A következő címkéjű bejegyzések mutatása: díjak. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: díjak. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. április 11., vasárnap

Díjat kaptunk!


Itt szeretném megköszönni Hédinek és Áginak, kedvenc kertész blogom gazdáinak, hogy gondoltak ránk és ezt a szép díjat ajándékozták nekünk. A díjjal jár némi feladat is, ezek egy részét elvégeztem, azaz: megköszöntem, a logót kitettem a blogra és belinkeltem akiktől kaptuk. Néhány további feladat megoldása blogszerzőtársaimra vár, hátha ők képesek rá. Én csak azért nem írok magamról 7 dolgot, mert már annyi mindent megírtam, amikor a receptekkel kapcsolatban eszembe jutottak, a díjat továbbadni pedig azért nem tudom, mert összesen nem olvasok 7 blogot, akiket pedig olvasok, már mind réges régen megkapták - legnagyobb örömömre!

2009. június 9., kedd

Super Chef III.


Most pedig egy rettenetes nagy mulasztásomat szeretném pótolni: Tesómnak, aki a legfontosabb receptforrásom, még nem adtam szuperséf sipkát, pedig ő az, akitől a legtöbb házi receptünket tanultam. Elkezdhetném ezek felsorolását, de fölösleges. Leegyszerűsítve a dolgot: ami nem Stahl-recept, az tesómtól van. Ő volt az, akihez Toma 4 évig tartó óvodába járása idején feljártunk meleg kaját enni, mert én akkoriban utáltam főzni és nem is tudtam, na és persze ő az, akinek lecsóját a mai napig nem tudom olyan istenire készíteni, mint ő, pedig szóról szóra betartom a receptjét, de mit tegyek, mégsem lesz olyan, mint az övé! (Nem beszélve a babgulyásáról, de ezt meg sem próbálom elkészíteni!) Így hát ezennel szeretném neki adományozni minden eddigi super chef sipka legnagyobbikát, és jó lenne, ha tudná, ő csak azért nem jutott hamarabb eszembe, mert olyan természetes, hogy van nekem! A következő lecsóból viszont AKAROK egy nagy adagot! És Toma is!



Tata a király(lány)!

2009. június 4., csütörtök

Super Chef II.

Megint szakácssipkákat szeretnék osztani. Onnan indult a dolog, hogy múltkori sipkás bejegyzésem kommentjében Csincsilla felhívta a figyelmemet két fontos személyre, akiknek véletlenül nem osztottam szakácssipkát, és persze ezután már semmi sem állíthatta meg a gondolatokat, hogy kiknek még... Nagyon sok embernek tudnék Szuper Chef sipkát ajándékozni, ezért most ötöt (vagy hatot) megint kiosztok, de ez alkalommal olyanoknak, akiknek nincs saját blogjuk. Már csak azért is osztanom kell, mert Ágitól és Héditől megint kaptam én is egyet (nagyon köszönöm!), tehát mindenképpen tovább kell adnom öt szuperséfnek! :-)



Első díjazott, a ráncosorrú, szorgalmas kis töpszli (ahogy Csincsilla jellemezte, és jó volt a jellemzés, mert rögtön ráismertem!) családi kuktánknak, Poczaknak szeretnék küldeni egy sipkát. Segítsége nélkül nem jöhet létre nálunk családi ebéd, de a tálalás után jólnevelten és diszkréten a háttérbe húzódik, illetve legtöbbször gazdája lábához. Amellett, hogy rettenthetetlen harcos, a konyhában fáradhatatlanul sürög-forog, pörög, izeg-mozog, szuszog, már nem is tudnánk meglenni nélküle! Nagyon szigorúan tud nézni, de igazi kis bohóc.

Második díjazottam Bea apukája. Ő is, mint Poczak, közös díjazottunk Csincsillával, mert olyan isteni sütiket szokott sütni, sőt azt is megtudtuk, hogy előfordult már, hogy csak a blog kedvéért sütött meg valamit, amit Bea később meg is írt nekünk. Jó lenne, ha több ilyen apuka élne a Földön! :-) Nagyon várjuk a további remekműveiről szóló bejegyzéseket.

Bea küldött nekem apukájáról és anyukájáról fényképet ezzel a levélkével (ha valaki nem értené, a kommentekben írtam, azon gondolkodtam, hogy apukáját egy mikulásképpel illusztrálnám, így él a képzeletemben, amiért olyan finom sütiket szokott sütni):

"Küldök egy képet a szüleimről, hogy lásd hogyan is néz ki a "Mikulás". :) Szerintem nem hasonlít rá, bár lehet, hogy már csak pár évet kell várni és mikulásosabb lesz.
Azért választottam ezt a képet, mert a helyszín nagyon különleges. Kb. 10 évente egyszer járnak gyorsétterembe. Jobban favorizálják a jó kis házi kosztot. Ennek a szeretetét tőlük tanultam."


Harmadik sipkát mindenképpen kedvenc szakácsom, Ercsi kapja. Főztjével már számtalanszor elkápráztatta az olvasókat, és én külön szeretem benne, hogy annyi figyelmet fordít az egészséges étkezésre, és hogy mindig kilapítja a flakonokat, mielőtt kidobja a szelektív hulladékgyűjtőbe (tapossa laposra)! :-) És hát érdemes rá odafigyelni gyönyörű fotói miatt is, szerintem nagyon jó szakember! Igazán hallhatnánk egy kicsit többször róla, bár új albérletükben sajnos nincsen tűzhely. Mi lesz így velünk?


A negyedik szakácssipkát Micikének és Foltinak adom, mert annyira jól szoktam magam érezni náluk, amikor Micike (nagy néha) nekem főz. Legnagyobb kedvencem a Mediterrán csirkéje, de sok-sok tésztáját is megkóstoltam már, csak a fényképezés marad el mindig - falánkságom miatt. Micike azért is különleges, mert valahogy mindig megérzi, hogy mikor nincs ebédem a munkahelyen és azokon a napokon hoz nekem kóstolót isteni főztjéből. Remélem, még hosszú ideig megtartja ezt a jó szokását! :-)

Az ötödik szakácssipkát Marcsinak szeretném ajándékozni, mert olyan sokszor megengedte, hogy szerepeltessem főztjét a blogban. Amikor életemben először vendégeskedtem nála, az isteni falatoknak és a rendkívül kedves kínálásnak nem bírtam ellenállni, s így finoman szólva túl sokat ettem és ittam. Most már rutinos vagyok, nagyon figyelek, mert nála tényleg bármikor bekövetkezhet az, hogy az ember halálra eszi magát a sok finomsággal! :-)

És egyrészt azért, hogy megint szabálytalankodjak, másrészt azért, hogy egyenlő arányban legyenek a férfi és a női díjazottak, plusz nem utolsó sorban azért, mert nagyon megérdemli: a hatodik sipkát Rebekának szeretném adni, mert fiatal kora ellenére ő is fantasztikusan jól főz és remekül ír, szeretném, ha többszor élvezhetném a főztjéről szóló bejegyzéseket!

A fenti sorrend nem minősítés, csak ahogyan eszembe jutottatok, mindenki egyformán egy hatalmas szakácssipkát kapott!!! :-)


2009. május 28., csütörtök

Super Chef


Legnagyobb meglepetésemre ezt a sipkát kaptam The Chef Vikitől, alig jutottam szóhoz az örömtől, amikor végigolvastam, amiket rólam írt: "annyira jó látni, mennyire igyekszik egy saját kis kertet létrehozni, ápolni, gondozni! S én tudom, mennyire vágyakozik egy kis házikóra naaaaaagy kerttel :-) Kertezés mellett viszont olyanokat rittyent, de olyanokat!" Nagyon meghatódtam és köszönöm!

Vikivel április 10-én ismerkedtem meg, amikor is olyan szépen írt tavaszi kiskertjéről. Ezt a bejegyzést legalább tízszer elolvastam egymás után, mert pont arról írt, amit én is elképzeltem magamnak a jövőben. Azonnal kommelteltem: van-e eladó telek ezen a fantasztikus helyen? Viki rögtön válaszolt, majd még azon a hétvégén e-mailben küldött fényképeket a közelükben talált eladó házakról, telkekről, meg persze a környékről, ami tényleg fantasztikus (most bánom már, hogy nem mentettem el azokat a képeket a gépemre), de sajnos azt is pontosítottuk, hogy ez a mesebeli hely nagyon messze van Budapesttől, tehát nekem nem igazán jönne be.

Kicsit csalódott voltam, de hogy lássa, nem haragszom, amiért nem közelebb lakik hozzám :-), és ha már így összefutottunk az éterben, elkezdtem nézegetni Viki receptjeit, sőt nemrégiben ki is nyomtattam párat, amiket szép sorban ki szeretnék próbálni. Mint tudjuk, tőle van a csokis perec és az Ötperces csokis süti receptje is, de várakozik még néhány! :-)

A sipka-szabályok szerint 5 bloggernek kell a sipkát továbbajándékoznom. Ez elég nehéz, mivel nem szoktam ugyanazokat a blogokat/bloggereket olvasni (kivéve Fűszeres Esztert, de ő már biztos kapott rengeteg sipkát), inkább csak a gyűjtőoldalon suhanok végig és ha megtetszik egy recept, azt esetleg végigolvasom, és vagy kinyomtatom, vagy beteszem a kedvencek közé, majd pedig vagy megcsinálom, vagy nem.

Ezért kicsit rendhagyó leszek, azaz felrúgom a szabályokat (természetesen), mert én nem 5 gasztrobloggernek, hanem az általam olvasott és ezért számomra 5 legfontosabb bloggernek ajándékozom a sipkát függetlenül attól, hogy főz-e vagy sem. Remélem, örülni fognak a szakácssipkának!!!

Elsőnek természetesen egyik bloggertársam: Csincsilla kapja (nem kell írásban reagálnod, ne aggódj!:-)). Minden érdekel, amit leír (és amit beszél), rengeteg receptjét kipróbáltam már és ezek majdnem mind olyanok, amit azóta is állandóan szerepeltetnem kell az étlapon. Legutóbbi próbálkozásom fokhagymás cukkiniraguja volt, és az első falat után tudtam, megérte éveket várakozni erre a receptre. Csak azt nem tudom, hogyan tudtam felnőni enélkül a kaja nélkül??? Nagyon finom, ki ne hagyjátok!

Második díjazottam pedig másik kedves bloggertársam: Bea lesz. Nem nagyon értem, hogyan tud egy ennyire fiatal nő ilyen jókat főzni? Ma pédául megfőztem a pásztortarhonyáját és annyira finom volt, hogy még Toma is falta! Biztos többször elő fog nálunk fordulni ez a kaja is! Köszönöm a receptet! Kár, hogy nem ismeritek őt személyesen, mert amellett, hogy jól főz, jól ír, egy igazi kis tündér, akihez ha beugrasz öt percre, biztosan órák múlva veszed észre, hogy még mindig nem indultál el haza, annyira jól érzed magad nála. Mindenki fontos neki! Nekem (és kis családomnak) pedig ő :-)! Amúgy ma van a szülinapja, és ezúton szeretnék nagyon boldog szülinapot kívánni!!!

(Csincsilla, rólad csak azért nem írtam, hogy tündér vagy, mert félek, nem állnál velem szóba soha többet! :-D)

Harmadik díjazott blog a Mazsollafotók, amit Mazsi ír, vagyis szerkeszt, gyönyörű saját készítésű fotókkal örvendeztetve meg minket. Sokszor ajánlottam már az ő fotóit, sőt Ági az egyik, Ori-cicáról készült fotóját tette ki e gépére háttérnek. Reméljük a vizsgák után több új kép is felkerül a blogba! Sok finomságot főztünk már együtt és remélem fogunk is hamarosan! Úgy érzem, ő lesz legnagyobb versenytársunk a jövőben...

Negyedik díjazott az Amatőr kerti napló amit Hédi és Ági írnak. Igaz, ők nem főznek, hanem ketészkednek, de nincs olyan nap, hogy ne kattintanék rá a blogjukra. Hédi a virágoskert, Ági pedig a konyhakert mindenttudója. Kérdezzetek tőlük bátran, tényleg a kisujjukban van a szakma! Már eddig is sokat tanultam tőlük, nem beszélve arról a sok örömről és gyönyörűségről, amit azok a virágok nyújtanak számomra, amiket tőlük kaptam! Remélem, még sokáig fognak írni, mert rengeteg tanulnivalóm van, mielőtt kerttulajdonos leszek!

És az ötödik szakácssipkát Bea férje, Imi kapja. Szerencsére Imi szokott főzni, méghozzá remekül, nemrég egyik tésztareceptjét én is kipróbáltam és nagyon ízlett mindannyiunknak! Még azoknak is, akik esetleg lustaságból nem kommenteltek rá!

Időhiány miatt csak őket szoktam olvasni, na és persze Fűszeres Esztert és a Házias konyhát, tehát esetleg viszontdíjazhatnám Vikit? :-D Na jó, akkor ő is kap tőlem egy sipkát! Köszönöm Viki, nagy örömet szereztél vele, Micike barátnőm még meg is hatódott attól, amit írtál rólam, és ez így van jól! Ezért külön köszönet jár! :-)

Hűha, megint túl sokat írtam, ki fogok kapni Csincsillától! De akkor visszaveszem a díját!