Ázsiai ízesítésű uborkasaláta

 

Tesóm is próbálkozott egy uborkasaláta-variációval, majdnem olyannal, mint amilyennel én is kísérleteztem tavaly (ez volt a Dragomán-féle egyszerű uborkasaláta), csak az a különbség a kettő között, hogy tesóm ecetet is tett az ubira. Neki is kicsit sós lett az első kísérlet, de tovább folytatja. Amikor megtudtam, hogy mivel foglalkozik, kicsit szóvá kellett tennem, hogy de hát ez már fenn van a blogban, miért másnak a receptjével kísérletezel (anyukám)?!?! Na és miután ezt jól megbeszélgettük ma, akkor - micsoda véletlen! - elém került ez az uborkás cikk, amiben szerepel a tört uborka nevű saláta, azt próbáltam ki kicsit másképp. Pl. nem törtem az uborkát, hanem vastagra szeleteltem, fokhagyma helyett granulátumot használtam (mert nem bírom már sajnos), és nem tettem bele olyan sok (1 evőkanál) szezámolajat, a hiányzó részt olívaolajjal pótoltam.

Hozzávalók:

• 1 db kígyóuborka héjastól vastagra szeletelve
• ½ teáskanál só
• ½ teáskanál cukor

Az öntethez:

• ½ evőkanál szezámolaj (lehet több is, csak akkor az olívaolajat csökkenteni kell)
• ½ evőkanál olívaolaj
• 1 evőkanál rizsecet
• 1 evőkanál világos szójaszósz
• 1 mokkáskanálnyi fokhagymagranulátum (nem fokhagymasó), vagy 1 gerezd fokhagyma reszelve

Szerencsére a márciusi Óriási Ázsiaifűszer Bevásárlásból mindenféle ázsiai hozzávalóm van, például halszósz is, legközelebb azt teszek rá szójaszósz helyett.

Az uborkát alaposan megmostam, vastag uborkagyaluval legyalultam. Sóztam és cukroztam és jól összekevertem. Egy órát állni hagytam, közben összeállítottam az öntetet. Amikor eljött az idő, akkor az uborkából kinyomtam a levet (ezt is félretettem, hátha kelleni fog, de nem kellett), és összeforgattam az öntettel. Annyira finom volt, hogy csak ámultam. Mindenképpen próbáljátok ki! 

A legjobb közvetlenül evés előtt összekeverni az öntettel, mert amíg áll az uborka, tovább engedi a levét, és felhígítja a finom öntetet. Bár úgy is nagyon finom.

Az ázsiai kajákkal egyébként az a bajom, hogy bármennyit eszem belőlük, utána folyamatosan éhes vagyok, tehát megállás nélkül tudnám folytatni. Nem tudom mi lehet az oka, talán a szójaszósz csinálja ezt?

Voltam színházban vasárnap Olgival, a Jaj nagyi!-t néztük meg (Molnár Piroska főszereplésével, aki szokás szerint isteni volt), és hazafelé a Duna-parti bringaúton akartunk menni, amikor megláttuk, hogy le van zárva az autók elől a rakpart. Nosza, legurultunk oda, és ekkor eszembe jutott, hogy ott van a békalábas usanka miniszobor, amivel még el vagyok maradva. Ahol leérkeztünk a pesti alsó rakpartra, ott rögtön a lépcsőhöz gurultunk, és - ki hitte volna! - rögtön a kis drágaságba botlottunk. Már sötétedett, és azért nem tökéletesek a képek róla.

Olyan pici, hogy a tenyeremben elférne. De inkább nem teszem ide a közös képünket, mert magammal nem vagyok megelégedve, ő jól néz ki ott is.

Azért kapott békatalpakat az usanka, mert ha valamilyen újabb barom megint beledobná a Dunába, akkor ki tudjon úszni. Gondolom.

Készült a hétvégén még egy lépcsős kép, a lányok Muse koncerten voltak Ausztriában, és Amyke kapott egy rózsaszín kiskacsát, hogy kiengeszteljék, amiért neki itthon kellett maradnia. Tesóm vigyázott rá, úgyhogy tökre el volt kényeztetve, és csak az első nap volt szomorú (láttam én is), aztán már nem volt semmi baja. A rózsaszín kiskacsának szivárványos szivecskéi vannak.

Örült neki nagyon! Ha kapok róla fotót, akkor azt is mutatom majd.

Kaptam! Nem túl éles, de azért minden látszik, aminek látszania kell.

Pirított rizstészta csirkemellel

Imádom a thai/kínai pirított tésztákat, ezért isteni jelnek vettem, amikor Csincsilla néhány hete posztolta a saját receptjét, úgy éreztem, nekem is valami hasonlót kellene főzni (vagy sütni?). Hosszú idő óta próbálom előállítani azt a fajta thai tésztát, amit a bevásárlóközpontok thai büféjében lehet kapni, tudjátok azt a helyben elkészítem-feldobom-rázogatom tésztát. De nekem valahogy mindig hiányzik belőle valami. Most megfogadtam, hogy hosszas kutatás fogja megelőzni a kivitelezést. Két napig bújtam a netet, hasonlítgattam a recepteket, aztán végül ezt alkottam.


Hozzávalók:
- 1 csomag (300 g) rizstészta
- fél kg csirkemell
- szójaszósz
- 1 kávéskanál cukor
- 1 dl borecet
- őrölt bors
- 8 duci gerezd fokhagyma
- 1 nagyobb sárgarépa
- fél üveg bambuszrügy (konzerv)
- 1 marék szeletelt káposzta
- 1 póréhagyma
- 1 fej hagyma
- diónyi gyömbér, vagy fél kávéskanál gyömbérpor
- só, ha nem elég sós a szójaszószunk
- olaj

Előkészítettem a csirkemellet: vékony, rövid csíkokra vágtam, majd 3-4 evőkanál szójaszósz, a borecet, pici őrölt bors és a cukor keverékével bepácoltam. Kb. 1 órán át állni hagytam.

Ezalatt megtisztítottam, felkarikáztam a póréhagymát és a sárgarépát. A káposztával nem volt dolgom, mert egy fél zacskónyi maradt a hűtőben az előre csomagolt, salátának való változatból. A vöröshagymát először félbe majd csíkokra vágtam. A szeletelt bambuszrügyről lecsöpögtettem a levét, a fokhagymagerezdekről eltávolítottam a héját. 3 gerezdet összezúztam, 5 gerezdet felszeleteltem.

A rizstésztának feltettem a vizet forrni, pici sót kevertem bele. Amikor felforrt, lezártam alatta a gázt, beletördeltem a tésztát, lefedtem és 8 percig állni hagytam. Közben a wokban olajat forrósítottam, eloszlattam a wok felületén és beledobtam az összezúzott fokhagymát. Leszűrtem a tésztát és a wokba öntöttem. Kevergettem, majd villával fel-felhúzogatva megpirítottam a fokhagymás olajon. Ezután egy edényben félretettem a tésztát.

Újabb adag olajat forrósítottam a wokban. Beletettem a bepácolt csirkehúst a páclével együtt. Ha túl sok a leve, akkor csak a felét öntsük a hús alá. Először pár percig fedő alatt, majd fedő nélkül, nagy lángon addig sütöttem-pirítottam, amíg a páclevet teljesen felszívta. A húst is áthelyeztem egy másik edénybe és félretettem.

Megint egy kis adag olajat öntöttem a wokba. Felforrósítottam és néhány másodperc alatt megpirítottam benne a szeletelt fokhagymát (ha friss gyömbért használunk, akkor apróra vágva azt is most, a fokhagymával együtt kell kezelni). Rádobtam a póréhagymát, sárgarépát, vöröshagymát, bambuszrügyet és a káposztát és néhány perc alatt, kevergetve megsütöttem a zöldségeket. Nem szabad megpuhulniuk!


Ezután beleöntöttem a húst és azzal is kevergettem-pirítottam 1-2 percig a zöldségeket. Megszórtam fél kávéskanálnyi gyömbérporral. Majd végül a tészta következett. Jó alaposan összekevertem a wokban mindent, meglocsoltam bőven sötét szójaszósszal (vigyázzunk, ha sós a szójaszósz, nehogy elsózzuk az ételt), és igyekeztem mindenhova eloszlatni.

Azonnal, forrón tálaltam. Aki szereti tehet rá csípős paprikakrémet is vagy darált pirospaprikát. Nálunk ez most kimaradt. Finom volt, elfogyott az utolsó falatig, de még mindig nem az igazi! Ezt is, ugyanúgy ahogy a Gundel palacsintát, tovább kell fejlesztenem. Már közelít az íze ahhoz, amit szeretek, de hiányzik belőle valami összetevő. Nem tudja véletlenül valaki, hogy mi lehet az? :)

Ja és életemben először használtam rizstésztát, de tuti, hogy nem utoljára.

Thai csirkesaláta

Még mindig nem tudok elszakadni tesóm koleszterindiétás szakácskönyvétől (Daniel Green-Catherine Collins: A koleszterinszint csökkenthető), és innen néztem ki ezt a gyönyörű és fantasztikusan finom salátát. Mivel nálunk a férfiembernek nem lehet eladni salátát vacsorára, ezért sült krumplit csináltam mellé, és úgy megette, mintha maga a nagy Rántott Hús szállt volna le az égből a tányérjába.

Hozzávalók:

- 4 csirkemell bőre nélkül
- 1 evőkanál olaj
- 1 kisméretű chilipaprika (vagy szerencsésebbeknek bio kisnánai piros paprika - sajnos nem csípett -, valamint szárított chilipaprika)
- 2,5 cm-es kockának megfelelő friss gyömbér lereszelve (vagy szárított, vagy üvegben eltett)
- 2 szál citromfű meghámozva és apróra vágva (erről majd írok még)
- 1 evőkanál friss menta felvágva
- 1 evőkanál barnacukor
- 1 gerezd zúzott fokhagyma
- 1 citrom leve
- 1 evőkanál csökkentett sótartalmú szójaszósz (vagy amilyen van)
- 1 evőkanál thai halszósz
- 150 g friss spenót
- limedarabok a tálaláshoz

A csirkemellet 2,5 cm-es darabokra vágjuk. Egy serpenyőben felmelegítjük az olajat, és közepes-magas hőfokon teljesen átsütjük a csirkemellet. Próbáljuk nem túlságosan sokszor forgatni a csirkét a serpenyőben, így szépséges, karamellizált bevonatot kap. Eközben a chilipaprikát, a gyömbért, a citromfüvet, a mentát, a cukrot, a citromlevet, a fokhagymát, a szójaszószt és a halszószt tálba tesszük, és alaposan összekeverjük.
Hozzáadjuk a sült csirkét, és ismét összekeverjük. Ezután beletesszük a spenótot (nyersen), jól összekeverjük, és salátaként, lime-darabokkal rögtön tálaljuk.

(Egy adag tápértéke: 862 kJ (206 kcal), 4,6 g zsír, 0,7 g telített zsír, 0,7 g nátrium.)

Persze nem egészen az eredeti recept szerint készítettem. Először is, nagyon pislogtam volna a recept olvasásakor a citromfű meghámozásán, ha nem épp a múlt héten olvastam volna Fűszeres Eszternél a thai citromfűről. Én ugyanis egész eddigi életemben úgy tudtam, hogy a citromfű olyan kinézetű fűszernövény, mint például a petrezselyem, azt meg nem lehet meghámozni. De attól még, hogy most már tudom, van másmilyen citromfű, nem akadályozott meg abban, hogy egyszerűen kihagyjam ebből a kajából annál a pórias oknál fogva, hogy nekem ilyen nincs. A másik, amit simán kihagytam, a thai halszósz, ugyanis ez sincs, nem is tervezem beszerezni, mert a fiam minden halas dolgot eleve elutasít, én pedig nagyon szeretnék egyfélét főzni kettőnknek - és ezért megalkuszom ha kell. Gondolom a thai csirkesaláta a thai citromfűtől és a thai halszósztól lesz "táj", de sebaj, mert így is nagyon finom volt.

Még más dolgokat is változtattam: sajnos menta se volt itthon, pedig erről azt hittem, van a mélyhűtőben, de tévedtem. Helyette petrezselymet használtam, én nagyon szeretem azt is. Aztán: mióta jól öregszem, nem bírom a nyers fokhagymát, pedig hogy szerettem régen!, de nem akartam haldokolni vacsi után, ezért a zúzott fokhagymát a megsült hús mellé dobtam és kicsit még együtt sütöttem őket, majd a hússal együtt a fokhagymás olajat is a salátaöntetes tálba küldtem. Jó, olívaolaj volt, az meg pont kell is a koleszterinre. egy citrom leve helyett pedig első nekifutásra csak felet használtam a salátaöntethez, nekem elég is volt.

Összegezve, az enyém így nézett ki:

- 4 csirkemell bőre nélkül
- több evőkanál olívaolaj
- 1 hegyes erős piros paprika a (színhatás kedvéért), ami nem csípett, ezért kicsi szárított chilivel még megszórtam a kész salátát
- 1 kávéskanál üveges reszelt gyömbér
- fél csokor petrezselyem aprítva
- 1 evőkanál barnacukor
- 2 gerezd fokhagyma megsütve a hússal együtt
- fél citrom leve
- 1-2 evőkanál szójaszósz
- pár csepp (kb. 10-15) worchester szósz, az már bejött nekem egy másik kajánál
- 150 g friss spenót falatnyi darabokra vágva
- jó nagy adag sült krumpli a tálaláshoz :-)

Naggggyon-naggyon finom volt, és gyorsan elkészült.

Szójaszószos tészta

Ennek a tésztának, illetve ennek egyik közeli rokonának a receptjét a Tamás hozta a házhoz. De sajnos, a recept azóta elveszett, és csak emlékezetből próbáljuk reprodukálni. Nem rossz, de az eredeti százszor finomabb volt, nem ismeri valaki???

Hozzávalók:
- 50 dkg száraz tészta
- 50 dkg darált hús
- egy csomó újhagyma
- 6 gerezd fokhagyma
- egy evőkanál libazsír
- 6-8 evőkanál szójaszósz
- só, bors

A fokhagymagerezdeket meghámozzuk és átnyomjuk. A forró zsiradékban kicsit átpirítjuk őket, mehet bele a darált hús (most pulyka volt, és most nem volt rossz-szagú). Ezzel is átpirítjuk. Mehet hozzá a szójaszósz, vagy tíz percig együtt sütjük. Utána kis só, ha még kell, ne meg némi őrölt bors.
Közben remélhetően kifőtt a tészta is, összekeverjük a szósszal, és még forrón rászórjuk a zöldjével együtt felaprított újhagymánkat. Kész is vagyunk.