Csak hozott anyagból. Szóval az úgy volt, hogy ma megint olyan cuki képeket kaptam a kiskorú S. Lajosról, hogy muszáj vagyok valamit posztolni, hogy ti is láthassátok, mennyire, de mennyire cukorfalat. De csak a napi süti után jöhet a desszert, mert ez mégiscsak egy gasztroblog. Kb. száz éve kaptam a Csillától dió- és mogyorólisztet, és annyira beosztottam, hogy a mogyorót most találtam meg, teljes épségében. Megkóstoltam, nem volt semmi baja, szóval pont jól jött ehhez a sütihez, mert valami olyat akartam sütni, amiben nincs mák meg dió (merthogy itthon volt a Bendi, és ezeket nem eszi meg). Ellenben van benne sült alma (nem, még nem unom, és a Bendi is megeszi). Hát ezt dobtam gyorsan össze. Sok nem jutott nekem belőle, hogy egészen pontos legyek, egy morzsányit kóstoltam, a többi elfogyott estére, mielőtt hozzájutottam volna. Lehet, hogy tényleg ez a titok, nem kell ennivalóhoz juttatni a családot, és akkor meg tudják becsülni az ilyen kósza édességet is. Egyébként a morzsa alapján szerintem sem volt rossz, de azért, hogy őszinte legyek, nekem ezerszer jobban ízlik a mákos ikertesója.
Hozzávalók:
- 4 sült alma felkockázva
- 1 csésze mogyoróliszt
- fél csésze barna rizsliszt
- fél csésze gluténmentes lisztkeverék (Schar)
- 1 evőkanál rizsdara
- 2 evőkanál burgonyapehely
- 1 kávéskanál sütőpor
- 2 evőkanál cukor
- 1 csipet só, 1 kávéskanál őrölt fahéj, fél kávéskanál mézeskalácsfűszer, 1 teáskanál vaníliakivonat
- 3 evőkanál olívaolaj
- 2,5 tojás (nem kommentálom:))
- 3/4 csésze víz
- csoki a tetejére
A szokásos bonyolult művelet: tetszőleges sorrendben mindent összekevertem egy tálban. Kiolajoztam a 24 cm-es nagy tortaformát, beleöntöttem a masszát, igazából nem folyós, szóval inkább belesimítottam. 180 fokon olyan 20 perc? nem mértem. Nem szabad kiszárítani. A tetejére eredetileg citrommázat szántam, de épp maradt egy kis csokibevonatom, szóval egyszerűbb volt azt rálocsolni. Ezzel is biztosan finom, de szerintem jobban illett volna hozzá a citrommáz. Már úgy képileg is. Ez is pont olyan, mint az összes rokona: szaftos és jóízű a sok almától meg fűszertől, és persze jól áll neki a mogyoró is nagyon.
És aki eddig kibírta, végre megnézheti Lajoskát és a jámbor Nyikát. Én is szeretnék egy ilyen nagy és bársonyos fűtött kanapét, amihez ilyen jól hozzá lehetne bújni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése