A következő címkéjű bejegyzések mutatása: máj. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: máj. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. december 2., csütörtök

Májpástétom 2.


Na, ha már megjöttek a finom friss tanyasi csirkék, ismét nekiálltam májkrémet csinálni a májukból. Kicsit más hozzávalókkal készült, mint az előző, de ez is legalább olyan finom szerintem.
Hozzávalók:

- két dagi tanyasi csirke összes levágható hája
- ugyanennek a két csirkének a mája
- 1 kis fej hagyma
- egy kávéskanál összetört fokhagyma
- 1 keménytojás
- 1 kávéskanál majoranna
- só, bors,
- 2-3 kávéskanálnyi jó zsíros tejszín, vagy házi tej föle

A hájat és a zsíros bőrt kisütöttem, a zsírt leöntöttem, és a visszamaradt még puha töpörtyűre rádobtam az apróra vágott hagymát. Amikor a hagyma megpárolódott (dinsztelődött), jöhetett a megtisztított, egyforma kis kockákra vágott máj is. Kábé 10 percig sütöttem őket együtt, végül fűszereztem a fokhagymával, sóval, majorannával.

Amikor elkészült, átöntöttem az aprítógépbe, mellédaraboltam a keménytojást, ráöntöttem a tej fölét (vagy lehet tejszínt) és jó sokáig járattam a gépet, amíg az állaga finom krémes lett. Ekkor kóstoltam, sóztam, talán el is sóztam kicsinykét, de nagyon finomnak találtam. Kíváncsi vagyok, melyik ízlik jobban a gyermekemnek. (Ez ízlett jobban, sokat dicsérte, boldog vagyok!)


Remélem, követitek tegnapi táblázatomban a tervteljesítést!

2010. október 8., péntek

Májpástétom


Vettem a héten három dagi háztáji csirkét, ami isteni friss volt, mert aznap hajnalban vágták őket. A szabály megint ugyanaz volt: minden alkatrészét illik felhasználni. Az egyikből még aznap világ legjobb sült csirkéjét készítettem, a másikat egyben, a harmadikat darabokban tettem el a mélyhűtőbe. A lábakat és egyéb általam hasznosíthatatlannak ítélt részeket Zokni-kutyának tettem el, ez egy elég jó hasznosítás szerintem. Mivel én nem szeretem a májat, a fiam viszont mostanában rákapott a májkrémekre, eldöntöttem, hogy a májakból májpástétomot készítek neki.


Mutattam is Tomának, hogy ezekből fogok neked házi májkrémet készíteni, mire ő kifordult a konyhából és felmordult, hogy azért ezt nem kellett volna mondanom. Gondolkodtam a dolgon, és látom a tendenciát: a nagyanyám még tudott csirkét vágni, az én anyukám már nem, de simán kibelezett egyet, amit tévedésből, bontott csirke helyett vásároltam kamaszkoromban a piacon, én már lehet, hogy a kibelezést se tudnám megoldani, a fiam pedig rá se bír nézni a kajára, amiben felismerhető az állat, vagy annak valamelyik tartozéka, s majd az ő fia? Ő már biztosan speciálisan formázott és színezett műanyagot fog enni.


Kicsit elkanyarodtam, de most vissza a májkrémhez. Sok receptet átnéztem, és ahány recept, annyiféle hozzávalót találtam. Van, aki zsírral, más pedig vajjal készíti, találtam tejjel, tejszínnel, sherryvel vagy konyakkal ízesítettet, és a fűszerek is mind más és más volt: kakukkfű, bazsalikom, majoranna, zsálya, sőt olyat is találtam, amiben különböző gyümölcsök: ananász, alma, stb. volt. Húsz éve, amikor Fóton laktam, én is gyakran készítettem házi májkrémet, sok petrezselyemmel, mert ez nagy kedvencem volt, s a mai napig is az. Imádtam enni ezeket a pástétomokat ilyenkor késő ősszel, amikor már csak a kamrában, vagy az ablakpárkányon értek be a kertben féléretten leszedett paradicsomok (nem volt bolti), még most is emlékszem az ízére, bár arra már nem, hogyan készítettem.

Most ezek kerültek bele:

- három dagi csirke összes levágható hája
- ugyanennek a három dagi csirkének a mája
- 1 fej hagyma
- egy kávéskanál összetört fokhagyma
- 2 ágacska kakuffű
- só, bors, majorranna
- 2 kávéskanálnyi jó zsíros tejszín

A hájat kisütöttem, a Csincsillánál leírt módon, majd a zsír nagy részét kiöntöttem egy szép tálba, azt majd elhasználom valamikor főzéshez. A fennmaradó még puha töpörtyűt bennehagytam a lábosban egy kicsike zsírral, rátettem az apróra vágott hagymát és együtt pirítottam őket. Amikor a hagyma megpuhult, jöhetett az alaposan megtisztított, egyforma kicsi kockákra vágott csirkemáj. Együtt pirítottam a hagymával kábé 10 percig, rátettem az erkélyen szedett, felaprított kakukkfüvet, a fokhagymát, sóztam, borsoztam, végül átöntöttem az egészet az aprítógépbe. A kések simára és krémesre keverték a májat, miközben néha megkóstoltam. Két részletben hozzáadtam a tejszínt, még sóztam és borsoztam picit, amíg megfelelőnek nem találtam.


Finom pirított zsömlére kenve, friss paradicsommal és karikára vágott lilahagymával tálaltam. Amikor Vivi megtudta, miből készült a májkrém, kikerekedett a szeme. Jó, jó, értem én, a kifinomult ízlésüknek furcsa lehetett, hogy nincs benne bőrke, szalonna, ízfokozó, tartósító, színezőanyag és a többi borzalom. :-) Ennek ellenére mindet felfalták!


És íme az aznap hajnalban vágott és este megsütött, hihetetlenül finom, porhanyós húsú sült csirke. A recept Stahltól van, az első könyvéből. Onnan vettem, hogy a csirkének minden 50 dkg-ját 20 percig kell sütni (ezért ez most 80 perc), plusz még ráadás 30 perc, azaz összesen 110 perc (majdnem 2 óra) volt a sütési idő 200 fokon. Amikor elkészült, majdhogynem magától omlott le a hús a csontokról. A héten próbáltak meggyőzni arról, hogy meg lehet sütni egy kacsát 130-140 fokon 90 perc alatt, de én ezt nem tudom elképzelni.

2009. október 25., vasárnap

Rizottó brokkolival, répával és májjal


Tesóm Boritól tegnap egy fantasztikus szakácskönyvet kapott, aminek minden oldalán legalább egy, de inkább több olyan jó kis recept is van, amit azonnal meg tudnék és meg akarnék csinálni. Az egyik recept ez a rizottó, amit tesóm elsőként kipróbált belőle. Remélem, hamarosan kölcsön tudja adni nekem a könyvet!


Nem írok mennyiségeket, mert nem tudom a pontos receptet, a rizottónál szerintem amúgy is ízlés kérdése a mennyiség.

A felkockázott sárgarépát és a rózsáira szedett brokkolit egy húsleveskockával tesóm roppanósra főzte, s a visszamaradt lé lett az rizottóhoz használt alaplé. A hagymát egy kis olajon megdinsztelte, mehetett rá a rizs, amit az alaplével öntött fel. A májat gondolom külön edényben megsütötte sóval és borssal, majd az elkészült rizshez adta az előfőzött zöldségekkel együtt.


Volt szerencsém nekem is megkóstolni, és nagyon finom lett, én is ki fogom próbálni. Az állaga pedig pont olyan, amilyennek lennie kell egy igazi rizottónak.

Ori is szerette volna megkóstolni, de sajnos be kellett érnie egy kis szimatolással.


Nem kell ám őt félteni, az egész főzés alatt szorgalmasan kuktáskodott, amiért finom nyers májat kapott cserébe!