Az idei húsvéti bulit is tesóm rendezte, és ilyenkor szoktuk tartani Viki szülinapját, ami pont ma van, amikor írom ezt a bejegyzést. (Hát innen is nagyon boldog szülinapot kívánok, Viki!). Szóval egy kicsit előrehozott szülinap volt vasárnap, de már hagyománnyá vált, hogy a húsvétot és Viki-nyuszit együtt ünnepeljük. Megint gyönyörűen meg volt terítve, és mindenkinek a tányérján volt egy Ferrero csokinyuszi vagy rózsaszín vagy zöld színű tojással. Voltak még kicsi csokik is, és persze nekem megint hozott a nyuszika katicás és méhecskés csokikat.
Csincsilla rám parancsolt, hogy fotózzak le mindent, de nem jutottam szóhoz/fényképezőgéphez, mert Szabi mindent elintézett, mire odaértem. A kaják ezek voltak:
- főtt tojás
- körözött
- zöldségtál (paradicsom, paprika, retek, újhagyma, uborka)
- sajttál (sokféle szeletelt sajt, és mackósajt is)
- kenyér
- kalács
És voltak az újdonságok
- tojáskrém (nincs róla fotó)
- hummusz (legelső képen)
- csicseriborsós sültkápiapaprika-krém (fenti képen)
Nálam egyébként ez volt az a sorrend is, hogy mennyire ízlik (1. tojáskrém, 2. humusz, 3. paprikakrém). A tojáskrémről sajnos nincs se fotó, se recept (egyelőre). Isteni volt, pedig úgy tudtam, hogy én azt nem is szeretem annyira. Csináltam egyszer egy füstöltlazacosat, de az se volt olyan finom, mint ez. A füstölt lazac akkor is csak azért került bele, hátha úgy jobban ízlene. (Frissítés! Megjött a tojáskrém receptje: 3 főtt tojás, 1 ek mustár, 2 óriás vagy 3 normál ek majonéz villával összetörve és keverve, só, bors. A tetejére egy újhagyma fehér részének a fele felaprítva (ollóval vagy késsel, ez most még nem tisztázott), díszítésnek.)
A humuszról sincs recept, mert Mazsi érzésre dobált össze mindent. Külön érdekesség, hogy a tahinit is házilag készítette Mazsi, de sajnos arra se emlékszik, hogy hogyan (lehet, hogy így), csak abban az egyben biztos, hogy botmixerrel csinálta. (Frissítés! Megjött a recept: a hummusz ilyesmi volt: kb 3-5 ek csicseri (a maradék), egy nagy teáskanál tahini, fél fokhagyma, 3 ek olaj, 2-3 ek citromlé, só bors.)
A paprikakrém ebből a receptből indult ki, de aztán nem pont ez készült el. A változtatásokat (még) nem tudom, csak azt, hogy megsütöttek valamennyi kápiapaprikát, amit aztán aprítógéppel krémesre turmixoltak valamennyi konzerv csicseriborsóval, darált dióval, olívaolajjal, tahinivel és sóval, borssal. Szerintem nem volt benne fokhagyma, de az is lehet, hogy igen. (Frissítés! Megjött ez a recept is: recept szerint ment minden csak csökkentett adagokkal, 2 kápia, fél fokhagyma, 2 teáskanál tahini, 3/4 konzerv csicseri, 3 dkg dió, citrom, só, bors.)
Volt még: Nápolyból hozott többféle felvágott, amik nem is hasonlítanak egyetlen itthon kapható felvágotthoz se: nem volt tömény fokhagymaíze, nem volt elsózva, nem voltak benne porcdarabok és egyéb ehetetlen részek, és a hajszálvékonyra szeletelt szalámik csak úgy olvadtak szét az ember szájában, egészen enyhe, még pont élvezhető füstölt-ízzel, félek, hogy erre is rá fogok szokni. (A legelső fotón látszanak egy kicsit a bal alsó sarokban kibontva is.) Ezek voltak: Bresaola, Salsiccia Dolce, Manzo Delicat, Salami Emiliano, Proscuitto Crudo, Coppa. Egyébként idén a füstölt sonkánk is pont megfelelő mértékben volt füstölt és sós, és nagyon-nagyon finom volt.
Aztán tanultam még egy érdekességet Mazsitól. Ő csinálta a kaszinótojást is, és berágott arra, hogy nem lehet megpucolni normálisan a tojásokat. Rákeresett a tiktokon, hogy van-e valami trükk, és talált is egyet!
A videót még nem kaptam meg, de Mazsi bemutatta a trükköt, jobb is, ha inkább őt nézzük. Szóval a nyers tojásokat az alján egy ponton addig kell gyengéden kocogtatni egy kiskanállal, amíg egyszer csak ad egy olyan hangot, mintha megrepedt volna, de nincs repedés, csak ez a hang. Ha így fő meg a tojás, ezután a kocogtatás és roppanás után, akkor simán lejön a héja. Kipróbáltam egyébként pár nappal később, és 4 tojást kocogtattam végig, de hangot nem hallottam, viszont a főzés után kettőt szuperül meg lehetett pucolni. Ilyet már évek óta nem tapasztaltam! (Frissítés! Megkaptam a videót, 1:15-től hallható az a bizonyos varázshang. Én azt rontottam el, hogy nem csak az alján, egy ponton kocogtattam, pedig Mazsi úgy mutatta.)
Én csak egy krumplis kenyérrel készültem, de idén se tudtuk felvágva lefotózni, mert olyan gyorsan elfogyott, és vittem még egy szendvicskenyeret is, amit a mélyhűtőből varázsoltam elő. (Mindkét recept Limara: Házi pékek alapkönyvéből van.)
Korábbi húsvétjainkat már összegyűjtöttem ebben a 2023-as húsvéti posztban.
Viki gyümölcstortát kapott szülinapjára, ahogy minden szülinapjára, amire visszaemlékszem. A linken épp egy 2008-as szülinapi gyümölcstorta receptje olvasható. Én mindig megkérdezem, hogy tudja még azt az óriási szelet tortát is megenni kaja után, és mindig azt válaszolja, hogy a desszertnek külön helye van. Jövőre is meg fogom kérdezni!
Húsvét hétfőn, ami most éppen április elsejére esett, bolondok napjára, kikerült egy új miniszobor a Megyeri hídra. Ez egy gúzsba kötözött Chuck Norris szobrocska, és nem volt könnyű megtalálni. Annyit segítek, hogy nem a bicikliút mellett kell keresni, hanem a gyalogos oldalon.
Ennyire pici:
Elég furcsa volt ez a nap, mert több okból nyűgös voltam: dolgoznom kellett, mert elseje volt, ráadásul olyan meleg lett, mintha nyár lenne. 27-30 fok lehetett napközben, és éjszaka is egy szál póló elég volt. Szóval a nyűgösködés után elmentem moziba (Lefkovicsék gyászolnak - nagyon jó!), hogy legyen már valami jó is, majd este 8 körül tekertem hazafelé, amikor hívott Olgi, hogy nem megyünk-e valahova ebben a melegben, mondtam, de, keressük meg az új miniszobrot. Így aztán szépen hazamentem, összeszedtem a nélkülözhetetlen dolgokat (alábbi képen), és elindultunk este 9-kor, de csak egy fröcsit ittunk Chuck-kal, mert aztán jött a vihar, és indulni kellett, így is éppen csak hogy hazaértünk éjfélre, a vihar előtt.