Tesóm babgulyása

Továbbra is teljesen le vagyok amortizálva, ezért vagy nem főzök, vagy csak a bejáratott, megszokott receptjeimet, vagy ha szerencsém van, jut nekem is tesóm finom főztjéből - mint most. Erre a babgulyásra már tél óta készülünk, csak éppen a piacra nem jutottam ki a kedvenc füstölt húsosomhoz, ezért mindig halogattuk. Most tesóm bekeményített és megvettük a első utunkba eső helyen a hozzávalókat, és pénteken, amíg én dolgoztam főzött egy jó nagy adag babgulyást. Ez jól is jött nekem, mert annyi energiám nem maradt péntekre, hogy kenyeret vegyek otthonra, így hát semmivel nem tudtam volna megetetni a fiamat. A főzés szóba se jöhetett, mert munka után rögtön aludnom kellett épp úgy, mint máskor, csak most sokat. Fél 6-tól fél 10-ig... Jó, hogy itthon volt ez a finom leves! Köszi!



Az elkészítése szerintem úgy zajlott, hogy főzött egy nagy adag finom bablevest jó sok felkockázott füstöt combbal, ezalatt egy másik edényben főzött egy közepes adag pörköltet sertéscombból és a végén a kettőt összekeverte, majd legeslegvégül csipetkét szaggatott bele. Tényleg isteni lett, a fiam úgy ment el pénteken este otthonról, hogy búcsúzóul azt mondta: egyél levest, mert NAGYON FINOM! :-) És - mint tudjuk -, ha neki ízlik valami, akkor az biztosan jó is!



A héten megsütöttem Csincsilla gyümölcsös grízes sütijét is, de én őszibarackot tettem bele. Így is tökéletes volt, de talán erőteljesebb ízű gyümölcsökkel, mint amikkel Csincsilla készítette, biztos még finomabb. Remélem, nem felejtem el, hogy szeretem ezt a sütit, és ki fogom még próbálni többféleképpen is!

És ami miatt rávettem magam ma az írásra az az a szörnyű elmaradásom, hogy felköszöntsem tesómat névnapján itt a blogban ezzel a szép és kellemesen édeskés illatú petúniával. Szerdán, amikor a napja volt, nem akartam, mert tudom, mennyire utálja az ilyen hercehurcákat, de azért azt is tudom, hogy írnom kellett volna róla hamarabb. Mondjuk csütörtökön... Remélem, megérti, hogy teljesen szét vagyok esve! :-) Hát akkor BOLDOG NÉVNAPOT, TATA!