2008. július 11., péntek

Lecsó


Ha egy étel lábasban készül, alapvetően hagymából, paprikából és paradicsomból, akkor azt mifelénk lecsónak szokás hívni. Nagyon sokféle lecsóiskola van, alapvetően talán két ágra bontanám, van a sültpaprikás változat és rajongótábora (igen, igen, sztem ez az igazi lecsó), és van a sok paradicsomot használó paprikafőzők tábora (ezt talán nem is lecsónak kéne hívni). És akkor meg sem említeném azt a sok cuccot, amit bele szoknak pakolni: fűszerek, rizs és társai, egyéb zölségek, na meg a hús- és szalonnafélék sokasága, és persze a tojás. Mindezeket lehet egymással variálni, nem tudom kiszámolni, de végtelennek tűnik. Az arányokon is sok múlik, persze. Na és az sem mindegy, hogy miben készül a cucc, sima lábasban vagy öntöttvasban, teflonserpenyő, bogrács, stb. egészen más lesz a végeredmény már csak emiatt is.

Nálunk alapvetően egyfajta lecsó készül. Mindig, és nem variálunk. Mert ez a legfinomabb! :)

A recept:

Apróra vágott szalonnakockákat 2-3 dkg vajon kiolvasztok valamiben, vékonyfalú vagy öntöttvas serpenyő játszhat. Ha megpirultak a szalonnakockák, akkor kiszedem őket, bármelyik négylábú szívesen megeszi, nekünk csak a zsírra van most szükségünk. Beleteszek a serpenyőbe 3 nagy fej apróra vágott vöröshagymát, és nagyon odafigyelek, hogy ne sózzam meg, mert most nem párolt, hanem szép világosbarnára sült hagymakockákra van szükségem. Amíg pirulnak, összevágom a paprikát, 8 nagyobb darabot, vékonyhéjút, ropogósat (nem szeretem a vastaghúsú paprikát, sem enni, sem lecsóba), jó apróra. Felvágom a belekerülő húsneműt is, ami semmiféleképpen sem lehet sok, mert akkor elnyomja a zölségek ízét, ehhez a mennyiséghez tegnap egy tényleg kicsi szál nagyon száraz kolbászt karikáztam fel. Ha már kész a hagyma (szép világosbarna), mehet bele a kolbász, kb. 5 percig együtt pirítgatom a hagymával, hogy szépen átsüljenek a karikák, utána mehet bele a paprika, hogy ő is szép üvegesre süljön (fedőt persze egyáltalán nem használok a lecsóhoz, csak semmi pára). Akkor jó, amikor a paprika már elkezd egy kicsit pirulni, kicsit üvegesedni, de még ropogós, szóval nem szabad sokáig elhúzni a műveletet.
Közben lehúzom 5 darab paradicsom héját (ez néha kimarad, pedig nem túl szépek a héjdarabkák), apró kockákra vágom őket. Amikor már megsültek a paprikák is, akkor mehet bele a paradicsom is, és összerotyogtatom az egészet még néhány percig. Ilyenkor mehet végre a só is, nem túl sok, de semmi bors, semmi paprika. Nem főzöm sokáig, semmi egyneműsödés, még helyes nyers paradicsomkockáknak kell maradniuk benne. Jó rövid, sűrű szaftja lesz.

Ha rögtön megesszük, akkor mehet rá a tojás is, ehhez a mennyiséghez 4-6 darab nagyobb tojást felverek egy külön edényben (nem habosra, csak úgy összekeverem), és a forró lecsóhoz hozáöntve kavargatva addig sütöm, amíg szép rezgős lesz.

5 megjegyzés:

Andi írta...

Az állatoknak adoood a sültszalonáááát??? Kockára vágod a hagymááááát? Különben jól hangzik :-) Csak ne kolbásszal és ne tojással :-)) Rizs és virsli (vagy virsli se!)

Névtelen írta...

Ezt nevezed te lecsónak???? Már ott kezdődik a hiba, hogy kockára vágod a hagymát! És 6 tojást én két kiló paprikához rakok! Ez tojásrántotta kolbásszal, paprikával, hagymával, paradicsommal! :)
Azé majd megkóstoljuk eccer! (hogy tudjuk fikázni!)

csincsilla írta...

gondoltam, hogy nagy vihar fog verni ez a kis szösszenet. pedig igyekeztem nagyon finoman fogalmazni :)
Virsli jöhet, ha nem száz fokban kell biciklivel hazavinni, de a rizstől kíméljenek az égiek a lecsóban, ha lehet...
gondolom, most majd az lesz a baj, hogy túl sokat beszélek

csincsilla írta...

egyébként ti mire vágjátok a hagymát a lecsóba?
karikára?

Névtelen írta...

félkarikára, ahogy azt kell!