A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rozmaring. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rozmaring. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. október 24., csütörtök

Rozmaringos-citromos só

Annától nemcsak a szép dagi 3 literes üveget kaptam, hanem egy szép csokor rozmaringot, meg pár szál kakukkfüvet és csombort is. Minden friss fűszernövénynek annyira örülök, sokkal finomabbak, mint szárított megfelelőik, bár azok is jók. Most ki akartam próbálni valahogy úgy tartósítani a rozmaringot, hogy minél jobban hasonlítson a friss önmagára. Ezt a sóban eltevést választottam, bár az aprítógépem valamiért nem őrölte elég egyneművé, szerintem így is finom lesz. 


Hozzávalók

  • 1 csésze durva tengeri só (nekem jódozott van ebből a nagyszeműből valamiért)
  • 1 marék friss rozmaringlevél
  • 1 biocitrom reszelt héja
Volt olyan leírás is, ahol valamennyi gramm zöldfűszerhez ugyanannyi gramm sót írnak, ezért kimértem a hozzávalókat, hogy tudományosabb legyen a recept. De a 11 gramm só nagyon-nagyon kevésnek tűnt (kábé egy kávéskanálnyi ennyi só), úgyhogy 22 gramm sót mértem ki, le is fotóztam. Csakhogy ezzel a sómennyiséggel is küzdött csak az aprítógép, úgyhogy még legalább annyit adtam hozzá, de azt már nem mértem. Ennyi 22 gramm só és 11 gramm rozmaring:


A rozmaringleveleket levagdostam ollóval, mert ha letéptem vagy lehúztam, akkor jött a fás szárból is. Lereszeltem a biocitrom héját. Mindent az aprítógépbe tettem, és igyekeztem finomra őrölni, de sikerült ahogy sikerült. Nem bánom, jó lesz így rusztikusan is sütőben sült csirkéhez, nyári grillezéskor pedig grillezett csirkéhez, zöldségekhez, de javasolják még bárányhoz és steakhez is.

Most a radiátorra tettem a nyitott üveget, hogy kicsit még száradjon. Ha beleszimatolok, minden bánatom nyomban elszáll. 


Nem tudom meddig áll így el, én hűtőben fogom tartani. A friss fűszernövényeket többféleképpen is lehet tartósítani, például: 
- szárítással,
- lefagyasztással,
- olajban eltevéssel,
- ecetben eltevéssel,
- sóban eltevéssel.

Annyira várom, hogy használhassam, főleg ha grillezhetnék majd valahol. Elsőnek azért csak itthon, egy sült csirkéhez fogom kipróbálni. Vagy vöröslencséhez, annak annyiféle egzotikus elkészítési módja van.

Frissítés! Elkészült az első rozmaringos-citromos sült csirkemell, és valami fantasztikus lett! Szívesen adok egy pici kóstolót bárkinek, de csak a fűszersóból, a csirkét megettem. 

Frissítés-2! Elkészült az első kacsazsírban sült rozmaringos-citromos sült krumpli. A krumplikat meghámoztam, félbevágtam, a kacsamell és a kacsacomb mellé tettem, kicsi (bolti) kacsazsírral megkentem mindegyiket, és megszórtam a fűszersóval. Hihetetlenül finom lett! 

Cicahíradó helyett üstököshíradó: Szombaton a fiatalok elmentek Budajenőre megnézni a Tsuchinshan-ATLAS üstököst, ami 80 ezer évente jár errefelé.


Egy applikációval nézték, hogy merre kell keresni az égbolton. Ez az applikáció egyébként a csillagképeket is megmutatja, kirajzolja, nyíllal irányít, hogy merre kell keresni, és mutatja, ha ott van. Mesél is mindenről amire rányomsz. KELL nekem egy ilyen applikáció, csak ahhoz ugye okostelefon is kéne, ami egyelőre nincs, mert azt nem akarok.


Ez az üstökös több napig volt látható, és Mazsi úgy magyarázta, hogy olyan messze van, hogy amennyit halad, addig többször fordul a Föld. Egyébként szabad szemmel nehéz volt észrevenni, a fotón valahogy jobban látható, mondták. Ez persze nem minden fotóra igaz, de a Szabi által készítettekre igen.


Amy egyszerűen azért nincs a képen, mert nem vitték magukkal, nehogy megfázzon (a nem írom le, hogy mije, ahogy a gazdája mondta) a 7 fokos hidegben, meg félő volt, hogy unatkozott volna, mert nem vadászhatja le a többi élőlényt.

2010. október 29., péntek

Mézes-rozmaringos csirke, körtével, Piszkétől


Semmi különös, de nagyon finom, szinte nulla befektetéssel. Annyira részletesen le van írva az elkészítése Piszkénél, hogy én nem is bajlódnék vele. Juharszirupom nem volt, ezért összekevertem egy tálban egy evőkanálnyi mézet, némi szezámolajjal, pár csepp mustárral és szójaszósszal, és azzal kenegettem a csirkémet, meg persze a körtéket is.
A körtéket külön, kivajazott tálban sütöttem meg, a barnára pirult vaj ízével még izgibb volt az összeállítás.


És a szép őszi ebéd (nálunk ugyan vacsora) mellé néhány szép őszi kép a múlt hétvégi kirándulásról:

Zazika, szerelme tárgyával:
Itt meg sikerült mind a három imposztort egy képre terelni:

2010. május 11., kedd

Újhagymás göngyölt karaj

Tartozom még az anyák napi-Mazsolino névnapi menü főfogásának bejegyzésével, így hát ez következik.

Ahogy már említettem ez is Nők Lapja-újítás. Úgy tűnik, ráálltunk erre a vonalra a család nem kis megelégedésére. Az újhagymás göngyölt karajon bevallom, én átlapoztam, anyu viszont egyből kiszúrta és apu segítségével megvalósította.


Hozzávalók:
- 1-1,2 kg-os kicsontozott egész karaj
- 10-12 szál újhagyma
- 5+10 gerezd fokhagyma
- 1 citrom
- 4 ág (kb 20 cm-es) rozmaring
- 6 vékony szelet füstölt, húsos szalonna
- só, bors
- 1,5 dl százaz fehérbor
- 4 evőkanál olaj
díszítésnek: paradicsom

Az újhagymákat és a fokhagymagerezdeket megtisztítjuk, 5 gerezd fokhagymát áttörünk. A citromot megmossuk, sárga héját krumplihámozóval vékonyan lehántjuk, majd gyufaszálnyi csíkokra szeljük. 2 rozmaringágról lecsipkedjük a bóbitákat.


A megmosott karajt szárazra törölgetjük, majd vágódeszkára fektetjük és egy hosszú pengéjű késsel hosszában mélyen bevágjuk anélkül hogy teljesen átvágnánk. Így egy nagy lappá tudjuk kiteríteni. Folpack alatt kissé kiverjük, meghintjük sóval és őrölt borssal.

A rostokra merőlegesen beterítjük a húslapot a szalonnaszeletekkel, ezeken egyenletesen elkenjük az áttört fokhagymát, majd keresztben, zöld szárvégükkel kifelé, 3-4 cm-es távolságot tartva elrendezzük rajtuk az újhagymaszálakat, úgy hogy a húslap vége kb. 10 cm szélességben szabadon maradjon. A hagymák közé szórjuk a lecsipkedett rozmaringokat és a citromhéjcsíkokat.

Szorosan feltekerjük a húst, majd sonkaszerűen megkötözzük. Nagyobb serpenyőben olajat forrósítunk és körbepirítjuk benne a karajtekercset. Mellédobjuk a maradék fokhagymát és a maradék 2 szál rozmaringágat, aláöntjük a bor felét, további 5 percig pirítjuk-forgatjuk.


Sütőedénybe emeljük, rálocsoljuk a fokhagymás-rozmaringos pecsenyelét és a maradék bort, lefedjük, majd 200 fokra előmelegített sütőben 45-50 percig, vagy puhulásig sütjük. Ha szükséges kevés vizet vagy további bort önthetünk alá.

Amint a hús megsült, vágódeszkára emeljük, kissé hűlni hagyjuk aztán eltávolítjuk róla a zsineget. Nem túl vékony szeletekre felvágjuk. Paradicsommal, rozmaringgal díszíthetjük.


Párolt zöldkörettel ettük, ami szerintem nagyon jól illik hozzá. Az első falatoknál furcsálltam a citrom intenzív ízét a húsban, de aztán megszoktam. Nagyon finom, omlós, szaftos lett a karaj. Határozottan finom volt.



Anyukám mostanában orchideákat gyűjt. Vagyis mi kényszerítettük rá, hogy gyűjtse, mert ilyen-olyan alkalmakra megleptük egy-egy cseréppel. A fenti képen láthatót Mazsolino vette neki még tavaly. Anyu gondoskodásának köszönhetően három ág is nőtt rajta, ami telis-tele van zöldessárga virágokkal. Élőben persze sokkal szebb.

Anyák napjára is orchideákat kapott tőlünk. Egy fehéret:


És egy lilás-pöttyöset:


Ezen kívül van még egy sötétlilás-bordós, amit Imitől kapott nőnapra és még azóta is virágzik és egy ötödik, aminek sajnos nem tudom a színét, csak azt, hogy két ág nőtt rajta és hamarosan kinyílnak rajtuk a virágok.

2010. március 23., kedd

Fokhagymás-fűszeres héjában sült krumpli

Kicsit le vagyok maradva mostanában. Ahogy elnézem a fényképezőgépről letöltött képeket, még a két héttel ezelőtt készült ételek fotóit kell átválogatnom. Körülbelül akkor készítettem a töltött csirkecombot és előtte nap a saslikot is, ami mellé valami mást akartunk enni mint a hagyományos rizibizi-krumplipüré-sült krumpli hármas. Imi kitalálta hogy legyen héjában sült krumpli és rögtön rá is keresett a neten, mivel lehetne megbolondítani. Így aztán összehoztuk ezt:


Egy tepsit kibéleltem sütőpapírral és behelyeztem a kívülről alaposan megmosott, megsúrolt, vékony cikkekre vágott héjas krumplidarabokat. Megszórtam sóval, frissen őrölt borssal, kakukkfűvel, rozmaringgal (még egy ágacska friss rozmaringot is sikerült anyuéktól szerezni). Közészórtam néhány gerezd felkarikázott fokhagymát és vajdarabkákat is.

Alufóliával beborítottam a tepsi tetejét és betoltam a 250 fokos sütőbe. Mivel nehezen puhult és már nagyon éhesek voltunk, felgyorsítottam a folyamatot azzal, hogy egy idő után aláöntöttem egy kevés vizet, hogy hamarabb puhuljon a gőzben.


Amint a krumplit puhának éreztem, levettem róla a fóliát és 200 fokon még néhány percig pirítottam-barnítottam a tetejét.

Finom volt, de valami mártogatót is el tudtam volna képzelni még mellé. Újkrumplival biztosan ki fogom próbálni.

2008. november 2., vasárnap

Rozmaringos-olajbogyós kenyér

A zöld Stahlból van ez a recept, már többször megsütöttem és még sohasem rontottam el. Végre egy normális kenyértészta!!!

Micikéhez készültem sajtvacsorára, és mivel mindenképpen vinni akartam valamit, gondoltam, ez a finomság remek lesz erre az alkalomra. Szerencsére most sem kellett csalódnom benne.

Hozzávalók:
- 50 dkg rétesliszt (esetleg még 5 dkg, ha szükséges)
- 7 gramm szárított élesztő
- 4 evőkanál + 3 deci meleg víz
- 1 evőkanál olivaolaj
- 1 evőkanál só
- 1/2 teáskanál frissen őrölt bors
- 2 teáskanál cukor
- 1 evőkanál apróra vágott friss rozmaring
- 5 dkg olajbogyó


A robotgép keverőtáljában 4 evőkanál meleg vízzel összekevertem az élesztőt. Amíg vártam, hogy habosodjon, kimértem a lisztet és a mikró olvasztó fokozatán kicsit megmelegítettem. Egy mérőpohárba 3 deci meleg vizet engedtem, ebbe szórtam a sót, cukrot, borsot, apróra vágott rozmaringot, löttyintésnyi olivaolajat és összekutyulás után a keverőtálba öntöttem az élesztőhöz. Beindítottam a robotgépet, és fokozatosan beleszórtam a tálba az előmelegített lisztet is. Amíg szép simára dagasztotta a gép a tésztát, apróra vágtam az olajbogyót, és ezt is a keverőtálba dobtam. Megvártam, amíg a gép gyönyörűen összekeveri és megdagasztja a tésztát, majd a vékonyan kiolajozott edényben hagytam 60 percig kelni. Amikor letelt az idő, egy kis kézi dagasztás után a sütőpapírral borított sütőlemezre tettem és a melegedő sütő elé ültettem egy kissámlira, hogy még egy félórát keljen. Ezután egy evőkanállal elkevert tojássárgájával lekentem a kenyeret, 3-4 helyen éles késsel kis vágást ejtettem rajta és betoltam a 200 fokos sütőbe 45 percre.


Akkor van kész, ha egyrészt letelik a 45 perc, másrészt kongó hangot ad, ha megkocogtatjuk az alját. Rácsra tettem kihűlni. Indulás előtt még nem teljesen hűlt ki, de azért én félbevágtam és Toma lefényképezte.