Tárkonyos zöldségleves cukkinivel, krumpligombóccal

 

Semmi különös ez a leves, csak azt akartam elmesélni, hogy tettem bele cukkinit is, mert megint egy nagyobb szállítmány érkezett a zöldségboltból. Kicsit nagyobb darabokban hagytam, hogy tesóm ki tudja piszkálni, ha nem ízlene neki, magamban biztos voltam, hogy szeretni fogom, mert a csirkecurrybe is szoktam tenni, és ott is annyira ízlik, igaz, ott kicsit roppanósabb szokott lenni, mint ahogy most sikerült. 

Hozzávalók a leveshez:

• kb. 10 cm hosszúságú póréhagyma apróra vágva
• fél paprika apróra vágva
• 1 fehérrépa, a vékonyabbik része kicsire vágva, a vastag csak hasábokra vágva, mert ezt nem szereti senki
• 1 kis darabka zeller, egy kis része apróra vágva, a többi hasábokra, a többi ugyanaz, mint fent
• 2 sárgarépa kisebb kockára vágva
• 1 közepes krumpli (de lehet kettő is) kisebb kockákra vágva
• 6-8 db csiperkegomba kockára vágva
• egy kávéscsészényi fagyasztott zöldborsó
• 1 cukkini most hasábokra, legközelebb kockákra vágva
• tejföl vagy joghurt vagy a kettő keveréke a habaráshoz, de liszt nélkül
• só, bors, tárkony, zöldségleveskocka (ez utóbbi kihagyható), petrezselyem

Nem kell megijedni a hosszú listától, mert bármi mehet bele a levesbe és bármi kimaradhat. Ami otthon van és zöldség, minden jó lehet. 

Kis olajon megfonnyasztottam a hagymát és a paprikát, ment rá a fehérrépa, a sárgarépa és a zeller, majd pár perc múlva, amikor kicsit megsültek, felöntöttem vízzel és beletettem a fűszereket. Ahogy haladtam a zöldségek aprításával, úgy mentek bele a levesbe, legutolsónak a cukkini. Amikor a zöldségek megpuhultak, akkor a krumpligombócokat is beleengedtem a levesbe, és amint feljöttek a leves tetejére, egy kis maradék tejföl és maradék görög joghurt keverékét, liszt nélkül, beleöntöttem. Jó kis savanykás leves lett, de sajnos egyáltalán nem szép.

Legközelebb a cukkinit legeslegutoljára, a krumpligombócok után teszem majd a levesbe, és azt is kockákra fogom vágni.

Hozzávalók a krumpligombóchoz:

• 2 közepes krumpli (35 dkg volt)
• 1 púpozott kiskanál vaj
• 1 tojás sárgája
• 3 evőkanál rétesliszt
• petrezselyem

A krumpligombócot egy régebbi receptemből vettem, úgy emlékeztem, hogy az nagyon finom volt, de amit most csináltam, nem sikerült. Ott 3 evőkanál lisztet írtam, most is ennyit tettem bele, lehet, hogy több kellett volna, és lehet, hogy rétesliszt kellett volna. Nem főtt szét, de nem lett tökéletes, és akkor azt is feljegyzem most, hogy legközelebb legyen 25 dkg krumpli a 3 evőkanál rétesliszthez. Vagy további kísérleteket kellene folytatni.

Még annyit írok, hogy valami érdekes is legyen (remélem érdekes!), hogy azzal kezdtem, hogy megfőztem a gombóchoz a krumplit sós vízben, és a főzőlevet a levesbe öntöttem. Olyan jó volt, hogy nem kellett kiönteni!

A mai napi cuki Amy lesz Lufival a napköziben:

Csak játszanak!

Zellerkrémleves tepertőgombóccal

A Vidék Íze magazint eddig is szerettük, de most hogy kedves blogszerzőtársam, Csincsilla lett a főszerkesztője, még inkább kedveljük. Nem tudom, hogy ennek a személyes vonatkozásnak köszönhető-e vagy egyszerűen csak sokkal több szimpatikus recept került a január-februári számokba, de anyuék szinte folyamatosan az újságban megjelent receptek közül válogatnak és főzik meg a finomabbnál finomabb ételeket.

Most, mintegy sorozatként megmutatom, hogy eddig mik készültek el, miket kóstoltunk meg.

Ez a zellerkrémleves a januári számban jelent meg. Én is kaptam belőle egy adagot tesztelés céljából és nagyon ízlett!


Hozzávalók:
- 1 zellergumó
- 40 dkg burgonya
- 10 dkg zsír
- 1 dl főzőtejszín
- 4 evőkanál liszt
- 10 dkg töpörtyű
- 1 csokor petrezselyem zöldje
- 2 tojás
- só, bors

A krumplit meghámozzuk, nagyobb kockára vágjuk, enyhén sós vízben megfőzzük. Leszűrjük, a levét félretesszük, a krumplit még forrón áttörjük, majd hagyjuk teljesen kihűlni.

Meghámozzuk és kis kockákra vágjuk, vagy lereszeljük a zellert. Diónyi zsíron megdinszteljük. Felengedjük a burgonya főzővizével és addig főzzük, amíg a zeller megpuhul. Ekkor egy evőkanál lisztet kicsi vízzel elkeverünk, majd hozzáöntjük a tejszínt és ezzel behabarjuk a levest. Botmixerrel pürésítjük.

A gombóchoz apróra vágjuk (vagy aprítógéppel daraboljuk) a töpörtyűt. Összekeverjük a kihűlt krumplival, a finomra vágott petrezselyem zöldjével, sóval, borssal, 3 evőkanál liszttel és két tojással. Diónyi gombócokat szaggatunk a levesbe. Ha feljön a tetejére, még 1-2 percig forraljuk.
Ekkor kóstoljuk meg, hogy elég sós-e a leves, ha nem, ízesítsük.

Még két nap múlva is finom. Én mindenféle formában szeretem a töpörtyűt, de nem is gondoltam volna, hogy egyszer levesbetétként fogom enni. :)

Zöldségleves burgonyagombóccal

Gondoltam, hogy egy zöldséglevessel elrugom a pöttyöst itthon, de amikor megláttam Biankánál, ellenállhatatlanul megkívántam. Mi amúgy sem vagyunk egy leveses család, kivéve talán a húslevest, amit gyakran készítek, aztán nagy ritkán tárkonyos levest, mást nem is nagyon szeretünk. Nekem még a gombaleves is bejön, jó sok friss petrezselyemmel, de ha néha-néha, eszembe is jut, az a baj vele, hogy nincs mindig kéznél friss gomba, el kell menni érte, be kell szerezni, s van, hogy addigra elmúlik az érzés. A krumplilevesekről meg ne is beszéljünk, régen nagyon szerettem, de a mostani krumplikból egyszerűen már semmit nem tudok jól elkészíteni, mert valami borzalmas az ízük, ráadásul főzéskor a még félig nyers krumpli belseje már pépé van főve. Ha krumplit főzök, kedvenc filmemből, a Nap, széna, eperből mindig az a jelenet jut eszembe, amikor az egyik főszereplő kiabál: "Mi ez, Anyuka, ez egy sz...ar, jézusom, ez egy nagy sz...ar! - bocsánat, tudom, hogy ez egy gasztroblog, de sokszor én is ezt kiáltanám, amikor meglátom a szétfőtt, ízetlen krumplikat.

A krumpligombóccal is alapvető problémáim vannak, egyszerűen még sosem sikerült olyan finomra, mint amilyeneket anyu tud készíteni. Egyszer régen Éva unokatesóm áradozott anyu krumpligombóccal készült krumplileveséről, amiről aztán anyu is büszkén beszámolt, és elárulta, hogy a gombóchoz főzött krumpli levét is felhasználta a leveshez, így az dupla, azaz krumpli-krumpli-leves volt. Hogy biztosra menjek, így tettem most én is: azzal kezdtem, hogy megfőztem a krumplit, majd a levét felhasználtam a leveshez. Na tehát:

Hozzávalók a leveshez:

- 3 sárgarépa

- 2 fehérrépa

- 1 kicsi zellergumó

- 1 kis fej karalábé (nálam ehelyett egy közepes burgonya lépett be)

- 2 gerezd fokhagyma

- 1 kis fej hagyma

- 1 paprika (ehelyett házi paprikakrémemet használtam)

- só, bors, pirospaprika, majoranna, babérlevél, petrezselyem (itt jegyzem meg: babérlevelet szeretnék kérni a beszállítómtól!)

- csirkefarhát (ha nincs, úgy is jó)

- tejföl és liszt a habaráshoz

A zöldséget megpucoltam, daraboltam és karikáztam, és egy kicsi erdei gombás olívaolajon megpirítottam. Jut eszembe, az erdei gombás olívaolajom elfogyott, de meg kell, hogy mondjam, egyáltalán nem érződött rajta se a gomba, se a rozmaring íze. Ezt tapasztaltam legutóbb a chilis olajomnál is, ezért egyre inkább az a meggyőződésem, hogy a boltban kapható ízesített olajok és ecetek aromával készülnek. Miközben az aromák és aromásított termékek szinte teljesen kiszorultak már a konyhámból, egyről még mindig nem tudok lemondani, nevezetesen a bolti fokhagymás ecetemről. Hogyan tudnék én házilag fokhagymás ízű és illatú ecetet készíteni aroma nélkül?

Amikor a zöldségek megpirultak, a lábosba szórtam az apróra vágott fokhagymát is, és amikor szállingózni kezdett a finom fokhagymaillat, megszórtam az egészet piros paprikával, felöntöttem vízzel és a krumpli főzőlevével, majd hozzáadtam a többi fűszert (borsot, majorannát, babérlevelet, paprikakrémet és a hagymát egyben) és a félkarikára vágott krumplit is. Sót óvatosan használtam, mert a főzőlé és a paprikakrém már sós volt. A farhátat is ekkor helyeztem szépen a leves közepére, és együtt főztem, amíg a hús már szinte magától leomlott a csontról.

Mialatt a leves főtt, a krumpligombócot is elkészítettem, ehhez először anyuval konzultáltam, mivel amit nemrég készítettem, sem volt az igazi.

Hozzávalók a krumpligombóchoz:

- 2 közepes/nagyobb (kinek mi a közepes vagy a nagy) szem burgonya

- 1 púpozott kiskanál vaj

- 1 tojás sárgája

- liszt

A megfőtt krumplit leszűrtem, krumplinyomóval összetörtem, egy kis darabka vajat dugtam a forró krumpli közepébe. Amikor készítettem, hozzágyúrtam még kézzel egy tojás sárgáját, 3 evőkanál lisztet és egy adag petrezselymet. Diónyi gombócokat formáztam és beletettem a megfőtt levesbe. Legvégül egy laza tejfölös habarással az egészet behabartam, aprított petrezselyemmel díszítettem.

Mielőtt kitálaltam volna az ételt, a megfőtt hagymát eltávolítottam, és a farhátról a húst szépen leszedegettem, nehogy látható és felismerhető legyen ez az alkatrész, hátha így még megtarthatom itthon élelmezésvezetői beosztásomat.

Sörös marharagu krumpligombóccal

Ezt az ételt egy kirándulós napra terveztem ezen a hétvégén, de a kirándulás még nem jött össze, az étel viszont elkészült. Nem tudom hány napos hétvége kéne, hogy minden beleférjen, amit elterveztem. Azt hittem, amikor Marcsitól plusz egy szabadnapot kaptunk, hogy most aztán biztosan nem lesz időhiányom. Csak képzeltem! Pedig ma még nyertünk is egy egész órát, amit kirándulás helyett a kiskertem rendbetételére fordítottam. Simán ki tudnék békülni a 25 órás nappal, és a négynapos hétvégékkel! :-)

A receptet megint Piszkénél találtam, és mint már említettem, egy kirándulásos napra akartam időzíteni, mert hosszan és lassan sül-fő a sütőben, nem kell vele sokat törődni. Leírom hogyan készült, mert bár szinte ugyanúgy csináltam, mint ahogy nála olvasható, azért volt egy-két apró eltérés.

Hozzávalók:

- 1,5 kiló marhanyak felkockázva

- 4 ek olaj
- egy nagy marék szárított trombitagomba (vagy 25 dkg gomba)
- 2 fej vörös és 1 fej lilahagyma
- másfél darab nagyobb sárgarépa

- 2,5 dl sör (én ennyit tudtam szerezni!)
- 1. tk. bors,
- só
- 2 babérlevél
- 1 ág rozmaring

- én még tettem bele plusz: egy kis maradék zöldpaprikát, egy paradicsomot negyedelve, egy kis zellergumó felét egydarabban, egy gerezd fokhagymát felaprítva és két evőkanál paprikakrémet

Egy nagyobb teflon serpenyőben megsütöttem a húst az olívaolajon, s amikor már szép piros volt a nagy része, rászórtam a durvára darabolt hagymát, megsóztam, és lefede hagytam, hogy levet engedjen. Amikor ez meglett, felöntöttem az egészet a sörrel, egy kis vízzel, és beleszórtam a fűszereket (sót, borsot, babérlevelet, rozmaringot, szárított erdei gombát, zöldpaprikát, paradicsomot, zellert, fokhagymát, nagyobb darabokra vágott répát, paprikakrémet). Mivel minden edényem műanyag nyelű, átöntöttem az egészet egy jénai tálba, lefedtem, és betoltam a 170 fokos sütőbe 3 órára. Közben néha ránéztem, ha kellett, öntöttem még egy kis vizet rá. Amikor a harmadik óra is megkezdődött, nekiálltam a krumpligombócoknak.

Hozzávalók a krumpligombóchoz:

- 40 dkg főtt áttört krumpli

- 10 dkg liszt (réteslisztet használtam)

- 1 csokor petrezselyem (vagy szárított, nekem most ez volt csak)

A krumplit felkockáztam, sós vízben megfőztem. Még forrón krumplinyomóval áttörtem, és hagytam hűlni. Amikor már jó langyos lett, összegyúrtam a liszttel és a petrezselyemmel, kicsike gombócokat formáztam és beletettem a ragu szaftjába, majd a krumpligombócokkal együtt még 15 percig sütöttem 200 fokon.

Nagyon tartalmas, különleges vacsora lett, a hús olyan puhára főtt, hogy szálaira omlott szét. Különösen jól esett volna egy jó nagy kirándulás után... (Ha nem sürget annyira az éhező gyermek, a fotó kedvéért áttehettem volna egy szép tiszta edénybe, biztos jobban nézne úgy ki. De elhihetitek, hogy élőben gyönyörű volt!)