs fotó. 

1. nap: Még nem látszik semmi.

2. nap: Elég jól érzik magukat a srácok (A fotó meg nem annyira sikerült. Egyik sem):

3. nap: Őrületesen belehúztak:

4. nap: Kinőtték az üveget! Ketté kellett szednem a csírákat, úgyhogy megállapítottam, hogy 2 evőkanál túl sok egy üvegbe, elég 1 is. Nem tudtak már rendesen fejlődni, annyian szorongtak együtt. A nagyobbik része maradt az üvegben, egy kisebb adagot áttettem az emeletes csíráztatóba:

5. nap: Szerintem már ehetném, ha nem lennének ilyen túlzsúfoltan

6. nap: Ma este leszüretelem, félek, hogy már csak árt nekik, ha tovább kell szoronganiuk az üvegben.

Van Káposztásmegyeren egy csodálatos kis park, annak egy része levendulás, és még szép lila padok is vannak benne. Elbringáztunk múlt hétfőn a szokásos bodzázóhelyemre, de sajnos már elkéstem, egy darab bodza se volt. Az előző hetek esőzése miatt, vagy amiatt, hogy mások megelőztek, de nem találtunk egyetlen virágot sem, pedig fermentálni szerettem volna. Na nem baj, majd jövőre.

Viszont akkor már leültünk egy lila padra a levendulás közepén, és elővettük a piknikcuccainkat. Középen a Rékától kapott ajándék brokkolimagom. 

Remélem elájultok a túrázáshoz vásárolt vadiúj műanyag talpaspoharaimtól!

Az idény legjobb levese (gluténmentes, vegán)

De csak az kezdjen neki, akinek hat anyja van. A legtöbb zöldségleves 10 perc alatt készül, ez úgy másfél óra, ha szűken számolom. De boldogan szánom rá az életemet, mert annyira oda vagyok érte, hogy ez pont a harmadik adag, négy nap alatt. És nagyban utazom. Mondjuk, szerencsére nem egyedül eszem meg, de a javát vállalom. Nyilván eléggé befolyásolja a benne lévő borsó, isteni borsóból frenetikus lesz, közepesből csak nagyon jó. Mirelittel nem próbálkoznék, mert elveszíti a báját. Akkor a recept, egy ötliteres fazékhoz. A kákabélűek felezzenek, ámbár, szerintem egy hétig is eláll a hűtőben, már ha hagyjuk, szóval nem érdemes három szem borsóval vacakolni.

Hozzávalók:
1,5 kg héjas gyenge zöldborsó
1 kg brokkoli
50 dkg új sárgarépa
2 új petrezselyemgyökér
1 szál újhagyma
50 dkg spárga (opcionális)
1 paprika
1 paradicsom
1 hatalmas csokor petrezselyem
olívaolaj, só, bors

Tehát fogok pár hatalmas tálat, kiskést, zöldséghámozót, keresek valami jó műsort, és nekiállok az órás zöldségnyaszatolásnak. Kifejtem a borsót. Ez hosszú mulatság. A spárgát előkészítem. Ha peches vagyok, és fehér, akkor órákig pucolgatom, a zöldnek csak a végét töröm le. A spárga fás szárát, lehámozott héját meg a borsóhéjak zsengébbik részét sós vízben felrakom főni, hadd rotyogjon, amíg matatok, ebből lesz a alaplé. Mehet bele a petrezselyem zöldjének a szára is. Aztán folytatom, meghámozom a répát, a gyökeret. A brokkolit kicsi rózsákra bontom, a szárát meghámozom, külön felkockázom. A répát, a gyökeret, a brokkoliszárat és a felkarikázott újhagymát viszonylag sok olívaolajjal (fél deci?) felrakom dinsztelődni, ha már itt-ott megbarnult, akkor nem túl sok vizet öntök rá, annyit, amennyi bőven ellepi, sózom, és fedő alatt addig főzöm, míg mindenki meg nem puhul. Ekkor botmixerrel áttöröm. Beleteszem a zöldborsót, a brokkolirózsákat, az összevágott paprikát meg paradicsomot, leszűröm az alaplevet, ráöntöm, és öntök még rá vizet is, szóval hogy majdnem tele legyen az edény. A spárga ehető részét most másra használtam fel, de ha a levesbe ment volna, akkor ez is ilyenkor tottyan bele. Most már csak addig kell főzni, amíg meg nem puhul benne a borsó és a brokkoli, mind a kettőnek kb. ugyanannyi idő kell, hála istennek. Só és bors (hihetetlen, hogy mennyi sót felvesznek ezek a levesek). Meg beleszórom a végtelen mennyiségű felvágott petrezselymet. Hagyni kell állni legalább egy órát, az összes zöldborsós leves sokkal jobb lesz egy kis pihentetéssel. Aztán eszem, amíg látom.

Napi cukinak meg edzőtábor. Mert voltunk ott is, 10 kutyával. Nagyon hosszút kirándultunk, egy 14 éves kiskutya ebben már nagyon elfárad. És hideg szél is fújt már délután. Zsuzsikának is már ragad le a szeme. Egy kicsit.

 De aztán kisütött a nap, és el lehetett foglalni Nyika szuperkényelmes ágyikóját. Aki némi fáradt toporgás után tudomásul vette, hogy egy fél ágy jut neki a sajátjából, és ügyesen begömbölyödött Kóficka mellé.

Nyáron nem főzök

Mert ilyeneket eszünk. Nem lettünk vegák, a fiúk általában esznek hozzá füstölt húst, és időnként csinálok párolt csirkét, de hát azon végképp  nincs mit fényképezni. De ezeket a zöldségeket mindnyájan nagyon szeretjük. A fenti képen petrezselymes újkrumpli van, párolt brokkoli, nyers saláta meg csíra. Petrezselymes újkrumplin kb. el is vagyok egész nyáron. Megpucolom, apróra felkockázom, beleszórom egy vastag talpú lábasba. Öntök alá olívaolajat (ha azt akarom, hogy vegán legyen), sózom, és közepes lángon sütöm, néha megkeverem. Ha le akarna égni, de még nyers, akkor pici vizet öntök alá. Ha kész, elzárom a gázt alatta, és rögtön megszórom jó sok összevágott petrezselyemmel, és ennyi. Bármikor, bármennyit, melegen, hidegen, imádom. Jó krumpliból még jobb.

Ezt meg Rebeka csinálta, céklás tócsni, egyszerű salátával. A tejevők kaptak hozzá joghurtos öntetet is. Nem kell olajban tocsogni, szépen megsül a sütőben. És abbahagyhatatlanul finom.

Napi cukinak meg fekete-fehér. Egy pici drappal.

Brokkolikrém mindenmentesen

Volt már, mert mindig is imádtam, de fagyasztott brokkoliból szoktam csinálni. Most, hogy gyakorlatilag ingyen adják a frisset hetek óta, állandóan napirenden van nálam, infúzióban töltöm magamba. Halál egyszerű az elkészítése, állati finom, és még csak nem is hizlal. Valamit rohadtul elrontottak anno.
Tehát először is veszek egy csomó brokkolit. Legalább két kilót. De inkább többet. Megmosom. És lefényképezem kint a kúton, ilyenkor a képbe belelógó érdeklődő macskák száma általában meghaladja az egyet.

Aztán levagdosom a rózsákat, a lehető legrövidebb szárral, mert nagyon más a szár és a rózsa főzési ideje. A szárak megszáradt, esetleg megbarnult talpát levágom, ez megy a kukába. Komposztra, na. Vagy a kutyák levesébe, ha nem felejtem el nem kidobni.

Aztán szépen meghámozom alul, a fás részeket szépen levágom. Nem érdemes takarékoskodni, az úgyis ehetetlen. Felül már nem kell hámozni, csak a vastag tönköt.

A két jobb oldaliba csak belevágtam, hogy lássátok, milyen vastag tud lenni a fás rész. Azokat még szépen meghámoztam a fotózás után.

Amíg manikűrözöm a szárakat, rakok fel vizet egy nagy lábasban. 2 kilóhoz olyan 2 litert. Sózom, és rakok hozzá fél kávéskanál szódabikarbónát (ettől marad szép zöld a brokkoli). Amikor felforrt, belerakom a szárakat. Körülbelül negyedóra alatt főttek meg. Kiszedem.

A helyére megy a rózsák fele, harmada, amennyi belefér. Ezek már jóval rövidebb idő alatt megfőnek, nagyon kell figyelni, újraforrás után tényleg csak pár perc. Ha mind kész, akkor a főtt rózsák egy részét elrakom, azt vagy még langyosan elcsipegetjük, vagy majd valami köret lesz belőle. Visszateszem a lábasba a főtt szárakat, meg a rózsák kb. harmadát (persze ezt a bonyolultságot ki lehet hagyni:)), és még főzöm egy picit. Aztán botmixerrel átnyomom, sózom, ha kell. Kis vízzel hígítom, ha túl sűrű. És szórok rá durvára tört borsot. Aztán eszem egy hétig. Meg zaklatom vele a barátaimat és az üzletfeleimet.

Napi cukinak meg napraforgók. Ha süt a nap, mennek utána, és bódultan napoznak egész délelőtt. Ugye eleget írtam már, hogy az ágyunk (sőt, a hálószobánk is!) szigorúan kutyamentes övezet. De a Zsuzsi képtelen ellenállni a tűző napnak. Én meg annyira megértem. A legszívesebben közéjük feküdnék.

Ne aggódjatok, csak én vetek árnyékot, és gyorsan elálltam a nap útjából.

Csőben sült brokkoli

A brokkolival nagyon kell vigyázni! Néha olcsón lehet kapni, máskor meg, ha nem figyelünk, belefuthatunk egy 800 Ft-os csomagba is. Én most 269 Ft-ért vettem fél kilót, de persze vásárláskor elfelejtettem figyelni, hogy melyik korszakát éli éppen: a drágát vagy az olcsót? Ezért ellenőriztem a blokkot az imént. Amúgy mindenképpen muszáj volt vennem, mert Éva annyira dicsérte Bea és Imi sajttal sült brokkoliját, hogy egyszerűen őrülten megkívántam. Ki is kerestem a blogból, el is olvastam, aztán eszembe jutott Judit barátnőm csőben sült brokkolija és mégis azt csináltam meg.

A fél kiló brokkolit rózsáira szedtem, megfőztem sós vízben (a szárát kidobtam). Amikor jó roppanósra főtt, szűrőkanállal kiszedtem és áttettem egy szép kerámia sütőtálba. Egy teflonserpenyőben vajat olvasztottam, öntöttem rá tejet és tejszínt, szórtam bele sót, borsot, kurkumát, vegetát, őrölt szerecsendiót, szárított petrezselymet, majd kicsi étkezési keményítővel sűrítettem, reszeltem bele trappistát és parmezánt, s ezt a finom keveréket ráöntöttem a sütőtálban várakozó brokkolira, hogy jó háromnegyedig ellepje. A tetejét is megszórtam reszelt sajttal, és 180 fokon szép pirosra sütöttem. Petrezselymes rizzsel, és kellemesen fokhagymás, tejfölös uborkasalátával tálaltam.

Finom száraz fehérborral nagyon jó kis vacsora lett belőle, nem beszélve a vacsorát követő olvasgatós-borozgatós estéről, ami annak is volt köszönhető, hogy annyira rövid idő alatt letudtam a főzést és mosogatást. Toma persze melegített magának fasírtot krumplival. Ő baja!

Csavart tészta szalonnával, brokkolival és pirított csirkecsíkokkal

Most pedig következzen a két hete vásárolt brokkoli és bacon szalonna megmentésének története. Ezt a Stahl-receptet már két éve kinyomtattam, azóta várja, hogy kipróbáljam. Jut eszembe, az is egyik újévi fogadalmam, hogy az itthon fellelhető 2000 receptet feldolgozom szép sorban, és amíg ezekkel nem végzek, nem nyomtatok újakat az internetről. A most kipróbált reci eredeti címe Csavart tészta szalonnával, karfiollal, dióval és pirított csirkecsíkokkal, s kényszer hatására változott át a karfiol brokkolira, mivel pont egy kis fej brokkoli szenvedett itthon a hűtőben. A diót egyszerűen kihagytam, mert mindenből kihagyom, amiben nem kötelező. Egyértelmű, hogy a diós bejgliből nem tudom kihagyni, de az ilyen tésztaételeket simán megeszem dió nélkül is.

Hozzávalók:

- 40 dkg orsótészta

- só

A mártáshoz:

- 15 dkg füstölt szalonna (bacon)

- 2 gerezd fokhagyma

- 1/2 kg brokkoli (tisztítva 30 dkg) (vagy ugyanennyi karfiol)

- 35 dkg csirkemellfilé

- só és frissen őrölt bors

- 10 dkg dió (ha muszáj)

- 1/2 dl olívaolaj

- 2 nagy marék bazsalikom (vagy valamennyi szárított)

- 10 dkg kemény, reszelhető juhsajt (vagy valamilyen más kemény, reszelhető sajt)

Először a füstölt szalonnát vékonyan felcsíkoztam, és a csíkokat egy teflonserpenyőben 8-10 perc alatt kicsi olívaolajon pörcösre pirítottam. Mialatt a szalonna pirult, a csirkemellett 3×1 cm-es csíkokra vágtam, megsóztam, megborsoztam. A pörcöket kihalásztam, a visszamaradt zsír nagy részét kikanalaztam a serpenyőből egy kis tálkába. A visszamaradt 2-3 evőkanálnyi zsíron kevergetve aranybarnára pirítottam a csirkecsíkokat, majd amikor megpirultak, a tűzről levéve összekevertem a zúzott fokhagymával, ezután rögtön kiszedtem egy tányérba a szalonna mellé.

Mialatt a csirke pirult, a brokkolit rózsáira szedtem és egy nagy késsel jól felaprítottam. Eredetileg késes betétű robotgéppel kellene morzsásítani, de éppen tönkretettem ezt a segítőmet, úgyhogy - magad uram, ha szolgád nincsen - megpróbáltam gyönyörű egyforma pici darabokra vágni 30 dkg rózsáira szedett brokkolit. (Remélem, Csincsilla most boldog!)

Az üresen maradt serpenyőbe kanalaztam egy kis szalonnazsírt, és ezen pirítottam meg 5-6 perc alatt, néha-néha megkevergetve a brokkolit. A pirítást csak jelképesen írom, mert a szép fehér karfiolt biztosan aranybarnára lehet pirítani, de a brokkoli maradt gyönyörű sötétzöld - szerencsére. Folyamatosan kóstolgattam, és amikor már nem éreztem nyersnek, hozzákevertem a csirkét, a szalonnát és a reszelt sajtot is. Vigyázat! A recept nem véletlenül nem írt a piruló brokkoli sózásáról, hiszen a csirke és a szalonna is sós. Én ezt nem vettem figyelembe, csak azt éreztem, hogy a pirított zöldség sótlan. Az elsózás végül azért nem lett feltűnő, mert a tésztával tudtam korrigálni, azt ezután már sótlan vízben főztem ki.

A csavart tésztát a csomagolásán előírt idő alatt megfőztem, a forró vízből 1,5-2 decit a serpenyőbe öntöttem, aztán a tésztát leszűrtem és azt is hozzákevertem a brokkolis csirkéhez. Forró lapon 1-2 perc alatt kevergetve átmelegítettem, hogy az olvadt sajt és a finom mártás mindenhol bevonja a tésztát. Aki gondolja, szórhat rá 1-2 kimagozott, vékonyra szeletelt csilipaprikát is, hogy még kalandosabb legyen az ízek játéka (írja Stahl).

Majd tesóm remélem nyilatkozik, hogy milyen volt a tészta! Szerintem baromi jó!

Már csak a kínai kel és a padlizsán vár feldolgozásra. A kínai kelből tudom, hogy mit nem szeretnék: kelkáposzta főzeléket, rakott kelt és frankfurti levest. Ja igen, és tésztát se! De akkor mit? :-)

Brokkolikrémleves expressz

Utálom a zacskós leveseket. És most, hogy minden nap átfagyva és átázva, sötétben érek haza, annyira tudok vágyakozni egy bögre forró leves után. A fogyasztása, és nem a főzése után, szóval minél gyorsabban, minél kisebb erőfeszítéssel (hogy a kész levessel még épp le tudjak huppanni a Mesterszakács nem ismétlő része elé – mert kitört rajtam a sorozatfüggőség). Munka alig van vele, amíg megfő, pont megvakarom a kutyák hasát, a cicák fejét, kipakolok és megfürdök.
Nem alaplevet használok hozzá, mert azt ugye már elő kellett volna venni a fagyasztóból, és reggel nekem még fogalmam sem volt róla, hogy este levest szeretnék. Egyébként jobban is ízlik mostanában így. És azt hiszem, végre sikerült eltalálni a hozzávalók arányát, nem nagyon szeretem a túl sűrű, túl krémes leveseket, de az sem jó, ha nincs semmi íze.


Hozzávalók:
- fagyasztott brokkoli
- víz
- mokkáskanálnyi biovegeta
- só, bors
- késhegynyi szódabikarbóna (opcionális)
- teáskanálnyi tejszín (opcionális)

Fogok egy 2 literes lábast, és teljesen színig töltöm fagyasztott brokkolival. Öntök rá annyi vizet, hogy majdnem tele legyen, de kényelmesen tudjon forrni, ne kelljen rá figyelni, hogy nehogy kifusson. Hozzáteszem a vegetát, szódabikarbónát (hogy szép maradjon a színe), sót, ráteszem a fedőt, és elügetek a dolgomra.
A fagyos zöldség miatt viszonylag későn forr fel, de nagyon hamar megpuhul. Ha puha, belenyomom a rúdmixert, összeturmixolom. Most teszem rá a borsot. Ha van kedvem, teszek hozzá egy icipici tejszínt, épp hogy csak lágyítsa.. Szedek magamnak egy bögrével (első körben), és ha van kedvem, rászórok néhány darab diót.

Sajttal sült brokkoli

Kicsit el vagyok maradva mostanában mindennel. Ahogy közeleg a karácsony a munkahelyen is összegyűlnek a tennivalók, ugyanúgy ahogy otthon is. A gépemen is csak halmozódnak a képek és a receptek az elkészült ételekről, de szerintem csak a "karácsonyi szünetben" fogom utolérni magamat.

Ezt a nagyon egyszerű zöldséges ételt már kb. 2 hete készítette Imi és pont aznap gondoltam, hogy ideje lenne feltenni, amikor Csincsilla jelentkezett a pagoda karfioljával. :)

Imi szerencsére nem egy húst-hússal evő pasi, ezért sokféle zöldség megfordul nálunk otthon. Ezt a brokkolis ételt ő szokta készíteni én maximum a kuktája vagyok ilyenkor. :) Érdekes, ez egy olyan egyszerű és laktató étel, de valahogy mégsem jut eszünkbe más zöldséggel csinálni.

A megmosott, rózsáira bontott brokkolit vegetás vízben majdnem puhulásig főzzük (ez most nem sikerült, teljesen megpuhult), majd lecsöpögtetjük és sütőpapírral bélelt tepsibe egymás mellé fektetjük. Reszelt sajttal jó vastagon megszórjuk (ez sem jött össze, kevés volt itthon a sajt) és előmelegített sütőben, 180 fokon a sajt pirulásáig sütjük.

Önmagában is finom, vega étel, de akár köretként vagy körettel is nagyon jó! Imi most az előző napról maradt krumplipürével ette.

Rizottó brokkolival, répával és májjal

Tesóm Boritól tegnap egy fantasztikus szakácskönyvet kapott, aminek minden oldalán legalább egy, de inkább több olyan jó kis recept is van, amit azonnal meg tudnék és meg akarnék csinálni. Az egyik recept ez a rizottó, amit tesóm elsőként kipróbált belőle. Remélem, hamarosan kölcsön tudja adni nekem a könyvet!


Nem írok mennyiségeket, mert nem tudom a pontos receptet, a rizottónál szerintem amúgy is ízlés kérdése a mennyiség.

A felkockázott sárgarépát és a rózsáira szedett brokkolit egy húsleveskockával tesóm roppanósra főzte, s a visszamaradt lé lett az rizottóhoz használt alaplé. A hagymát egy kis olajon megdinsztelte, mehetett rá a rizs, amit az alaplével öntött fel. A májat gondolom külön edényben megsütötte sóval és borssal, majd az elkészült rizshez adta az előfőzött zöldségekkel együtt.

Volt szerencsém nekem is megkóstolni, és nagyon finom lett, én is ki fogom próbálni. Az állaga pedig pont olyan, amilyennek lennie kell egy igazi rizottónak.

Ori is szerette volna megkóstolni, de sajnos be kellett érnie egy kis szimatolással.

Nem kell ám őt félteni, az egész főzés alatt szorgalmasan kuktáskodott, amiért finom nyers májat kapott cserébe!

Brokkolis tészta 2.

Soha nem szerettem a sütőben sült tésztákat. Legalábbis addig, amíg Andi fel nem rakta a blogba a sült csirkemellel készült rakott tésztát. Én is épp maradék sült húshoz kerestem akkoriban receptet és gondoltam, egye fene, kipróbálom, annyira rossz nem lehet. Azóta az egyik kedvencem, de nem csak nekem. :) Van egy-két ember, aki amióta megkóstolta, megkért, hogy ha ezt készítem, egy adaggal többet számoljak, mert szívesen átjön és segít elpusztítani.
Szóval azóta újra kellett gondolnom a viszonyomat a sült tésztákkal.

Most hétvégén, nyaralások után, kevés pénzzel ellátva, a mélyhűtőben guberáltam és gondolkodtam, hogy az itthon lévő alkatrészekből (néhány mélyhűtött zöldség, 1 db bagett, gesztenyepüré-massza, mélyhűtött tojásfehérje, jégkockák és hasonló dolgok) mit is lehetne csinálni. Kezembe akadt egy kis csomag bontott brokkoli és gyorsan kerestem a Mindmegettén egy tésztás receptet. Találtam is, de az túl egyszerűnek és száraznak tűnt nekem, ezért összevegyítettem a már említett "rakott tészta sült csirkemellel" című recepttel. És a végeredmény nem lett rossz. :)

Tehát: a brokkolirózsákat feltettem vegetás vízben főni, ezzel egyidőben a tészta vizét is forralni kezdtem. Sajnos csak spagettitészta volt itthon, pedig szívesen ettem volna mondjuk rövidcsővel, vagy orsótésztával.
Az eredeti recept szalonnát ír, de én inkább a jó kis vépi házisonkából vágtam 4-5 szeletet. Apróra felkockáztam, zsírjára sütöttem és pirítottam még egy kicsit. Mivel kevés zsírja lett, öntöttem alá egy pici olajat és rádobtam egy fejnyi, félkarikára vágott hagymát. Fedő alatt pároltam egy picit.
Amint a brokkoli megfőtt, leszűrtem és összekevertem a sonkás-szalonnás hagymával, majd rákanalaztam 4 evőkanálnyi tejfölt és az egészet összeforraltam.



Amíg a tészta főtt, besamel mártást készítettem 3 dl tejből, 1 evőkanál lisztből, 1 teáskanálnyi vajból. Szerecsendióval, borssal és sóval ízesítettem.
A tésztát végül összekevertem a brokkolis szósszal, az egészet áttettem egy tűzálló tálba, ráöntöttem a besamel mártást, megszórtam reszelt sajttal és előmelegített, sütőben kb. 160 fokon 10 percig sütöttem, amíg a sajt ráolvadt a tetejére és megpirult.

Az egész ebédkészítés előkészülettel, mosogatással együtt nem volt több 1 óránál.
Kicsit sótlan lett, a házi füstölt sonka miatt nem mertem nagyon sózni. Imi azt mondta, legközelebb megkóstolná brokkoli helyett gombával, nekem még a fokhagyma íze is hiányzott belőle.

Brokkolis lasagna

Sajnos elkészültekor, még melegen nem fényképeztem le, mert lusta voltam, és talán így nem eléggé étvágygerjesztő, de azért mindenképpen szeretném feltenni brokkolis lasagnámat. Most csináltam először ilyet, de mivel a lasagna felét hagyományosra készítettem, előbb azt kóstoltam meg, erről a részről nem tudok nyilatkozni. Mit csináljak, ha én eléggé húsevő vagyok?

Először elkészítettem a brokkolit: egy kisebb fej brokkolit rózsáira szedtem, és egy fél sárgarépa társaságában megfőztem vegetás vízben. Amikor kihűlt, a brokkolit még további vékonyabb szeletekre vágtam, a répát lereszeltem. A serpenyőben vajat olvasztottam, ebbe öntöttem egy kis tejszínt, két kanál tejfölt és egy kicsi tejet. Amikor összemelegedtek, beledobáltam a brokkolidarabkákat és a reszelt sárgarépát, sót, borsot, kurkumát, szerecsendiót. Legvégül, hogy kicsit besűrűsödjön, sajtot reszeltem bele.

Kábé 4 deka vajból, 4 deka lisztből és fél liter tejből besamelt főztem, ezt is sóztam, borsoztam és megszórtam reszelt szerecsendióval. A jénai aljára ebből a besamelből csorgattam, majd jöhetett a lasagnalap, erre a brokkolis mártás, rá egy kis reszelt sajt, amit betakartam besamellel és az egész rétegezést még egyszer megismételtem. A tetejére tészta került, amit meglocsoltam besamellel és jócskán megszórtam reszelt sajttal. 180 fokon sütöttem 35 percig.

És bár úgy készültem, nem sikerült április 15-re időzítenem a bejegyzésemet (jelenleg 24 perce április 16. van), azért szerettem volna apuról is megemlékezni 75. szülinapján. Sajnos ő már 27 éve nincs velünk. A képen tesómmal és velem látható, talán 35 éves lehet :-) Nem hiszem hogy életében valaha hallott volna akár a brokkoliról, akár a lasagnáról...