A lisztekről

 

Hónapok óta nézegetem ezeket a gyönyörű fotókat a kenyereimről, egészen pontosan február óta. Nem tudtam, hol fogom tudni mutogatni, mert a kenyerekről készült bejegyzések már uncsik lehetnek, mivel nem változtatok a bevált gyakorlaton. És akkor voltunk a héten Rékával bringázni, és a levendulás parkban dumáltunk pár órát, és szóba került, hogy kísérletezik különböző lisztekkel, hogy valamennyire elfogadható sütit süssön mentesből is, de még nem sikerült. Mutattam Csincsilla egyik receptjét, ahol jól felsorolja, hogy melyik lisztet miért  teszi a sütibe, hátha ez jó kiindulópont lehetne.

Én meg elmentettem régebben ezt a Liszt kisokost magamnak, amiben jó sok okosság van, gondoltam, akkor most innen kiírom, ami érdekelhet minket, hátha ez is segít valamennyit. (meg persze azért, hogy a szép kenyereimet tudjam mutogatni. Bár a szép üvegeimben lévő szép lisztjeimet is mutogathatnám, ha nem lennék lusta lefotózni.) Remélem, majd Csincsilla is ír egy részleteset erről a témáról, neki jó sok tapasztalata van a mentes lisztekkel.

Na, akkor a lisztek:

Búza finomliszt (BL 51, BL 55): sűrítéshez (habaráshoz, rántáshoz, lisztszóráshoz), panírozáshoz, palacsintához, kalácsokhoz, kelt tésztákhoz és süteményekhez.

Kenyérlisztek (BL 80, BL 112, BL 160) kenyerekhez.

Rétesliszt (BL 50, BFF 55): pogácsához, piskótához, réteshez, nokedlihez és nudlihoz. Paprikás lisztbe forgatott húsok, halak sütésénél is ezt érdemes használni.

Grahamliszt (GL 200): a reformtáplálkozásban közkedvelt, általánosan használható liszt.

Búzadara: sűrítésre, daragaluskához, tejbegrízhez, túrógombóchoz, vagy gyümölcsös töltelékű réteseknél a töltelékhez keverve felszívja a keletkező lét.

Búzakorpa: ezt nem írja, hogy mire jó, erről az jut eszembe, hogy korpa közé keverednek a disznók, de majd valaki hátha felvilágosít, hogy mikor vagy mire használja.

Durumliszt: kitűnő tészták készülhetnek belőle. (Ez ugye nyugger-terv, hogy tésztákat fogok gyártani, pl. spagettit is.)

Tönkölybúzaliszt (TBL 70, TBL 300): én most kenyérhez fogom tenni, ha eljutok addig. A lisztet már megvettem.

Tönkebúzaliszt: főként kenyeret és egyéb pékárut készítenek belőle, de felhasználják tészta- és sörgyártásra is.

Királybúzaliszt (KBL 120): kenyérsütéshez használható, és nem kell másfajta liszttel keverni.

Alakor liszt: Erdélyben ősi lepényféléket, pogácsát és kenyeret sütnek belőle (bár én még sosem hallottam erről, de persze ez semmit nem jelent). Sok helyen inkább rizshez hasonlóan főzik, vagy kását készítenek belőle, mivel kenyérkészítésre kevéssé alkalmas.

Rozsliszt (RL 60, RL 90, RL 125, RL 190): a rozslisztet célszerű más lisztekkel keverni kenyérsütésnél.

Árpaliszt: lepénykenyérhez.

Gluténmentes lisztek

Zabliszt: sütéshez, főzéshez, kenyér és péksütemények vagy krémek készítésére, ételek sűrítésére. Kenyér vagy más pékáru sütésekor a sikérmentes zablisztet érdemes sikért tartalmazó más liszttel keverni.

Kukoricaliszt: mártások sűrítéséhez, galuskához, krémlevesekhez, hústöltelékek dúsításához, puliszkához és prószához. Kis mennyiségben kenyérhez is lehet adni. Édes süteményekhez is jó. Arra kell figyelni, hogy a kukoricaliszt friss legyen, mert frissen édeskés ízű, kellemes illatú, de az állott kukoricaliszt könnyen megkeseredik.

Burgonyaliszt: finom sűrítőanyag bármilyen főzelékhez. 

Rizsliszt: kínai ételek gyakori alkotója. Sütéshez más lisztekkel kell keverni. Jól használható porhanyós, omlós tésztákhoz, de galuska, palacsinta és krémleves is készülhet belőle. Szószok sűrítésére is jó. A rizsliszt előnye, hogy sütés során nincs szükség hozzá tojásra.

Kölesliszt: sós és édes ételekbe is illik, főzelékek sűrítésére a búzaliszthez hasonlóan lehet használni.

Tápiókaliszt: főzelékek, pudingok sűrítésére, emellett a pogácsákhoz, zsemle tésztájához adva ropogós kérget biztosít sütéskor.

Cirokliszt: tökéletes alternatíva a búzaliszt helyettesítésére, palacsinták, kenyerek, sütemények készítéséhez. Használható önmagában vagy más lisztekhez keverve is.

Hajdinaliszt: ebből készül az orosz lepény, a blini. Ezenkívül kenyeret, száraztésztát vagy hajdinakását is készíthetünk belőle.

Burgonyaliszt, burgonyapehely: levesek és szószok sűrítésére, burgonyás kenyér sütéséhez is jól használható.

Maglisztek (mandula, mogyoró, lenmag, gesztenye, tökmag stb.): süteményekben, esetleg kenyérhez adva, mint adalékok kiválóan használhatók.

Napi cukinak pedig megint a Win-win Zone napköziből egy kép, ahol középen Lufi pózol, mellette, de azért kissé előrébb egy fél Amy néz nagyon okosan és büszkén:

Ugyaninnen (a napköziből) egy gyönyörű Amy-fül és egy csodás Lufi-pocak:

És egy nagyon különleges perspektíva játék közben:

A csodás fotókat megint Lilla készítette, ki más!

Tojásspórolós házi tészta

De hát honnan is kezdjem el? - vág bele Révész a Francia lány című számába. És most én is itt ülök, és nem tudom, honnan kezdjem a tegnapi vacsora leírását.

Azzal kezdődött, hogy szerettem volna Anna majdnem bolognaiját újból elkészíteni, de most már tökéletesre. Ehhez viszont újfajta tésztát terveztem, amit egy különleges eszközzel kell készíteni. Ezt unokatesómtól kaptam, Horvátországból hozta pár évvel ezelőtt egy nyaralásról:

A recept és az eszköz, rajta egy szárított mintadarabbal

A horvát šurlice szerintem ugyanaz a tészta, mint az olasz pici, amivel Jamie Olasz kaják c. szakácskönyvében találkoztam, és nagyon régóta szeretném kipróbálni. Itt jön a bonyodalom! Van ugye a megszokott tésztarecept: 1 tojáshoz 10 deka liszt (ez szerintem 1 fős adag), aztán van a horvát recept, ami a fotón látszik, és van Jamie olasz receptje: 455 g finomra őrölt kukoricaliszt, kb. 200 ml víz (4 főre írja). Melyiket csináljam? 

Persze itt a recept, mert a papír másik oldalán volt...

Hosszas vívódás után a šurlicekészítő eszközhöz mellékelt receptet választottam. Hozzávalók:


- 1 kg liszt
- 2 tojás
- 1 dl olaj
- 0,35 l víz


Persze rögtön a felét vettem mindennek így elsőre. Összegyúrtam a tésztát, és elkezdtem 1 dkg-os darabokra tépkedni. Felsodortam az első tésztát, majd alig tudtam lehúzni az eszközről. Megpróbálkoztam a másodikkal is, kb. 5 percbe telt a sodrás, megint alig tudtam lehúzni. Na ez már nekem is sok volt, mert kiszámoltam, hogy ezzel a tempóval 250 percig tart a tésztakészítés, úgyhogy gyorsan újra összegyúrtam a tésztát és előbányásztam a tésztanyújtó gépemet, hogy a szokásos módon szélesmetéltet készítsek.

A nyújtáshoz nagyon kellett lisztezni ezt a tésztát, mert folyton elszakadt, de aztán végül sikerült megküzdenem vele, és rengeteg szélesmetéltem lett az egytojásos tésztából. Igazán spórolós adag, a hagyományos módszerrel ehhez 5 tojásra lett volna szükség! A tészta felét a géppel vágtam szélesmetéltre, a másik felét pedig késsel, kicsit szélesebbre. Főzéskor pedig kiderült, hogy ezt még sokkal kevesebb ideig kell főzni, mint a szokásos friss házi tésztát. Én kicsit túlfőztem.

Aztán elkészítettem hozzá a szószt: 6 gerezd fokhagymát és 3 ág friss rozmaringot apróra vágtam, olajon jól megsütöttem. Sokkal tovább kell sütni, mint ahogy azt a fokhagyma megkeseredésétől félő szakács gondolná, de azért még ne égjen meg. Amikor elkezdene barnulni a fokhagyma, ráöntöttem 7 deci házi paradicsomlét, és ebbe tettem a 35 dkg darált húst. A hús azonnal szépen szétolvadt a folyadékban, nem kellett villával tördelni, stb. stb., hanem csak kevergetni folyamatosan. Azt tapasztaltam azonban, hogy amint a hús a paradicsomszószba került, a szósz kivilágosodott, majdnem rózsaszín lett, s mivel ez nem tetszett, a főzés végén adtam még hozzá paradicsomlét, hogy a színét kicsit visszanyerje. Így aztán kicsit túl paradicsomos lett most a szószom, de nagyon-nagyon finom! Ezért szerintem érdemes először csak a paradicsomlé felét használni, abba a darált húst, és utána a maradék paradicsomlét. Sóztam, borsoztam, picike cukorral ízesítettem és kész.


És ha már sikerült 4 tojást megspórolnom (120 Ft), akkor igazán megérdemeltem ehhez a finomsághoz egy szép darab parmezán sajtot (1700 Ft), meg is vettem. A maradék tésztát megszárítottam és ezt fogom a zsírosbödönömben tárolni!