Krémes

Tücsökbogárnál láttam meg, és annyira, de annyira megkívántam. Egyszer régen már sütöttem ilyet, hasonló recept alapján, nem is tudom, mért maradt el azóta. Mondjuk, nem nagyon vagyok oda a bolti leveles növényi zsíros tésztáért, meg mindig kicsit furdalok, ha süteménybe pudingport használok (amit sütemény nélkül bármikor szívesen, tudom, hogy nem túl logikus), mindenesetre úgy éreztem, hogy ez most egyszerűen jár nekem, és kész.
Vettem egy bolti friss leveles tésztát, szóval nem fagyasztottat, 275 grammos kivitelben. Aztán amikor kiterítettem, nagyon kicsinek találtam a méretét (az egész nem tett ki egy gáztepsinyit), gondoltam, ha már ennyi mosogatnivalót gyártok, akkor ne hat krémest állítsak elő. Viszont nagyon lusta voltam már kimenni a boltba egy újabb lapért, szóval úgy döntöttem, hogy a tetejére gyorsan sütök egy vékony piskótát, vészmegoldásnak lustáknak jó lesz.
Tücsökbogár krémreceptjét egyötödével felturbóztam (öt pudingporom volt, és számtalan tojásfehérjém), nekem ehhez a mennyiséghez így pont jó volt.

Hozzávalók a tésztához:
- kétszer 275 gramm kész leveles tészta (vagy ha csak egy, akkor a tetejére három tojásból nagyon vékony piskóta)

A leveles tésztá(ka)t forró sütőben megsütjük, hagyjuk teljesen kihűlni. Az alsó lapot belefektetjük a megfelelő formába. Legjobb lett volna talán egy levehető keretes szögletes sütőforma, az nincs, a papundeklis barkácsoláshoz nem volt kedvem és anyagom,  szóval egyszerűen két szögletes sütőtálat használtam, kényelmes és gyors megoldás volt. Tehát a kisült és kihűlt leveles tésztával kibéleltem két tálat (kb. 21*28 és 18*24 cm). Megsütöttem a vékony piskótát, két tepsiben, félretettem hűlni (elég sokszor sírtam már, hogy mennyire vacak piskótákat sütök, ez most különlegesen rosszul sikerült, most már a sütőben való felemelkedési fázist is kihagyta, már összeesnie sem kellett, elegánsan vékony lett:)).

Hozzávalók a krémhez:
- 5 zacskó főzhető vaníliás pudingpor
- vaníliakivonat
- 12,5 dkg porcukor
- csipet só
- 1,5 liter víz
- 8 db tojásfehérje (lehet, hogy nálam ez tíz is volt, fagyasztóból szedtem elő)
- 12,5 dkg kristálycukor

A fehérjéket a kristálycukorral kemény habbá vertem. Valahol olvastam, hogy több részletben kell hozzáadni a cukrot, akkor nem folyósodik el.
A víz egy részével egy jó nagy (tényleg nagyon nagy kell!!!, nekem harmadjára sikerült megtalálnom a megfelelő méretet, kicsivel kezdtem, nagyobbal folytattam, és aztán egy még nagyobbat kellett elővegyek) lábasban csomómentesen elkeverjük a pudingporokat, vaníliát, porcukrot, csipet sót. Hozzáadjuk a többi vizet, és felforraljuk, hogy besűrűsödjön. Amikor már bugyog (kevergetni kell, nincs mese), mehet bele a tojáshab, és még ezzel is főzzük néhány percig. Nekem, nyerstojáskerülőnek ez a rész különösen tetszik. Kicsit kevergetjük, hogy hűljön, és ráöntjük az előkészített aljzatra, lehetőleg el is simítjuk.
Aztán elő a vonalzót, és a felülre kerülő leveles tésztát/piskótát szépen felkockázzuk, úgy tesszük a rá a krémre. Nekem az egyik tálba 12 db 7*7-es, a másikba 12 db 6*6-os négyzetet sikerült kiraknom. A tetejét megszórjuk porcukorral.

Lefóliázva mehet a hűtőbe. Kell neki egy-két óra, hogy teljesen megszilárduljon is kihűljön, akkor már nagyon szépen lehet szeletelni.

Nagyon finom lett. viszonylag gyorsan el is fogyott :(

Napi cuki: az elcicásodott Zsuzsi. A macskák imádnak az alsó lépcsőkön szunyálni (remélem, mindenki túl fogja élni), Zsuzsi is beállt közéjük. Gondolom, épp tökéletes itt a hőfok, nem éget, csak szelíd meleg szellő. A fenti két világító szem az idősebb fekete cicánk, a nagyeszű hálótársunk.

 

 

Túrós-gyümölcsös kalács

Tesóm a hétvégén annyira belelendült a sütikészítésbe, hogy egy nap alatt két félét is sütött (illetve ha jól hallottam, Zolival együtt ügyködtek a konyhában).  Az egyik ez a túrós kalács volt, amibe aszalt és kandírozott gyümölcsdarabkákat kevert. Ez nem csak esztétikailag dobta fel nagyon, hanem az állagát is könnyebbé tette. 

Hozzávalók:
- 25 dkg túró,
- 20 dkg vegyes kandírozott és/vagy aszalt gyümölcs,
- 1 rúd vanília vagy vaníliaaroma,
- 50 dkg liszt,
- 1 tasak sütőpor,
- 2 tojás,
- 15 dkg vaj,
- 15 dkg cukor,
- 10 dkg darált dió,
- 10 dkg mazsola

Tetejére:
- 5 dkg vaj,
- porcukor

A túrót áttörjük, a kandírozott és aszaltgyümölcsöket kissé összevagdaljuk. Ha vaníliarudat használunk, kettéhasítjuk, pépjét kikaparjuk.  A lisztet elkeverjük a sütőporral, hozzáadjuk a túrót, a tojást, a lágy margarint, a cukorot, a vaníliát, a diót, és tésztává gyúrjuk.

A kész tésztába beledolgozzuk a mazsolát és a kandírozott gyümölcsöket, majd letakarva, a hűtőben 30-40 percig pihentetjük.

A sütőt 180 fokra előmelegítjük. A tepsit kibéleljük sütőpapírral. A tésztát két részre osztjuk, hosszú, kövér rúddá formázzuk, és a tepsire tesszük. A sütőben 65-70 percig (vagy amíg szépen megpirul) sütjük.

10 percig pihentetjük, majd még melegen megkenjük olvasztott vajjal, megszórjuk porcukorral. Amikor teljesen kihűlt, felszeleteljük.

Mazsolino annyi megjegyzést fűzött hozzá, hogy neki elég volt 55 perc ahhoz, hogy szép pirosra süljön. Gondolom, nem mindegy, hogy légkeveréssel vagy anélkül sütjük.

Nagyon finom, bár nem túl könnyű tésztájú süti. Az angolok úgy mondanák, hogy az ötórai teához ideális sütemény. :) Különleges ízt ad neki a vanília és a dió páros. 

Vaníliás-körtés papucsok

Ahogy elnézem, a hónap sztárja a körte lett a blogunkon, hiszen ez már zsinórban a harmadik körtés süti bejegyzés. Az előző kettőhöz képest, ez egy picit más, hiszen nem kevert, hanem leveles tésztával készül.

Múlt hét végén véletlenül Benke Laci bácsi műsorára kapcsoltam és pont ennek a sütinek az elkészítését kaptam el. Laci bácsi akkor már félig kész volt vele, kb. 3 perc múlva pedig már a pirosra sült körtés papucsokat láthattuk a tévében. És ez a 3 perc nem nagy túlzás! Az egész sütemény kb. 40 perc alatt készül el onnantól számítva, hogy kibontom a leveles tészta zacskóját...

Hozzávalók:
- 50 dkg leveles tészta
- 2 körte
- 1 csomag vaníliás pudingpor
- 3 dl tej
- 2 evőkanál cukor
- mazsola
- szegfűszeg
- tojás a sütemény lekenéséhez

Mivel nemrégiben volt egy jó kis akció a Lidl-ben, jó pár csomag leveles tészta várakozott a mélyhűtőmben további felhasználásra. :) Így tehát előző nap kivettem a fagyasztóból és szobahőmérsékleten szép lassan felengedett.


A tésztát gyúródeszkára fektettem és szabályos, nagy téglalappá nyújtottam. 12 részre felvágtam, figyelve hogy nagyjából egyenlő oldalhosszúságúak legyenek. A lehulló szélből összeállítottam még egy tizenharmadikat is.

3 dl tejből, 1 csomag vaníliás pudingporból és a cukorból sűrű vaníliapudingot főztem és kissé kihűtöttem. Amíg hűlt, megpucoltam a körtéket és nyolcadokra vágtam.

Mindegyik négyzet közepébe pudingot kanalaztam, ezekbe belenyomtam egy-egy nyolcad körtét, úgy hogy a szélesebbik oldaluk nézzen felfelé. Megszórtam néhány szem mazsolával.


A négyzetek egyik sarkát ráhajtottam a körte tetejére, majd a vele szemben lévő sarkot ráhúztam erre. Egy-egy szem szegfűszeggel tűztem meg.

Sütőpapírral borított sütőlapra emeltem a batyukat, majd felvert tojással lekentem mindegyiknek a tetejét. 200 fokos sütőben kb. 10 percig sütöttem, amíg szépen megpirultak.

Tálra rendeztem, langyosra hűtöttem és csak ekkor szórtam meg fahéjas porcukorral.


Pontosan olyan finom lett mint amilyennek vártam. Holnap készíthetem a következő adagot, mert 13 darab hat emberre nagyon kevésnek bizonyult. :)

Egy hétközapon, munka után sem nagy fáradság megsütni, úgyhogy bátran ajánlom mindenkinek, aki rossz hangulatban van a főnöke vagy csak egyszerűen az őszi időjárás miatt. Ez a süti garantáltan jobb kedvre derít mindenkit. És még mosogatni sem kell sokat utána. :)

Krémes áfonyatorta

Tesókám annyira felbuzdult a múltkori tortája sikerén, hogy elhatározta, mostanában sütifronton erősíteni fog. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy talált jó pár gyümölcsös süti- és tortareceptet és elhatározta, hogy ezeket szépen egymás után meg is süti. Az ötletet csak támogatni tudom. :)

Főleg azért, mert múlt hét végén egy áfonyás süteményt sütött, és elsőre olyan de olyan finomra sikerült neki, hogy csak na!


Hozzávalók:
- 25 dkg leveles tészta
- 4 evőkanál zsemlemorzsa
- 75 dkg áfonya
- 4 tojás
- 3 dl 20%-os tejföl
- 15 dkg cukor
- 3 evőkanál vaníliás pudingpor
- 1 evőkanál citromlé
- vaj a tortaformához

A leveles tésztát a csomagoláson olvasható utasítás szerint előkészítjük. A tésztát, ha szükséges, kinyújtjuk.

Kivajazunk egy 24 cm átmérőjű kapcsos tortaformát, és belefektetjük a tésztát úgy, hogy a forma olalára is jusson. Megszórjuk zsemlemorzsával.

A tojást simára keverjük, beledolgozzuk a tejfölt, a cukrot, a pudingport és a citromlevet.

Az áfonyát megmossuk, megtisztítjuk, lecsepegtetjük és beleszórjuk a kibélelt, zsemlemorzsával megszórt tortaformába. Ráöntjük a tojásos keveréket.

180 fokos, előmelegített sütőben kb. 45 percig sütjük.

Kihűtve tálaljuk. A recept még díszítést is ír, de szerintem el lehet hagyni, mert önmagában is mutatós sütemény.

Egyszerű, gyorsan elkészíthető, de annál finomabb süti. Mazsolino, ezt is megsütheti ahányszor csak akarja. :) Remélem jó sokszor akarja majd!

Meggyes krémes lepény

Évának "dobtam össze" ezt a finom sütit. Sajnos nem tudom megmondani, honnan van a recept, mert egy fénymásolt újságoldalból dolgoztam, amin nincs rajta a lap neve.

Hozzávalók a tésztához:

- 10 dkg vaj
- 4 dkg őrölt mandula
- 10 dkg finomliszt
- 1 mokkáskanál rum (kihagytam)
- 1 mokkáskanál szárított sütőélesztő
- 2 tojás
- 10 dkg cukor
- 2 csomag vaníliás cukor

A tésztához a vajat felolvasztottam, és én nem őrölt mandulát, hanem szeletelt mandulát beleszórtam és pár másodpercig pirítottam. A tűzről lehúztam és belekevertem a lisztet és az élesztőt, de itt kellene beleönteni a rumot is. A 2 tojást a cukorral és a vínaliás cukorral habosra kevertem, majd a mandulás, lisztes vajas keverékkel tésztává "gyúrtam". Amíg a tölteléket készítettem, a tésztát letakarva hűtőszekrénybe tettem.

Itt kell megjegyeznem, hogy ahhoz, hogy majd a fodros tortaformát ki tudjam bélelni a tésztával, és a tetejére hagyott maradék tésztát ki tudjam nyújtani, ehhez a masszához még 5-8 evőkanál lisztet kellett szórnom a masszába, és még így is csak egy nagyon sűrű, csirizes, ragacsos nokedlitésztám volt. Reméltem, hogy a hidegtől egy kicsit még szilárdulni fog.

Hozzávalók a krémes töltelékhez:

- 2 dl tej

- 2 tojás sárgája

- 2 evőkanál kristálycukor

- 1 csomag vaníliás cukor

- 1 evőkanál étkezési kukoricakeményítő

- 25 dkg meggy (fagyasztott, felolvasztott, magozott meggy volt, több, mint 25 dkg)

A krémhez a tojássárgáját a cukorral és a vaníliás cukorral habosra kevertem, hozzáadtam a keményítőt, majd ráöntöttem a hideg tejet is (a recept szerint a tejet előbb fel kellett volna forralni, de én inkább hidegen adtam a tojáshoz). A cukros-tojásos tejet a tűzhelyen kevergetve kb. 1 percig forraltam, ez idő alatt jól besűrűsödött.

Itt kell megjegyeznem, hogy ez az adag krém egy fél sütihez se lett volna elég, tehát öntöttem még bele kábé 1 deci tejszínt, majd tovább kevergetve besűrítettem ismét. De nyugodtan mehetett volna bele akár 2 deci tej vagy tejszín is, akkor se lett volna túl sok a sütibe.

Kíváncsi vagyok, ezt a receptet valaha valaki megsütötte-e, mielőtt betette egy újságba. Valószínűleg a fotón látható süti egy másik recept alapján készült, ezt csak papíron tervezték meg...

A sütisütés végéhez érkezvén a fodros tortaformámat kivajaztam, erősen lisztezett kézzel és folyamatos lisztezés mellett belenyomkodtam a tészta kétharmadát a formába úgy, hogy a peremére is jusson. Megvártam, míg a krém langyosra hűl, addig a tésztát tortaformástól visszatettem a hűtőbe. Később a krémet a tésztára öntöttem, a meggyet beleszórtam, kicsit bele is nyomkodtam, ahol nem süllyedt el. A maradék tésztát 21 centis körré kellett volna lapítani, de nem akartam a pultomat összecsirizezni, szóval lisztezett tenyerem között próbáltam kilapítani és több részletben a tészta tejejére illeszteni. 200 fokra előmelegített sütőben 35 percig sütöttem. A formában hagytam kihűlni.

Ahhoz képest, hogy ennyire rossz volt a recept, a süti nagyon-nagyon ízlett. Éva is és Toma is 2-2 szeletet bevágtak belőle langyosan. Egy kis hideg, édes tejszínhab nem rontotta volna el.

Vaníliás kuglóf

Sokat gondolkodtam, hogy karácsonyi sütemény- és ételsor beszámolómat mivel is kezdjem? Végül az egyik kedvencem, a kuglóf lesz az első a bejegyzések sorában.

Apu minden évben, december 24-én reggel két kuglófot süt: egyet maguknak egyet nekünk. Ez már szinte hagyomány, elmaradhatatlan mióta elköltöztem otthonról. A bevonat, attól függően hogy milyen kedve van, lehet csoki vagy egyszerűen csak vaníliás cukor. Én az utóbbit szeretem jobban, mert nagyon finom illata van. Nekem ez is hozzátartozik a karácsony-érzéshez.

Hozzávalók:

- 40 dkg liszt

- 8 dkg vaj VAGY margarin

- 8 dkg cukor

- 3 tojássárgája

- 2,5 dl tej

- 2 dkg élesztő

- mazsola, citromhéj, vaníliáscukor/vaníliaaroma

- csipetnyi só

Az élesztőt 1/2 dl langyos tejben csipetnyi cukorral felfuttatunk. A maradék cukrot a vajjal és a 3 tojássárgájával habosra kavarjuk. Hozzáadjuk az élesztőt, apránként a lisztet, a többi tejet, a reszelt citromhéjat, a mazsolát, a vaníliát és mindezeket jól elkeverjük, dagasztjuk. Puha tésztát kell kapnunk.

Kivajazott kuglófformába öntjük és langyos helyen kb. 50 percig kelesztjük, 30 percig egyenletes, meleg (180 fok) sütőben sütjük.

Amint megsült, kiborítjuk a formából, megszórjuk vaníliás cukorral vagy csokival vonjuk be.

Jól betakargatva több nap után is olyan friss, mintha akkor vettük volna ki a sütőből.

Bográcsgulyás, kakaós és vaníliás csiga

Szombaton megtartottuk idei utolsó, nagy baráti bográcsolásunkat. Szerencsére az idő is kedvezett és a meghívottak közül is sokan el tudtak jönni, bár a nagy létszám most egy picit hátrány volt. Ugyanis a legnagyobb bográcsunkban is csak annyi gulyást tudtunk főzni, ami épp hogy elég lett mindenkinek. :(

Most először készítettünk gulyást. Mármint nemcsak bográcsban, hanem úgy egyébként. Ugyanis én nem szeretem. :) Legalábbis eddig azt hittem.

Mivel megint Imi volt a szakács, így ő keresett hozzá egy receptet, amit kisebb módosításokkal felhasználtunk.
A marhalábszárat és -lapockát előző este kis kockákra vágtam, hogy aznap a takarítás és rendezkedés közben már ne ezzel kelljen foglalkozni.

A bográcsban Imi zsíron megpárolta a felaprított vöröshagymát, rádobta a felvágott paradicsomot és paprikát (még mindig a vépi, szép piros kaliforniai paprika) és együtt rotyogtatta rövid ideig. Ezután pirospaprikát szórt rá, összekeverte, és rátette a kockára vágott húst, amit kicsit pirított, majd felengedte vízzel, kb. a duplájával.


Beletette a csíkokra vágott fehér- és sárgarépát, gulyáskrémmel, sóval, őrölt köménnyel ízesítette. Addig főzte, amíg a hús már majdnem megpuhult, ekkor hozzáadta a kockára vágott krumplit és felöntötte annyi vízzel, hogy a bogrács tele lett. Én közben folyamatosan kóstolgattam, mert olyan jól nézett ki! :) Mire megfőtt a krumpli is, egészen sűrű leves lett belőle.

Nekünk is van ám két kuktánk:

Már megint értékelheteten képeket készítettem. Ez az egy a legnormálisabb a levesről, de remélem Boriék megszánnak és küldenek valami jobbat. Legalábbis remélem, hogy lefotózták!

Szóval mindenkinek csak egy ilyen pici tálnyi jutott. :( Elfogyott az utolsó cseppig, pedig Tomi nem is evett belőle, inkább kolbászt sütött. Én is szívesen felajánlottam volna a részemet valakinek, mert ahogy említettem, nem szeretem. De még jó, hogy nem tettem, mert a hűvös estén nagyon jól esett a forró leves. És finom is volt! Bár elég sósnak találtam a részemet, és akik már az aljából kaptak, szintén azt mondták, hogy sós. Valószínűleg elég lett volna a gulyáskrémmel sózni. De első próbálkozásnak szerintem nagyon finom lett!

Aki akart, tehetett bele magának erős darált paprikát. Friss barna és fehér kenyeret szeltünk fel hozzá.

A mi drága Bee-nk pedig betegen sütött nekünk ismét finom sütit. Most nem rétest hozott, hanem kakaós és vaníliás csigákat (ezt Halásziban, ahonnan ő származik zsidó rózsának hívják, leglábbis úgy emlékszem, ezt mondta). Annyira finom volt ez is, hogy mindenki azonnal lecsapott rá, szerencsére még időben sikerült lefényképeznem, bár ez a tál teljesen tele volt:

Tudom, hogy már van fent a blogon két kakaós csiga recept, de úgy sejtettem, ő másképp készíti, mint Csincsilla, ezért elkértem tőle a receptet, amit ma át is küldött. Ezt írta:

"Ne haragudj, de nem éreztem túl jól magam a hét elején és teljesen kiment a fejemből.

tészta:
60 dkg liszt
1 csomag élesztő
4 dl tej
3 tojás sárgája
2 evőkanál tejföl
5 evőkanál olaj vagy 10 dkg teavaj olvasztva
porcukor
só
Ebből dagassz egy kelt tésztát és pehenjen először jó melegen legalább egy órát.
Utána sodord ki kb fél cm vastagra és locsold meg az egész felületet olvasztott vajjal (itt mennyiséget nem tudok sajnos mondani) és a vajra jó vastagon szórj kristálycukrot és kakaót, vagy cukrot és fahéjat vagy cukrot és vaníliáscukrot.
Tekerd össze és vágd szeletekre, kiolajozott tepsiben keleszd még fél órát.
Én először olyan 150 fokon szoktam sütni és amikor már rózsaszín akkor meglocsolom cukros tejjel és tovább sütöm hogy jó barna legyen.

Nem nagy ördöngösség és amig pihen a tészta sokminden mást el tudsz mellette végezni, én ezért is szeretem.

Sok puszi és nagyon jó étvagyat hozzá.
Bee"

Én is jó étvágyat kívánok mindenkinek! :) Bee-nek pedig mielőbbi gyógyulást!