Csokis gesztenyetorta (glutén- és laktózmentes)

A gluténmentességet már megszoktam, a laktózmentes torta már nehezebb falat, mert mi a szöszből készíti az ember a krémet? Igazából jobban szerettem volna valami teljesen tej- és tejszínmentes tortakrémet kitalálni, de erre volt időm és energiám. Fogalmam sincs, hogy milyen lett, mármint ízre, mert nem kóstoltam, ugyanis a szokásos kavarásaim közepette végül is mind a ketten másutt mulattunk péntek este. Majd egyszer kipróbálom otthonra is. A fényképek pedig azért pocsékabbak a megszokottnál is, mert nem találtam a fényképezőgépet, és telefonnal kellett fotózzak. Mindenkit megnyugtatok, azóta meglett.

Hozzávalók az alaphoz:
3 tojás
2 evőkanál darált mandula
1 evőkanál gluténmentes lisztkeverék vagy (barna) rizsliszt
1 evőkanál kakaó
3 evőkanál cukor
1 csipet sütőpor
3 dkg olvasztott vaj

Robotgéppel több percig maximumon vertem az egész tojásokat a cukorral. Amikor már szépen kifehéredett és jól megnőtt a tömege, fakanállal belekevertem a többit hozzávalót. A 24 cm átmérőjű tortaformám aljába papírt szabtam, beleöntöttem a masszát, és 180 fokos sütőben megsütöttem, kb. 15 perc volt.

Jöhetett a gesztenyekrém. Fagyasztott gesztenyepürét akartam hozzá venni (vettem is), és mivel több boltban többfélét is láttam, nekiálltam végigolvasni a hozzávalókat. Nektek is ajánlom, elárulom, hogy nagy meglepetések fognak érni! Hála istennek kaptam ehetőt.

Hozzávalók a gesztenyekrémhez:
25 dkg fagyasztott gesztenyepüré
cukor, ha nem édesítettet vettünk
3 tojássárgája
1 dl laktózmentes tejszín
2 kocka étcsoki (kb. 2 dkg)
vaníliakivonat
1 evőkanál gluténmentes liszt vagy keményítő
5 dkg puha laktózmentes vaj

Lereszeltem a gesztenyét, mert nem volt arra időm, hogy magától szépen felengedjen. Utána a tojások sárgáját csomómentesre kevertem a liszttel és a tejszínnel. Vastagtalpú edényben sűrűre főztem, közben persze vadul kavargattam. Belereszeltem a csokit. Végül mindent összekevertem (eddigre pont felengedett a gesztenye is).
A tésztalapot megkentem egy kis üveg savanykás málnalekvárral.

Rákanalaztam a gesztenyekrémet. Látszik a képen, hogy milyen jó az állaga, nem kell hozzá semmi zselésítő cucc, szépen megáll magától.

Hozzávalók a tetejéhez:
4 dl laktózmentes tejszín
2 csomag habfixáló (mert utazott a szentem)
1 teáskanál vaníliás porcukor
2 sportcsoki

Habot vertem a tejszínből a habfixálókkal és a cukorral. Rákentem a süti tetejére, utána pedig megszórtam felkockázott sportcsokival.

Gesztenyepüré kockában, idegen tollak

Nem az én receptem, nem én csináltam, és nem az én macskám. De nagyon finom és nagyon szép.
 A sütemény a tavaly decemberi Vidék Ízében jelent meg (Németh Istvánné küldte be az újságba), és Gyöngyi sógornőm csinálta meg szilveszterre. Annyira rendes volt, hagyott nekem, szóval tesztelés kipipálva. Nagyon finom és nagyon hizlal, ha a bejglikkel és egyéb karácsonyi sütikkel nem értük el az álomsúlyunkat, akkor ezzel még korrigálhatunk. (Jobb híján a telefonommal készült a kép, ezért a szokásosnál is kicsit bénább.)

Hozzávalók:
- 50 dkg gesztenyemassza
- 25 dkg háztartási keksz
- 25+5 dkg vaj
- babapiskóta
- 1 csomag vaníliás pudingpor
- 5+1 dl tej
- 20 dkg cukor
- tejszínhab
- némi rum
- csokiforgács, csokitallér, ez az a díszítéshez
- (ananász)

A gesztenyemasszát összegyúrjuk a darált keksszel, vajjal és rummal. Egyujjnyi vastagra kinyújtjuk.
A pudingot 5 dl tejjel megfőzzük. A 25 dkg vajat habosra keverjük a cukorral, aztán összekeverjük a kihűlt pudinggal.
A gesztenyés alapra kenjük a krém felét, erre fektetjük a rumos tejben áztatott babapiskótákat. Gyöngyi pakolászott még ide néhány karika konzervananászt is, ami szerintem nagyon jót tett a sütinek. Jöhet a maradék krém. Tetejére jön az alaposan felvert tejszínhab. Arra meg a dizájnos tallérok, forgácsok, bármi.

Gyors, egyszerű, olcsó. Mutatós, szépen szeletelhető, szépen adagolható, aki szereti a gesztenyepürét (mint például én), azt ezzel le lehet venni a lábáról (mint például engem). Remélem, gyakran csinál még a Gyöngyi, és majd hagy egy-két szeletkét:)

Azt hiszem, cicák hetét rendezünk. Alant a (még) bukaresti Villám-cica, nehéz munkanapját tölti. Annyira édes, nem?

A szép cicaképeket Villámgazditól kaptam.

Gesztenyebomba

Mivel mától szabadságon vagyok, belevetettem magam az igazi, karácsony előtti konyhai teendőkbe. Azt hiszem, rekordot döntöttem, mert 5 óra alatt 5 féle sütit készítettem el. :)

1. kókusztekercset
2. Erzsi néni zserbóját
3. valamit, ami a holnapi, karácsony előtti bejegyzés tárgya lesz
4. csokis tallérokat Tominak
5. gesztenyebombát


A zserbótól egy kissé tartottam, mert ugyebár Erzsi néni zserbója az etalon számomra. Viszont nagyon jó a recept, pillanatok alatt össze lehet gyúrni a tésztáját (igaz, nekem 30 dkg liszt helyett kb. 50 dkg kellett hozzá) és nagyon jól nyújtható. Kívülről szép lett, hamarosan felvágom, hogy megnézzem, belülről milyen.
A csokis tallérok is nagyon jól néznek ki. Az utóbbi időben sikerül olyan szép púposra-berepedezettre sütnöm ami Andi nagykönyvében meg van írva.
Viszont ez a gesztenyebomba kissé megszívatott. Úgy látszik, nem tanultam Mazsolino csokis-rumos golyójából. Nálam is hasonló probléma állt elő, mint nála: egyszerűen nem tudtam normálisan formázni. Nem tudom mennyire látszik a képen, de ahogy kezdtem elveszteni a türelmem, úgy lettek egyre nagyobbak a golyók.

Hozzávalók:
- 10 dkg étcsokoládé
- 25 dkg gesztenyemassza
- 7 dkg vaj
- 7 dkg porcukor
- 1 mokkáskanál vaníliaaroma
- 1 evőkanál brandy (rum volt itthon, azt tettem bele)
- rumos meggy vagy meggybefőtt
- díszítéshez: kakaópor, csokireszelék, kókuszreszelék, darált dió, stb.
A csokit apró darabokra törtem, gőz felett felolvasztottam. Hozzákevertem a gesztenyemasszát, a lágy vajat, a porcukrot, a vaníliaaromát és a rumot. Jó alaposan összedolgoztam. Egy nagyon lágy, ragacsos masszát kaptam. Kissé megijedtem, hogyan fogom tudni formázni, de gyorsan betettem a hűtőbe.
Amíg hűlt és szilárdult a massza, lecsöpögtettem kb. 30 szem meggyet egy üveg befőttből. 3 tálkába szórtam ki kókuszreszeléket, színes cukordarát és csokilapocskákat, ebbe forgattam a golyókat. Már amelyik golyóformájú lett...
Kb. 2 óra hűtőben pihentetés után álltam neki a gesztenyés keverékből kicsi, kb. 2 cm átmérőjű golyókat formázni. Eleinte nagyon kemény volt, azért nem nagyon sikerült, később meglágyult és akkor ragadt mindehova (kivéve egymáshoz), azért nem tudtam golyóvá alakítani. Próbáltam vizes kézzel is, ahogy a recept írja, de úgy sem volt túl nagy sikerem. Nehezítette a dolgot, hogy mindegyiknek a közepébe 1 szem meggyet rejtettem.
Csak azért nem dobtam ki az egészet a kukába, mert én okos (na persze) rögtön dupla adagot készítettem és sajnáltam a két tábla nagyon drága, jó minőségű, 81 %-os étcsokit amit belekevertem. Szóval önuralmat kényszerítettem magamra és addig görgettem a masszát amíg nagyjából gömb formájúak lettek.
Nem lesz a kedvencem, már most megmondom. Ráadásul nekem kissé túl édes, ragacsos süti. 31 db lett a két adagból, míg a recept szerint egy adagból kellene 25 db-ot készíteni. Olyan pici golyókat soha nem tudnék megformázni!

Konyhai teendőim közben a Radio IO netrádiót hallgatom, azon is egészen pontosan a Christmas Traditions csatornát, ahol Frank (Sinatra) bácsi és barátai szórakoztatnak. :)  Mindjárt megyek ajándékokat csomagolni, de előtte van még egy kis tartozásom.
A héten ismét egy 30. szülinapot ünnepeltünk, méghozzá kedvenc barátunk-családtagunk Tomi volt az ünnepelt. Hétfő este a szokott helyünkön gyűltünk össze, ahol mostanában elég sok szombat estét töltöttünk, mégpedig a Tájfun Billiárdszalonban. Tomi nagyon meghatódott amikor meglátta, milyen sokan gondoltunk rá, és mentünk el megünnepelni őt. Vacsoráztunk egy jót és utána megkapta az ajándékait, valamint a tortát, amit Bori intézett. Érdemes megnézni, mi volt a torta tetején:

Még egyszer boldog szülinapot kívánunk kedves Tamásunk!

Rumos-gesztenyés szelet

Idejét sem tudom mikor ettem utoljára gesztenyés sütit, vagy egyáltalán bármit aminek köze van a gesztenyéhez. Erre múltkor döbbentem rá, amikor Zsuzsa kolléganőm beállított a munkahelyünkre néhány szelet gesztenyés piskótával, amit kifejezetten nekünk menekített meg a hétvégi sütiből. Annyira finom, könnyű édesség volt, hogy azonnal elkértem a receptjét. Nem sokkal később pedig el is készítettem.

Először is, süssünk egy piskótát. Tudom, hogy már jó néhányszor le lett írva a piskótakészítés menete, de sosem árt az ismétlés.

Hozzávalók:
- 8 tojás
- 8 evőkanál cukor (ahány tojást használunk)
- 8 evőkanál liszt (ahány tojást használunk)
- csipetnyi só
- esetleg reszelt citromhéj


A tojások sárgáját és fehérjét szétválasztjuk. A fehérjét egy csipetnyi sóval kemény habbá verjük. A sárgájába belekanalazzuk a cukrot és a reszelt citromhéjat majd habosra keverjük.
Ezután a fehérje negyedét és 2 evőkanál lisztet óvatosan beleforgatunk a cukros masszába, vigyázva hogy ne törjön össze a hab. Ezután újabb negyed adag fehérje és 2 evőkanál liszt következik egészen addig amíg el nem fogy. Ha 6 tojásból sütöm a piskótát akkor harmadolom a fehérjét és a lisztet, ha 10-ből, akkor pedig ötödölöm.
A végén csomómentes, egynemű, könnyű, szinte hab állagú keveréket kell kapnunk. Sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük és óvatosan elsimítjuk benne.

Az én sütőm leírása szerint 150-160 fokon kellene sütnöm ha légkeverést is használok hozzá. Használok, de 180 fok alatt még soha nem sütöttem.

Tehát 180 fokra előmelegített sütőbe toljuk a tepsit. Kb. 20 percig semmi dolgunk nincs vele, a sütő ajtaját se nyissuk ki. 20-25 perc után már gyanús lehet, hogy megsült, ezért tűpróbával ellenőrizzük és ha nyersnek találjuk még néhány helyen, süssük bátran tovább.

Amint megsült, hagyjuk kihűlni a tepsiben majd emeljük ki belőle sütőpapírral együtt (el is lehet távolítani róla) és vágjuk ketté. Az alsó lapot locsoljuk meg néhány evőkanál rummal.


Hozzávalók a krémhez:
- 1 csomag mirelit gesztenyemassza
- 1 csomag vanilíaízű pudingpor
- 4 evőkanál cukor
- 5 dl tej
- rumosmeggy

A pudingport elkeverjük néhány evőkanál tejjel, a maradék tejet a cukorral felforraljuk. Hozzáadjuk a pudingport és folyamatos kevergetés mellett sűrűre főzzük. Hideg helyen, akár az udvaron kihűtjük.
A kiengedett gesztenyemasszát apró darabokra tördeljük egy tálban. A kihűtött pudingot apránként hozzákeverjük míg csomómentes nem lesz. Beleszórunk egy adag kimagozott, felezett rumosmeggyet és ezt is belevegyítjük.

A krém egy részével bevonjuk a piskótánk alsó lapját. Ráhelyezzük a felső lapot és annak a tetején és oldalán eloszlatjuk a maradék krémet.

Bevallom, én féltem, hogy kevés lesz az egy csomag gesztenyemassza és egy csomag puding a 8 tojásos piskótához, ezért másfél adagot kevertem össze. Soknak bizonyult, elég lett volna az egy adag is. Rendesen megkentem a sütit és még maradt is ki a krémből.


Nagyon finom volt, de azonnal el kell fogyasztani, mert a krém nem túl szilárd, ezért egy idő után eláztatja a piskótát. Legközelebb vagy kevesebb tojásból sütöm, hogy gyorsabban elfogyjon, vagy pedig keresztben vágom ketté, hogy magasabb szeleteket kapjak, hátha úgy nehezebben ázik át. Esetleg a pudingot kevesebb tejjel készítem, hogy keményebb legyen.

Mindenesetre máskor is megsütöm és a rumosmeggyet sem hagyom ki belőle, mert az igazán feldobta az ízét! :)

Vép 3. nap - Pulykatorta és gesztenyekocka

Vépi hétvégénk harmadik napján, szombaton kora délelőttől délutánig Szombathelyen voltunk, ahol javában folyt a karnevál. Ilyenkor A Thököly út és a Fő tér teljes egészében le van zárva az autós forgalom elől, kirakodóvásár, és különböző felvonulások színesítik Szombathelyet. Na és az az illat, ami olyankor a levegőben száll: kemencés lángosok, langallók, juhtúrós lepények, sülő kolbász, húsok, hagymás finomságok tesznek éhessé minden egyes lépésnél. Persze mi ilyenkor gondolni nem tudunk az evésre... Inkább csak nézgelődünk.

Itt egy zászlóforgató csoport mutatta be tudását:

Őket kísérték a dobosok (háttérben a Történelmi Témapark falai):

Egy középkori család sétálgat a kirakodóvásár felé:


És egy katonai bemutatót is láthattunk:

A Történelmi Témaparkban pedig különböző korabeli csatákkal, harcmodorokkal, ismerkedhettünk meg. Ezt csak Tomi nézte idén, mi már többször is láttuk az egész napos rendezvényt. Ide karszalagos jeggyel engednek be mindenkit.

Római csapatok seregszemléje:


Egy kis összecsapás:

Lovasíjász bemutató:

Szombathelyen azért sem nagyon mertünk enni - azért Tominak és nekem lecsúszott egy kemencés lángos - mert kora estére Esztiékhez voltunk hivatalosak vacsorára Vasszécsenybe. Esztiről már írtam, ő Imi unokatesója és ő az, aki amellett, hogy gyerekeket nevel, dolgozik, tanul és még a háztartást is vezeti, méghozzá nem is akárhogy.

Ilyen gyönyörű ebédlővel vártak minket (az asztalon a fehér tálkákban szemes kávé és vanília illatú mécses van, nem semmi az illata):

A menü pedig pulykatorta és gesztenyekocka volt. Szerintem én most hallottam életemben először, hogy az a rakott pulykás étel, amit már többször is ettem Esztinél pulykatorta névre hallgat. Jót mosolyogtam rajta. :)

Ez a teteje sütés után.

Eszti a következőképpen készíti (mértékegységeket nem tudok, én is majd ki fogom tapasztalni, hogy miből mennyi kell):

A kiklopfolt, megsózott pulykamell szeleteket lisztbe forgatjuk és kevés zsiradékban hirtelen megpirítjuk mindkét oldalát, ezután egy tálba kiszedjük.

Tejfölt, reszelt sajtot (akár füstöltet is), lisztet, tojást és sót összekeverünk úgy, hogy a tejfölnél lényegesen sűrűbb keveréket kapjunk.

Egy tűzálló tálat, akár kereket, akár őzgerinc formát kibélelünk bacon csíkokkal, majd belehelyezünk egy sor húst, ezt megkenjük egy réteg tejfölös szósszal egészen addig, amíg mind el nem fogy. A szósz zárja a sort.

Közepesen meleg sütőben fél óránál tovább sütjük, amíg megpirul a teteje.

Ezután tortaként szeleteljük.


Melegen a legfinomabb, de kihűtve sokkal szebben szeletelhető. Nagyon laktató étel, én alig bírtam megenni azt az adagot amit itt láttok:

Azt elfelejtettem említeni, hogy amint visszatértünk délután Szombathelyről Vépre, egy tepsi rákóczi túrós várt minket, csak úgy az érzés kedvéért.. Zavaromban elfelejtettem lefényképezni, majd jövőre pótolom. :)

Mindez a desszertről jutott eszembe, mert Eszti is sütött ám sütit, nem is akármilyent. Gesztenyekockát, ami ugyan nagyon édesnek néz ki, mégsem az. Könnyű, krémes süti.

Hozzávalók (a tésztához):

- 6 tojás

- 6 evőkanál cukor

- 10 dkg margarin

- 6 evőkanál liszt

- fél csomag sütőpor

- 2 evőkanál keserű kakaópor

A tojások sárgáját a cukorral habosra keverjük, az olvasztott, de nem meleg margarint belecsurgatjuk és tovább keverjük. A lisztet a sütőporral és kakaóval összeforgatjuk, egyharmadát a keverékre szitáljuk és a közben kemény habbá vert tojásfehérje egyharmadával óvatosan összeforgatjuk. A többi kakaós lisztet és a tojáshabot ugyanígy, két részletben a masszához adjuk.

Egy nagy tepsit margarinnal kikenünk, kilisztezünk vagy sütőpapírral béleljük és a tésztát rásimítjuk. Előmelegített sütőben 180 fokon kb. 20 perc alatt megsütjük.

Hozzávalók a gesztenyekrémhez:

- 2 csomag vaniliaízű pudingpor

- 6 dl tej

- 25 dkg porcukor

- 20 dkg margarin

- 75 dkg gesztenyemassza

- 2 evőkanál rum

A pudingport a tejben 10 dkg porcukorral ízesítve sűrűre főzzük, hűlni hagyjuk. A puha margarint a többi porcukorral habosra keverjük. A felengedett, puha gesztenyemasszát átpasszírozzuk, a cukros margarinhoz keverjük a hideg vaniliakrémmel együtt, rummal ízesítjük és egyenletesen a kihűlt piskótára kenjük.

Hozzávalók a habhoz:

- 6 dl habtejszín

- 3 kis csomag habfixáló

- 3-4 evőkanál kristálycukor

- 2 evőkanál keserű kakaópor

A tejszínt kemény habbá verjük, a vége felé először a habfixálókat, majd apránként a cukrot szórjuk bele. Egyenletesen a gesztenyekrémre simítjuk. A tetejére kakaóport szitálunk.

Rövid időre behűtjük a sütit, hogy megdermedjen.

Mindez ismét két kiló pluszt jelentett fejenként egy nap alatt. De ha egyszer olyan finomnak nézett ki minden, hogy muszáj volt megkóstolni!

Bejgli 2.

Most aztán már tényleg be kell írjam ezt a receptet, mert jövő karácsonykor megint törhetem a fejemet, hogy melyik receptet is használtam 2008 telén. Sajnos, az első adagot, ami viszonylag formásra sikerült, a gyors kopása miatt nem sikerült lefényképeznem. A karácsony után sürgősen megsütött második adag viszont rendkívül csúnyán viselkedett, mindegyik rúd kirepedt (ez egyéni csúcs is egyben, eddig legalább egy rúd mindig egyben maradt:)). Cserébe nagyon, nagyon finom volt.

A tészta nagyjából Latsia receptje.

- 50 dkg liszt

- 15 dkg zsír

- 10 dkg vaj

- 5 dkg porcukor

- 2 dkg élesztő

- 1 tojás

- csipet só

- 1 kis pohár tejföl

A zsiradékokkal elmorzsolom a lisztet (aprító!), a morzsát kiborítom a gyúródeszkára, rápakolom a többi hozzávalót (nem futtatom fel az élesztőt), és gyorsan összegyúrom, eleinte kicsit ragacsos a tészta, de aztán szépen összeáll. Négy egyenlő cipóba osztom, és beteszem a hűtőbe néhány órára.

Töltelékek:

Dió: 30 dkg diót ízlés szerinti porcukorral és kis tejjel összefőzök, mazsola, citromhéj természetesen nálunk nem kerül bele. Akkor jó az állaga, ha jól kenhető.

Mák: 30 dkg darált mák, porcukor és tej, ezt is össze kell főzni, a mazsolát és a citromhéjat továbbra is elkerüljük.

Gesztenye: a kész, felengedett gesztenyemasszát alaposan kikeverem 2-3 evőkanál rummal és némi porcukorral.

Ennyi töltelék kell kb. a fenti tésztából készülő négy rúdhoz, lesz egy gesztenyés, és másfél mákos, másfél diós.

A kis cipókat téglalapalakra kinyújtom, megkenem a teljesen kihűtott töltelékkel, nem túl szorosan feltekerem, és sütőpapírral bélelt sütőlapra teszem őket (párosával). Először tojássárgájával kell megkenni a rudakat, ez a meleg konyhában öt perc alatt megszárad, ekkor kell megkenni tojásfehérjével, és fél órára hidegre tenni, ettől lesz szép márványos. Fél óra múlva mehetnek a 220 fokra felforrósított sütőbe, néhány perc múlva 180 fokra mérséklem a meleget, és készre sütöm, hát, olyan 20-25 perc alatt. Ja, és mielőtt a sütőbe kerülnek, alaposan megszúrkálom őket egy saslikpálcával, hogy ne repedjenek szét, de ez nem mindig segít:)