Probiotikus fermentált limonádé

Évek óta szemezek ezzel a recepttel is, és nemrég nyafogtam itt a blogban, hogy háromliteres üveg kell hozzá, ami nekem nincs, és most éppen emiatt halogattam a kipróbálást. Merthogy azt írja, hogy a hozzáadott mennyiségektől el lehet térni, de az arányokat tartsuk be. Nagyon nem volt kedvem arányosítgatni kétliteres üveghez. Ezt a nyafogást olvasta Anna (annyira cuki, hogy olvasta!), és szülinapomra kaptam tőle egy háromliteres üveget. Most már nem lehetett tovább halogatni.

Az egész leírás egy hosszú tanulmány a probiotikumokról, azok szervezetre gyakorolt hatásáról, meg hogy hogyan juthatunk hozzá. Aztán az előkészületekkel folytatja, ez volt a halogatásom egyik oka az üvegméreten kívül. Mert először is, be kell szerezni biocitromokat, másodszor meg élőflórás tejsavót, amit élőflórás joghurt lecsöpögtetésével lehet előállítani. Most összejött, hogy minden volt itthon, és még egy gyönyörű üveg is lett hozzá, úgyhogy megcsináltam, bár az eredménnyel nem vagyok teljesen elégedett, majd a végén leírom, hogy miért, de ezt a gyönyörű dagi üveget muszáj megmutatnom.

Hozzávalók

• 2 dl citromlé (5 db citromból lett ennyi)
• 1 dl élőflórás tejsavó
• 1 dl cukor
• 2 liter víz (forraltam és kihűtöttem)
• 1 db háromliteres üveg

Azzal kezdtem, hogy lecsöpögtettem egy 400 grammos görög joghurtot. (Ebben a bejegyzésben írtam le, hogyan szoktam.) Nem tudom, hogy ez élőflórás-e, de ezt használtam. Aztán kimértem a hozzávalókat, és mindent az üvegbe tettem, de a cukrot előbb feloldottam egy kis vízben. Beledobtam a citromokat is héjastól, amiket persze megmostam előtte. Látható, hogy nem lett tele az üveg, és gondoltam is, hogy ez nem lesz jó, hiszen a fermentálás lényege, hogy alig legyen üres rész az üvegben, azaz minél kevesebb oxigén legyen benne. 3 napig hagytam így, és nem kezdett buborékos lenni (természetesen). Amikor megkóstoltam, finom, citromlé íze volt, de semmi több. Ha adtam hozzá buborékos vizet, akkor még jobb lett, de ezért kár ez a sok hókuszpókusz, bőven elég lenne a citromokat kifacsarni egyenként, és felvizezni, vagy limonádét csinálni. 

Közben egyik nap sütöttem egy almás pitét, amiről már írtam is, és az almák héját és csutkáját is beledobtam az üvegbe. Tettem még bele egy kis cukrot, a maradék tejsavót, meg aszalt áfonyát is, mert azt tavaly a fermentált almalénél tanultam (az aszalt gyümölcsöket). Feltöltöttem az üveget teljesen vízzel, és így is hagytam újabb 3 napig.

Másnap az áfonyák körül pici buborékok jelentek meg, és csodás rózsaszínű lett az ital:

De sajnos ennél több pezsgés nem történt, és az újabb 3 nap elteltével leszűrtem. Ezek a bajaim vele:

- nagyon savanyú,
- nem pezseg,
- nagyon erősen érezni a citromhéjak kesernyésségét, 

- van egy nem túl vonzó fehér üledék minden üveg alján, ami a recept szerint normális,
- nem merek sokat inni belőle, mert szerintem nem tesz jót a fogaknak ez a sok savasság.

De olyan szépek és igyekszem szuggerálni magamnak, hogy mennyire egészséges, és a többi. Most pont meg voltam fázva, úgyhogy ezt tettem a forró teába. 

A dagi üvegemen kívül még ezt a videót is mindenképpen meg akartam mutatni, szóval nem baj, hogy nem sikerült a fermentált limonádé, itt a kárpótlás! Tomáék nemrég voltak a Szigethalmi Vadasparkban, ahol azt mesélték, hogy nagyon-nagyon jó körülmények között tartják az állatokat, mindenkinek van bőven helye, és nagyon tiszták, és bónuszként lehetett állatokat simogatni. Toma egy vadmalackával barátkozott össze:

Persze a videó láttán kicsit ideges lettem, hogy MEGHARAPTA!, de nem volt semmi nyoma estére, szóval biztos csak puszi volt az a harapás.

Jeges matcha latte - komondorokkal

Kerülgetem egy ideje ezt a matchatea-témát is, egészen pontosan karácsony óta, mert akkor kaptam ajándékba. Mondta Anna, hogy nézzek utána a készítésnek, mert elég speciális. Mielőtt ezt megtettem volna, kinyitottam a dobozt, és egy adag szép zöld port találtam benne. Ez tea? És igen, ez egyfajta zöld tea, amit eredetileg japán teaszertartásokon szolgáltak fel. 

Nagyon sok mindenre jó! Ezeket találtam:

- élénkítő

- erősíti az immunrendszert
- égeti a zsírt
- stresszcsökkentő
- állóképességjavító
- anyagcserefokozó
- méregtelenítő

- lassítja az öregedési folyamatokat

- erősíti a csontokat

- segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségeket
- csökkenti a vérnyomást

- csökkenti a koleszterinszintet

- szabályozza a vércukorszintet

- meggátolja a daganatos betegségek kialakulását

- hozzájárul a bélműködés javításához
- meggátolja a fogínybetegséget okozó baktériumok növekedését is!

Én a magas vérnyomás miatt kaptam, meg a magas koleszterin miatt. Most kezdem a kúrát! Azt hiszem, örökéletű leszek, egészséges, fiatal, és méregtelenítő hatásának köszönhetően még mérges se leszek sose többet. Alig várom!

Sokféleképpen lehet elkészíteni, én most a matcha jeges lattét választottam, mert Olgival Nagymaroson ezt próbáltuk ki tegnapelőtt. Illetve csak nekem volt próba, mert ez a latte Olgi kedvence. Ő merülőmixerrel csinálta, én az ikeás tejhabosítómmal, de az autentikus elkészítése egy speciális habosító ecsettel történik.

Az eredeti matchatea-készítés így történik: Egy szűrő segítségével 1-2 gramm matcha port kell szitálni egy előmelegített csészébe, erre 70 ml 80-90 fokos vizet kell önteni, majd a speciális ecsettel addig kell keverni (természetesen speciális mozdulatokkal), amíg krémes és habos lesz.

Ahogy Olgi csinálta: 2 kiskanál teaport egy pici meleg vízben kanállal addig kevert, amíg minden csomó el nem tűnt belőle. Ekkor hideg tejet öntött hozzá, kb. 3 decit, adott hozzá egy kávéskanálnyi barna cukrot, és merülőmixerrel krémes-habosra keverte egy befőttes üvegben. Kettéosztotta, és jéggel tálalta. Nagyon finom volt!

Ahogy én csináltam: 2 gramm teát egy pici hideg vízzel tejhabosítóval elkevertem, majd a hideg tejet is felhabosítottam a tejhabosítóval, és a habos tejbe beleöntöttem a zöld teát. Jeget tettem bele és cukrot (ezt hamarabb kellett volna!), és a tetejét megszórtam a porral. Olgié krémesebb volt. Érdekes íze van a teának, engem a csalánteára emlékeztet leginkább. A krémes tej elég jól áll neki.

Olgi egyébként csinált egy másik teát is: szedett a kertben málnalevelet, ribizlilevelet és citromfüvet, és ezt forrázta le. Én még életemben nem ittam ilyen finom teát, gyümölcsíze volt! Azt mesélte, hogy anyukája az ő telkükön Oroszországban mindig ilyen teát készített. Azt állította, hogy ez egy nyugtató teakeverék.

Voltunk megint a nagymarosi telken, de most egyáltalán nem bringáztunk, vonattal mentünk oda is és vissza is. De terveztük a bringázást, úgyhogy vittük magunkkal a vonaton. Annyira meleg van még mindig, hogy végül elvetettük a tekerést. Úgy volt, hogy csak egy éjszakát alszunk ott, és másnap hazatekerünk, de napközben nem tudtunk elindulni, ezért terveztünk egy éjszakai hazatekerést is, amiből szintén nem lett semmi. Aztán kiderült, hogy annyira jó, hogy maradtunk, mert így láthattunk tűzijátékot, és találkozhattam Komisszal is, aki az egyik szomszédhoz tartozik, de kiszökött, és meglátogatott minket:

Komisz egy komondor, de rácáfol a nevére, mert annyira szelíd, mint egy bárány, egyáltalán nem komisz. Ettől függetlenül rettegtem tőle, mert baromi nagy, bár a fotón nem látszik. Szerettem volna egy közös képet, de sajnos csak odáig jutottam, hogy amikor nem nézett oda, a kertkapun kinyúlva megsimogattam a feje búbját. Amikor megfordult, hogy megköszönje, becsaptam az orra előtt a kaput. Szánom-bánom, de tényleg félelmetes külsőre.

Attól döbbentem le leginkább, hogy adtunk neki száraz cicatápot, mert csak az volt otthon, ezt örömmel felfalta, és miközben evett (!), Olgi vagdosta a bundájáról a rasztás részeket, és semmi baja nem volt ezzel. Sőt, amikor kicsit fájdalmat okozott neki, akkor is csak egy kis nyüsszentést eresztett el, ezzel jelezve, hogy ne így!

Emlékszem, amikor Olgi megvette ezt a telket, és először kimentünk körülnézni, elindultunk felfedezni a környéket is. Pár házzal odébb akkor még két komondor lakott, Komisz, és a felesége, de a felesége azóta elpusztult sajnos. A két komondor kijött a kertből és körbevett minket, a gazdájuk meg sehol. Én annyira féltem, hogy óriási erőfeszítésbe került, hogy ne kezdjek el futni vagy kiabálni. Olgit nem tudták megijeszteni, én ezt nem értem. Arra sem emlékszem, hogy "menekültünk meg" végül. Gondolom, egyszer csak nem voltunk már érdekesek és továbbmentek.

Van ám bizonyítékom rá, hogy nem mindig féltem a komondoroktól!

Az első képen tényleg a nyakánál fogva cipeli valaki (vagy én vagy a tesóm) a kiskutyát... 

A két egyforma közül nem tudom melyik vagyok én, de gyanítom, hogy akinél mindig kutya van, az a tesóm.

Eszpresszó-tonik jegeskávé - és ismerkedés a ChatGPT-vel

Fotó és képszerkesztés: Toma

Ez Toma kedvenc kávéja. Mostanában többször találkozunk külső helyszínen, mint itthon, mert elvesztettem a főzési önbizalmamat. Újabban (nagyjából az egész idei évben, plusz tavaly) nem sikerült semmi, amit a vendégeimnek készítettem, nem tudom, mi lehet az oka. Részletezhetném a kajaügyileg elrontott vendégségeket, de mindig lehurrognak, hogy csak képzelődöm. Jobb, ha ezt hagyjuk inkább. 

Szóval Tomával külső helyeken találkozunk, és többször láttam már, hogy ilyen kávét rendelt. Ott még nem kóstoltam meg soha, eleve nem értettem, hogy lehet meginni egy keserű üdítőbe öntött keserű kávét, de azért felkészültem rá, hogy ha erre jár, egy ilyen különlegességet kipróbálnék, tehát megtettem a szükséges lépéseket: vettem tonikot. És ma kipróbáltuk! Nekem bejött, bár nem tudnék egy ekkora adagot meginni belőle, de nagyon érdekes íze van, egyáltalán nem rossz. Sokkal jobb, mint képzeltem.

Ezt már én szerkesztettem egy kicsit, hátha sikerül olyan jó képet csinálni

Megcsinálta magának az egészet: első lépésként főzött egy jó erős eszpresszót. Talán ehhez pont jó lett volna egy adag cold brew kávé, de nem volt most itthon, mert váratlanul jött látogatóba a kisfiam, nagyjából ahogy szokott (előző nap szól). Aztán kitöltött a pohárba kb. 2 deci jó hideg tonikot, beletett egy nagy marék jeget, és a forró kávét ráöntötte a tetejére. Annyira jól nézett így ki a kávéja, és aztán amikor összekeverte, és ezt sajnos már nem fotóztuk le, mert rávetettük magunkat és kóstoltuk, szóval amikor összekeverte, gyönyörű kávéhab keletkezett a tetején. A jég egyébként majdnem végig kitartott, amíg itta. 

Izgalmas napunk volt, mert szokás szerint megjavított mindent, ami a számítógépemmel kapcsolatban felmerült az utolsó látogatása óta (folyton üzenget, és valamilyen döntést vár tőlem, annyira idegesít), aztán megkértem, hogy tanítson meg a ChatGPT használatára. Azzal kezdődött, hogy be kellett jelentkezni ebbe az izébe, és aki ismer, tudja, hogy soha sehova nem jelentkezek be, ha lehet. De most mire tiltakozhattam volna, Toma már be is jelentkeztetett. És utána jött a játék! És mert nem tudtuk Tomával eldönteni, hogy a Holstein-szelethez, amit terveztem ebédre, milyen köret legyen, megkérdeztük a ChatGPT-t, aki vagy ami, nagyon részletes választ adott, el voltam tőle varázsolva:

Lehet, hogy hazudós (ez volt eddig a véleményem róla), meg lehet, hogy elveszi majd a munkámat (ezért haragudtam is rá), de most annyira jó érzés volt, hogy ilyen komolyan vette a kérdésemet. És meglepett, hogy milyen jó a helyesírása! Viszont szerettem volna, ha nem rizsázik, hanem konkrét választ ad, úgyhogy újabb kérdést intéztem hozzá:

Ez nagyon vicces! Persze megfogadtuk a tanácsát, és petrezselymes krumpli lett a Holstein-szelethez. A 6-os pontban ajánlott uborkasaláta is megvolt, de azt már eleve így terveztem, ebbe nem is hagytam beleszólást. Őrület ez a technikai fejlődés amúgy!

Előételnek pedig ezt a kis mediterrán tálat készítettem, ezzel vártam a rendszergazdámat:

Gondolom, minden felismerhető, de azért leírom mik vannak a tálon (11 óránál indulok): olajban eltett aszalt paradicsom, füge, Olgi koktélparadicsomja, fetasajt, kaliforniai paprika, Prosciutto, ez ismétlődik néhányszor, és középen mandulával töltött olajbogyó (aldis). Megkóstoltuk a kovászos zöldségeket is, a répa bejött Tomának, a paradicsomnak még kell egy kis idő.

A mai cuki lehetne az a picike gyerekgyíkocska, aki az erkélyem esőterelő átlátszó műanyag tetején rohant (tehát mi alulról láttuk őt), majd hirtelen átugrott a szomszéd erkélyre. Amikor meg lekísértem Tomát, pont előttem futott át, hogy eljusson a kiskertbe. Olyan gyors volt, hogy nem lehetett lefotózni sehogy sem.

Dalgona kávé

Itt egy újabb jó kis nyári jegeskávé-próbálkozásom, a dalgona kávé. Állítólag ez az új őrület, de én teljesen véletlenül találtam róla egy receptet a neten. Mindenhol azt írják, neszkávéból kell csinálni, de nekem ilyenem nincs, ezért rákerestem a neten, hátha találok olyan receptet, amiben rendes kávéból készítik, de nem találtam. Nem baj, én akkor is a cold brew kávémat használtam hozzá. Igaz, nem lett olyan kemény a hab, mint másoknak, de nekem így is tetszett.

(Erről az "új" őrületről azóta kiderítettem, hogy Koreából vagy Kínából indult, és a karanténidőszak alatt volt új őrület, nem most. Na, hát ennyire naprakész vagyok!)

Szerintem ez a kávé a kapucsínó párja, csak pont az ellentéte: itt nem a tejet kell habosítani, hanem a kávét, és nem melegen kell inni, hanem jéggel. Legalábbis én azzal ittam.

Hozzávalók, ahogy mindenhol megadják:

• 2 tk neszkávé
• 2 tk cukor
• 2 tk meleg víz

Hozzávalók nálam:

• 2 tk cold brew kávé
• 2 tk cukor
• 2 tk hideg víz

Ebből így nagyon kevés hab lett, úgyhogy kiegészítettem még kb. fél deci cold brew kávéval és 1 teáskanál cukorral. Kicsit sokalltam a cukrot, de nem mertem nagyon lecsökkenteni, hátha emiatt majd nem habosodik-krémesedik.

Az ikeás tejhabosítóval felhabosítottam a kávét egy pohárban addig, amíg kivilágosodott és krémes nem lett. Szerintem tök jól sikerült. 

Aztán egy szép pohárba hideg tejet öntöttem, tettem bele jégkockákat és a tetejére kanalaztam a kávéhabot. Borzasztóan édes volt! De fotózás után összekevertem őket, és úgy már fincsi lett.

Másnap kipróbáltam, hogy elektromos habverővel tudok-e keményebb habot verni, és sikerült, de ez meg nem lett annyira krémes, mint a tejhabosítós változat. Mutatom is:

Szóval olyannak kéne lenni, mint a tojásfehérjehab, és miután rákerül a tejre, akkor meg úgy kéne kinéznie, mint egy habcsók. További kísérletezés várható.

Ilyen egy igazi habcsók, aki miatt az egész bejegyzés született:

Én meg nehezen bírom a meleget, ami a múlt heti fincsi lehűlés után jött. Máris 27,9 fok van a lakásban, és még melegszik estig. Csincsilla mondta, hogy ne nyafogjak ezen, nála 30 fok van. Jó, de ő még nem tudja, hogy egy nyugdíjas embernek a szervezete mit bír elviselni. Majd megtudja! (Ráadásul itt a panelban éjszakára se hűl le egy idő után.)

Jegeskávé cold brew (hidegen áztatott) kávéból

Életem két legjobb kávéját Csincsillánál ittam, és igen, ez pontosan az, aminek látszik: szeretném meghívatni magam újabb kávékra. Egyszer Pomázon kaptam egy isteni kávét, egyszer meg Szentendrén. Nála úgy készül, hogy kézi darálóval frissen darálja a kávét, aztán valahány fokos vízzel leönti, és azzal az ikeás szerkezettel átszűri. Legutóbb, mikor Tomával voltunk árvácskás kutyasétáltatáson, akkor jegeskávét kaptunk, hát az valami isteni volt. Óriási jég volt benne, nyilván azért, hogy ne olvadjon gyorsan és ne hígítsa, csak hűtse a kávét. Én is direkt csináltam óriási jegeket az új kávékísérleteimhez. 

Amikor a hidegen áztatott teákat tanulmányoztam a neten, akkor akadtam rá egy cikkre, amiből kiderült, hogy ugyanezt kávéval is meg lehet csinálni. A cold brew kávé csak annyi, hogy durvára darált kávét 12-18 órán át kell áztatni, majd kávéfilteren keresztül leszűrni. Egy kávékoncentrátumot kapunk így, amit 1:1 arányban kell hígítani vízzel, én 1:1:1 arányban kávé-víz-tej keveréket készítettem. Cukorral édesítettem, de jó lesz már cukorszirupot főzni, mert hamarosan jönnek az alkoholmentes koktéljaim, és azokhoz is szirup kell. Ehhez is jobb lett volna, mert nem olvadt fel minden cukor.

Hozzávalók:

• 8,5 dkg durvára őrölt kávébab (3/4 bögre egész kávébab)
• 750 ml víz (3 bögre víz)

Még jó, hogy kaptam Micikétől olyan kávédarálót, ami nem égeti meg a kávészemeket, és állítható, hogy milyen finomságúra darálja a kávét. Terveztem betenni egy videót, de nem készült el, majd pótolom mindenképpen. Addig is, hogy el tudjátok képzelni, pont olyan, mint gyerekkoromban a boltokban az a nagy kávédaráló, csak ez kicsike. Fölül betöltöm a szemeskávét, megnyomom a gombot és alul kijön egy tartályba a darált kávé. És nincs megégve! És isteni daráltkávé-illat van!

Tehát megdaráltam a kávét, beletettem a 800 ml-es befőttesüvegembe, ráöntöttem a vizet és összekevertem. Hagytam 5 percig ülepedni és újra összekevertem. Ekkor érdekesen felhabzott. Már nagyon kívánatos itt is:

Lezártam, betettem hűtőbe. Másnap, amikor felébredtem, összeállítottam a szűrőszerkezetet: alulra került egy kancsó, rá a lekváros tölcsérem, aminek nagyobb a nyílása alul, mint az általános tölcsérnek (próbáltam azzal is, de eldugult az a kis lyuk egy idő után), majd a tölcsérbe ment a kávéfilter, abba pedig a kávé.

Amíg az első kávémat megittam reggel, addig ez szépen lecsöpögött. A második kávém már a cold brew kávéból készült jegeskávé volt. Ennyi kávékoncentrátumom lett:

A hűtőben 2 hétig is eláll, így bármikor lehet isteni jegeskávét készíteni. (Vagy valami mást, ami nemsokára következik...). Tényleg nagyon finom a cold brew kávé, de még mindig Csincsilla kávéja vezet.

Tesómnak meg lett egy látogatója egyik nap. Odarepült az erkélyen a petúniára, és azonnal aludni kezdett:

Egy jó darabig így maradt, ahogy a képen látható, aztán egyszerűen elment. Meg szokott jelenni máskor is, de még sosem csicsikált. Lehet, hogy bulizott éjszaka, és reggel nem kapott jegeskávét. Én kicsit aggódtam, hogy hátha zokog, mert mondjuk kirúgták a munkahelyéről, de tesóm biztos benne, hogy alszik. Nagyon elfáradhatott, kávé kell neki!

Uborkás víz

A receptekből úgy tűnhet, hogy mostanában csak iszom, nem eszem. Jó is lenne, de nem így van. Főzök, de keveset és egyszerűeket (zöldbabfőzelék, tökfőzelék). Viszont van egy csomó alkoholmentes ital, amiket már régóta ki akarok próbálni, és most, hogy folyamatosan jönnek a cukiságfotók, muszáj valamiket alkotnom, hogy legalább őket tudjam mutogatni. Az uborkás vízzel két helyen is találkoztam: Dragomán Györgynél, és egy nem házi változattal a Gödi Rétesházban. Ott palackozott uborkás vizet vettünk Olgival tavaly, és nagyon ízlett, csak egy kicsit édes volt nekem. (De ez annyira cuki, egy béka van a címkéjén a mentás-uborkás víznek és Békanőnek hívják. És máshol nem lehet kapni, csak ott.) 

Úgy készül, hogy egy zöldséghámozóval nagyon vékony és hosszú szeleteket vágtam egy kígyóuborkából, Az első és utolsó, csak héjból álló részt nem használtam, ezt tanácsolta D. Gy., de magamtól is így tettem volna. Beletettem a szeleteket egy nagyobb (800 ml-es) befőttesüvegbe, csipet sót tettem rá, egy marék jeget, néhány darab bazsalikomlevelet (mert nem volt itthon menta), és egy karika biocitromot héjastól. Felöntöttem vízzel, és betettem 1 órára a hűtőbe. Csak az uborka felét használtam ehhez a mennyiséghez, a másik felét a hidegen áztatott teába tettem. 

Az első áztatást így kóstoltam, finom volt, de valami hiányzott, úgyhogy a következőt már szódavízzel öntöttem fel, és így lett tökéletes. Több helyen olvastam, hogy fogyást és örök életet tulajdonítanak az uborkás víznek, de nem kell bedőlni neki, mert csak annyi a fő előnye, hogy ilyen szép és ízesített vízből többet tud inni az ember, ami fontos ebben a melegben. Hátránya, hogy egyelőre nincs ötletem, hogy mit csináljak a megmaradt uborkával. Jó, oké nem csak egyszer öntöm fel, de utána? (Néhány darabot megettem, azt hiszem ez lesz vele most. Várom az ötleteket.) (Egy ötlet: Az uborkaszeleteket felaprítottam, besóztam és fokhagymagranulátummal is megszórtam. Így állni hagytam egy órát, kettőt, kinyomkodtam és majonézes tejföllel elkevertem. Tök jó volt! Hát nehogy már kidobjam!)

Még ki  kell próbálnom a gyömbéres-citromos-uborkás vizet is, amihez kell egy kisebb darab gyömbér, 2 citrom, egy tucat mentalevél, 1 kígyóuborka vagy 2 darab közepes fürtös uborka és 2 liter ásványvíz (vagy szódavíz). A gyömbért reszelve kell beletenni, de amúgy minden ugyanaz, mint a gyömbér nélkülinél. 1-24 órát lehet áztatni. 

Na és jöjjenek végre a cukik! Mazsiéknál Penny és Winston mutatja a légkondiból kiáramló hűvös levegő útját:

De aztán este, amikor már lehet ablakot nyitni, Penny az ablakban hűsöl. Látszik milyen csapzott a bundája a melegtől. Mikor készül már el az cicafuttató, hogy ki lehessen éjszakára menni az erkélyre?

És eközben vannak, akik képesek a napon tartózkodni. Jó, ez a fotó nem ma készült.

27,5 fok van a lakásban, 38 az erkélyen - elég nehezen bírom. Tegnap alig tudtam ébren maradni délutántól kezdve. És nagyon messze van még az ősz, nyafnyaf. De itt egy jó kis vizes Amy, felüdülésként:

És Viki tegnap életében először egyedül műtött egy cicát! Illetve műtött már egyedül, de ilyen hasüregi műtéte most volt először teljesen egyedül.

Variációk cold brew (hidegen áztatott) teára

Majd ide fogom gyűjteni a cold brew teáinkat. Mazsi, Micike és én sorozatban gyártjuk őket, és olyan jó ötleteket lehet szerezni tőlük. Micike például áztat egy teát kevesebb vízzel, majd felhígítja szódával, mintha fröccs lenne.

Az alaprecept röviden a következő: 1 liter hideg vízhez kell adni 1-2 filter zöld teát (vagy 1-2 evőkanál szálas teát), de lehet fehér vagy fekete tea, de akár gyümölcstea is, majd egy éjszakát áztatni kell hűtőben. A fekete teát elég 1-2 órát áztatni. 

Mazsi bazsalikomos-citrusos zöld teája

A fenti kancsóban van 1 filter zöld tea (lehet, hogy 2 kellett volna ennyi vízhez), zöldcitromkarikák, narancskarikák és bazsalikom! Micsoda ötlet, hogy bazsalikom van benne, annyira büszke vagyok Mazsira! Én a gyümölcsöt csak a tálaláskor tettem a teába, de ez is jó ötletnek tűnik, hogy vele együtt ázzon. Sajnos Mazsi elfelejtette lefotózni, a kész teát, mert nem tudott egy percet se várni a kóstolással, pedig annak már szép színe is volt. 

Mazsi fagyasztottmeggyes-citromos zöld teája

 A fenti teába 2 filter zen chai zöldtea, fagyasztott meggy és citromkarikák kerültek. A meggytől lett ilyen szép a színe.

Citromfüves zöldtea

Ez itt egy olyan adag hidegen áztatott zöld tea, amibe citromfüvet is tettem. A citromfű az erkélyen nőtt, azt Annától kaptam még tavaly. Átvészelte a "telet", és újra kihajtott, nagyon rendes kis növény. 

Uborkás-citromos zöld tea

Ebbe a teába krumplihámozóval hosszában vékonyra szeletelt kígyóuborkát tettem. Az uborka ad egy  plusz friss ízt a teának, és nem mellesleg gyönyörű is. Kicsit kevesebb ubi is elég lenne talán.

Narancstea

Gyümölcsteát is lehet hidegen áztatni. A fenti képen a Naturland mentás-korianderes-narancsteája (Narancsliget) van, ami ezeket tartalmazza: almatörköly, fodormenta (15%), koriander (7%), pörkölt cikóriagyökér, narancsaroma (5%), édes szederlevél, csipkebogyó, citromsav, narancshéj (1%). Mazsi is kóstolta, és nagyon ízlett neki. Én ezt szeretem a legjobban.

Nagyon finom még a Rossmann narancsos-gyömbéres zöld teája (Narancsízzel aromatizált zöldtea-keverék gyömbérrel). Összetevők: zöld tea, narancsaroma, gyömbér (11%), narancshéj.

Epres zöldtea

Ezt pedig jégkocka helyett fagyasztott eperrel hűtöttem. Ilyesmit vittem Vikihez pénteken, amikor átmentem megnézni az új szekrényt.

Az új szekrény ott van Amy háta mögött, az, amelyiktől olyan newyorkilakás-stílusúvá vált a lakás. Nagyon jól néz ki, és már be is volt rendezve. Amy pedig nem is házőrzőnek, hanem szekrényőrzőnek tűnik, ahogy nagy komolyan ül a NYC-stílusú szekrény előtt:

Van olyan tavalyi fotóm is, ahol a szekrény még nincs ott, de természetesen Any igen, ahogy a retro rádió és a kutyafekhely egy pici darabkája is:

Szóval az új szekrény örömére átmentünk Vikiékhez péntek este, és vittem a nagyobbik üveg jegesteát, amit teleraktam mélyhűtött eperrel és málnával, meg volt benne citrom is. Nagy sikere volt szerencsére!

Hidegen áztatott tea - coldbrew vagy mizudashi tea

Na mostanra elviselhetetlen lett a hőség, a lakásban 27,6°C van, és én már egy hete gyártom ezeket a teákat. Dragomán Györgynél olvastam róla először még jó pár éve, de csak most lettem elég bátor a kipróbálásához, plusz most van csak akkora hűtőm, hogy belefér ez a nagy üveg (meg egy másik). A hidegen áztatott zöld tea azért jobb, mint a forrázott, mert kevésbé keserű, sőt egyáltalán nem keserű, mert így hidegen a csersavak nem tudnak kiázni belőle. (Ezt olvastam, de igaz is, tényleg nem keserű.)

Hidegen bármilyen teát lehet áztatni, még fekete teát is, de állítólag a legjobb a zöld vagy a fehér tea, vagy az oolong. Aztán írnak mindenféle vicces dolgokat, mint például, hogy "a japán Sencha zöldebb, vibrálóbb, míg a kínai Green pearl krémesebb, édesebb ízvilágot hoz majd, vagy hogy a nepáli Spring tea friss fehérbor hangulatát hozza". Ezeket nem tudom igazolni, és ha pont ezeket a teákat próbálnám ki, gyanítom akkor sem éreznék semmi ilyesmi ízvilágot, de az tuti, hogy a zöld tea forrázva nekem nem jött be annyira, mint így hidegen áztatva.

Olvastam, mindenféle elkészítési módot, hogy szálas tea kell, máshol megengedik a filterest is, vagy hogy egy vagy két kanállal kell tenni, vagy volt olyan recept is, ami szerint a vizet előbb fel kell forralni, majd visszahűteni, vagy állott, szűrt vagy forrásvizet kell használni, meg volt olyan is, hogy a hűtőben előre le kell hűteni a vizet, mielőtt a tea belekerül. Bármelyik faxnit lehet választani, ha valaki sokat akar a teával, és ezzel együtt saját magával foglalkozni. Kipróbáltam a kedvetekért az összes hókuszpókuszt, semmi különbséget nem éreztem, úgyhogy most már úgy csinálom, hogy a csapból eresztem a vizet, megy bele egy vagy két filteres tea (attól függ, hogy a kisebbik vagy a nagyobbik üvegben készül-e éppen), és megy a hűtőbe egy éjszakára. Micike egy kisebb üvegben szokott két filtert áztatni, és bubis vízzel hígítja fel, amikor issza, mintha fröcsit csinálna. Próbáltam, és nagyon bejött nekem is!

És akkor a recept (csak iránymutatásnak):1 liter hideg vízbe kell tenni 1 evőkanál tealevelet (vagy 1 filtert), és lefedve a hűtőbe téve kell 8-10 órát áztatni. A fekete teának elég 2 óra.

Citromkarikával, citromdarabokkal, citromlével, fagyasztott vagy nem fagyasztott eperrel, málnával,  ribizlivel, áfonyával, illetve egyéb gyümölcsökkel, mint például dinnyével, barackkal lehet ízesíteni, esetleg mentával vagy citromfűvel, rózsaszirmokkal, szárított bodzavirággal is lehet fűszerezni, és soook jégkockával kell inni. Tényleg nagyon finom és egyszerű. Sokkal jobb, mint a bolti jeges tea, ami tele van mindenfélével. De azért szabad azt is szeretni, csak nekem az túl édes, és ez a hidegen áztatott tea is megér egy próbálkozást, hátha bejön nektek is.

Tehát ezzel a módszerrel készítve a zöld tea nem lesz keserű, viszont megmarad minden jótékony hatása, úgymint: csökkenti a vérnyomást, a koleszterint, a vércukorszintet és az ízületi gyulladásokat, javítja a memóriát, segít megakadályozni a rák kialakulását, lassítja az öregedés látható jeleit, segít a szorongás leküzdésében, és segít a fogyásban! Örökké fogok élni fiatalon, egészségesen, okosan és gyönyörűen! Jaj de jó!

Amúgy nem tudom, mennyire ismerős az üveg nektek, ez a Vikitől kapott gyönyörű karácsonyi üvegem, csak most a karácsonyi tetejétől megfosztva, és a Micikétől kapott kis teknős formájú fedővel használom, amiből több méret is van, az egyik pont jó ide. 

Napi cuki most hadd legyen a Judittól kapott dagi narancssárga madaram az erkélyen a virágaim között fotózva:

Képzeljétek, ez a madár papírból van, mert Judit papírmasé figurákat gyárt, és még piacozni is jár velük. Múlt szombaton meglátogattam őt a Bikás parkban a Jónás Sörözőnél, mert ott volt kézműves vásár, és akkor kaptam tőle a duci madarat. (Itt egy fish&chipset ebédeltem, ami szép volt, és egynek elment. Jól lehetett lakni tőle. A pincérek mindegyike unott volt és nyűgös. A limonádé viszont finom volt.)

Annyira szeretem, nagyon boldog vagyok vele. Volt még egy dagi kék madár is, meg egy földgömb, amin egy ember ül, azok is nagyon tetszettek, de azokra már nem mertem rámutatni. Aztán a földgömböt meg oda is adta egy vásározó nőcinek, nyaf. Nem volt nagy forgalom sajnos, de másnap a Fény utcai piacon eladott egy rakás dolgot, keresett egy csomó pénzt és lett vagy 8 új követője az instán. Mondtam Juditnak, hogy a blogba ki fogom tenni a madárkámat, hogy mind az 50 olvasó lássa, és azt válaszolta, mindig tudta, hogy celebeket kell meghívnia. 

Ha már az erkélyen a virágaim szóba kerültek, mutatok pár fotót erről is. Ebben a cserépben lakott a gyömbérem, ami végül január-február táján visszahúzódott a földbe, és én nem ástam ki sosem. Most tavasszal elültettem ugyanide a Máltáról hozott virágmagjaimat, és ez a két növényke bújt elő, de az a fura, hogy megjelöltem a helyet, ahová tettem a magokat, és ezek pont nem ott jöttek elő. Majd visszakeresem azt a bokrot a máltai képek között, ahol szedtem magokat, hogy hasonlít-e a levél. Őrülten kíváncsi vagyok!

Aztán itt van az unokabátyáméktól kapott bíborvörös délvirág teljes pompájában:

És egy nagyon furcsa dolgot is megörökítettem, mégpedig azt, hogy a krizantém, ami csak késő ősszel szokott, már most virágzik:

Ő is teljesen meg van zavarodva! Azt nem mondom, hogy a melegtől, mert eddig pont nem volt túl meleg, és a képet múlt héten készítettem, de én viszont a melegtől. Állítólag holnap jön egy kis lehűlés. Remélem, kivételesen eltalálják!

UI: Kávét is lehet cold brew technikával készíteni, azaz hidegen áztatni, azt is ki kell próbálnom!