Gondolom, nem titok, hogy imádom az almás sütiket. A blogon, ha jól számolom, ez lesz a 33. almás süti (az almatortaversenynél gyűjtjük őket), és akkor még ott vannak az elfelejtettek. És nem vagyok grafomán, általában minden 3. almás cucc lesz megörökítve, a közteseket titkolom. Gyerekkoromban anyukám nemigen kísérletezett újfajta sütikkel, gondolom, nem sok kedve volt hozzá a napi nyolc órás munka meg a háztartás meg persze két neveletlen gyermeke mellett. Szóval pár darabból állt a repertoár, volt ugye a karácsonyi diós és mákos bejgli (egyiket sem ettem meg), a húsvéti mazsolás kalács (azt igen), hájas tészta dióval és lekvárral (a lekváros jöhetett), aztán zsíros tésztából is kis félbehajtott kiflik, meg persze palacsinta, fánk, csörege. A bonyolultak közül a női szeszély. Isteni sajtos pogácsa, az már volt itt a blogon. Hát más nem is jut eszembe. Ja, húsvétkor még voltak azok a jó falusi torták, kakaós és citromos vajkrémmel. Amikor már nagyobbak voltunk, és több ideje volt, jöttek még a kelt tészták, lekváros bukta, még később kakaóscsiga-tenger a kedvenc unokaöcsinek (anyukámnak ugye unokának). És volt még a sztenderd almás pite, télen, nyáron, mondjuk minden második vasárnap biztos lehetett az ember, hogy a sütik helyen, a kredenc hosszú ajtaját kinyitva, a középső polcon ott lesz egy szép, kerek üvegtálon (emlékeztek még rá milyen cukik voltak?) ott lesz az almás süti. Anyukám nem cifrázta, gyakorlatilag mindig ugyanaz volt, alul-felül viszonylag vastag, élesztős omlós tészta, közte nem túl vastag reszelt alma. Tetején porcukor. Biztos ez munkál a tudatom mélyén, ezért sütök mindig almásat. Persze játszik azért a praktikum is, mivel úgy dobja magát, alma mindig van otthon, de egyébként is amióta Tésa megvan, tele a spájz meg a fagyasztó bioalmával, ami alapvetően sütibe jó. Szóval meglehetősen kéznél van, hála istennek. Én meg jókat játszom vele. Ez most tényleg szupergyors változat.
Hozzávalók:
- 20 dkg liszt
- 12 dkg vaj
- csipet só
- 1 evőkanál porcukor
- 1 egész tojás
- 1 nagy üveg reszelt alma (7 dl)
- cukor, vanília, fahéj
- 1 jó nagy marék mandula
- 1-2 evőkanál morzsa
Szokásos módon összegyúrtam a tésztát, kibéleltem vele egy kis tepsit (nem kell sem vaj, sem papír alá, elég zsiradék van a tésztájában). Megszórtam a morzsával. Összekevertem az almát a cukorral, fahéjjal, vaníliával, rásimítottam, megszórtam mandulával, amit egy villával kicsit beleborzoltam az almás töltelékbe, hogy jobban megfogja, ne potyogjon le róla. Légkeverés, 220 fokos sütő, addig, míg el nem kezd színesedni az oldalán kilátszó tészta, addigra megsül az alja is.
Napi cukinak meg Andinak szeretettel ÉÉKC, aki változatlanul és totálisan fényképezhetetlen. 10 kattintás, nulla használható kép.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése