Kaporolaj

Négyen vagyunk a szűk családban, ebből DT-sal ketten imádjuk, pici gyerekeink meg utálják a kaprot. Kompromisszumos megoldásként néha csinálok egy üveg kaporolajat. Majdnem olyan jó vele minden, mintha belefőzném az ételbe, de így nem kell kétfelé főzni. És mindenki azt eszik, amit szeret.
Tehát fogok egy-két-három nagy csokor kaprot, felaprítom. Felforrósítok mondjuk fél deci olívaolajat, és kicsit megfuttatom benne a kaprot. Úgy egy-két percig. Aztán áttöltöm a jó sűrű cuccot egy kis üvegbe, és ha kihűlt, mehet a hűtőbe. Ott nyilván sokáig elállna, ha nem ennénk meg. Nagyon tömény, max. egy kávéskanálnyi kell belőle egy adag kakukkfüves marhához, mondjuk. De isteni lecsóba, cukkiniraguba, halkrémbe, egyáltalán szinte bármibe. Így aztán hamar fogy. Napi cuki meg nincs, mert már volt.

Csilis olaj

Imádom az őszt! A színeit, az illatokat, azt a gyönyörű, napsütéses őszt, ami pénteken volt itt Budapesten, de ez a csúnya esős, borongós se zavar, amilyen ma van, ha nincs semmi dolgom, amiért el kell hagynom finom meleg lakásomat. Toma épp ma mondta, hogy még csak egy helyen látott lehullott faleveleket az utcán, mire azonnal eszembe jutott az a két fa, amit a tehenészetből visszafelé jövet pillantottam meg az egyik kereszteződésben: a lombjuk, mintha lángolna, ilyen színeket nem lehet kikeverni, ezt csak az őszi erdő, az őszi falevelek tudják előállítani. Lenyűgöző volt!

Talán pont ezeket a színeket szerettem volna utánozni ezzel a szépséges olajjal. Most, hogy Mazsitól kaptam azt a gyönyörű csilibokrot, anyutól meg rengeteg finom extra szűz olivaolajat nem volt már kifogásom, hogy Mazsi nagyszerű ötletét megcsináljam, ezt a finom csilis olajat.

Az illatokat viszont egy másik finomsággal csalogattam elő: pénteken vettem 6 kiló besztercei (berzencei) szilvát a piacon és persze megint a befőzéssel bíbelődöm, mert annyira ízlik Csincsilla sült szilvalekvárja, hogy amíg még nem késő, gyorsan csinálnom kellett még egy adaggal. Ennek fantasztikus illata percek alatt betöltötte a konyhámat, nagyon-nagyon sajnálom, hogy ez nem érezhető a blogon, mert a szilvalekvár (és általában a befőzés) is az őszi illatok közé tartozik. Ha nem lenne annyira finom ez a lekvár, csak a szilvalekvár-illatú lakás miatt is biztosan elkészíteném. :-)



Na és akkor a gyönyörű csilis olaj: 3 db pici csilipaprikát felkarikáztam, kettőt csak megmosva, de egyben beletettem egy szép üvegbe. A pici darabokat és a jó erős magokat is utánuk szórtam, majd feltöltöttem extra szűz olivaolajjal az üveget. Fantasztikus látvány!

Salátákhoz, tésztákhoz lehet majd használni, és mivel a zöld Stahl-könyvben is benne van ez a "recept", belenéztem, és Stahl szerint pár hétig áll el a hűtőben. Remélem, ez a pár hét valójában pár hónapot jelent... (Hát nem jelent pár hónapot, mert a hűtőben tartott olajban valamilyen fehér objektumok kezdtek elszaporodni, egyre több, úgyhogy ma kiöntöttem az egészet. 2008.10.24. Shoa többet nem csinálok ilyet!)