Fahéjas-mandulás csiga

Fahéjas csiga, kicsit másként, még ez is a húsvéti kalácsdömping része volt.
A tészta a szokásos, tojás nélküli édes kelt tésztám, fahéjjal és őrölt mandulával megszórva (ez a kettő elég jó együtt, már próbáltuk:)), feltekerve, papírban, muffinnak álcázva megsütve, és végül kapott egy kis cukormázat, hogy ünnepibb legyen. Meg egyébként is maradt még cukormázam a töltött tojásokból.

Hozzávalók a tésztához:
- egy adag gyorskovász (a készítését ld. lentebb) - ha nincs, akkor helyette 1 csésze finomliszt meg 1 csésze langyos víz
- 2 csésze finomliszt
- 1 csésze langyos tej (ha lehet, zsíros házi tej)
- 1 teáskanál só
- 3-4 evőkanál cukor (vagy 2 evőkanál méz)
- szűk negyed kocka friss élesztő (50 gramm/4)

Gyorskovász: egy nagyobb tálban összekeverünk egy csésze lisztet és egy csésze langyos vizet egy teáskanál cukorral és egy morzsányi élesztővel. Nylonzacskóba húzzuk, és szobahőmérsékleten hagyjuk állni 12-24 órát. Érdemes rászánni azt a néhány percet, mert sokkal finomabb lesz tőle a tészta.
A tészta készítése a szokásos, minden megy a keverőtálba, és kb. 20 percig dagasztjuk (géppel:)). Figyeljük, és ha kell, korrigáljuk, adunk hozzá némi langyos vizet vagy lisztet, szép lágy tésztát akarunk kapni. Letakarva állni hagyjuk vagy másfél órát, amíg a duplájára nem kel.
Enyhén lisztezett deszkára borítjuk, átgyúrjuk. Két cipóra osztjuk, egyesével szép vékonyra kinyújtjuk (2-3 mm).

Hozzávalók a töltelékhez:
- 2 evőkanál őrölt fahéj
- 8 evőkanál őrölt mandula
- 4 evőkanál (barna) cukor
- kb. 15 dkg olvasztott vaj

A kinyújtott tésztát megkenjük az olvasztott vaj felével, megszórjuk a fahéj-mandula-cukor hármas felével. Pizzavágóval 2-3 cm vastag csíkokra vágjuk. Nem érdemes vonalzót és milliméter-papírt használni, szebb lesz, ha egyenetlenek a csíkok. A kis maszatos tésztadarabokat egyesével feltekerjük, a továbbiakban muffinként kezeljük:) (muffinsütő, muffinpapír). Letakarva megint hagyjuk megkelni. 220 fokra előmelegített sütőben sütjük, öt perc múlva 180 fokra csökkentjük a hőrmérsékletet. Ha kész, rácson hagyjuk teljesen kihűlni.

Hozzávalók a cukormázhoz :
- egy kis tojásnak a fehérjéje
- egy fél citrom leve
- kb. 25 dkg porcukor

A tojásfehérjét villával kicsit felverjük, nem kell habosra, csak ne legyen darabos. Belenyomjuk a fél citromot, aztán hozzáadagoljuk a porcukrot, hogy elérje a megfelelő állagot.
A teljesen kihűlt kalácskákra rácsurgatjuk vagy ha sűrűbb a mázunk, akkor kenőkéssel megkenjük.

A szerda pedig cicanap, megint a (már nem sokáig) bukaresti Villámcicát csodálhatjuk. Tavasz van, ő is kertészkedik, vagy ő is zöldell, lehet választani. Mindenesetre nagyon-nagyon cuki!

Annyira jól áll neki a sindling, és annyira tematikus is egyben, nem?

Édes töltött tojások

Kicsit szaladgálós volt ez a húsvét, nem is volt nagy közös húsvéti reggeli, amit általában délután szoktunk megejteni, sok kaláccsal, sonkával, kaszinótojással és színes főtt tojással, friss zöldségekkel, meg persze ilyen-olyan sütivel. Némi kalács meg sütiféle azért most is készült. Nálam ez volt a námbervan, nagyon ízlett, és még jól is néz ki (és ha az Andi türelmével rendelkeznék, még csinosabbak lettek volna!). Szóval fel van véve (:)) a húsvéti menübe.
Az ötletet itt találtam.

A tésztához Dorie Greenspan pitetésztáját használtam, mert szokás szerint az idén is készült portugál tojásos süti (annyira finom, és annyira egyszerű), és szokás szerint az idén is maradt a tésztából, a tölteléke pedig egyszerűen eperlekvárral (mert éppen ez volt bontva, de más lekvár is tökéletes lett volna) elkevert darált mandula lett.

Hozzávalók a tésztához:
- másfél csésze liszt
- 2 evőkanál cukor
- fél teáskanál só
- 15 dkg jéghideg, felkockázott vaj
- kb. 1/4 csésze jéghideg víz

A hozzávalókat a víz kivételével aprítógépben összemorzsásítjuk. Deszkára borítjuk, és a vízzel gyorsan összegyúrjuk. Hagyjuk öt percig pihenni (ott, a deszkán).

Közben összeállítjuk a tölteléket.

Hozzávalók a töltelékhez:
- 10 dkg darált mandula
- néhány kanál hígabb lekvár

A két alkotóelemet összekeverjük:)

Öt perc múlva vékonyra kinyújtjuk a tésztát (érdemes két gombócba szétszedni előtte). Kétféle szaggatóval köröket szaggatunk belőle, egy kisebbet és egy nagyobbat minden tojáshoz, olyan fél cm legyen a két méret közötti különbség. Hosszában kicsit meghuzigáljuk a kisebbik kört, hogy olyan tojásforma legyen. Teszünk rá egy szűk mokkáskanálnyi tölteléket. Ráfektetjük a nagyobb kört, és körben szépen lenyomkodjuk. Sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztatjuk őket, és mehetnek néhány órára (de legalább egyre) a hűtőbe.

Ha eljött az ideje, 200 fokra előmelegített sütőben megsütjük, nem kell sok idő, vékony a tészta, nagyon hamar megsül. Amikor elkezd színesedni a széle, már vehetjük is ki.


Hagyjuk teljesen kihűlni.

Hozzávalók a cukormázhoz:
- egy kis tojásnak a fehérjéje
- egy fél citrom leve
- kb. 25 dkg porcukor

A tojásfehérjét villával kicsit felverjük, nem kell habosra, csak ne legyen darabos. Belenyomjuk a fél citromot, aztán hozzáadagoljuk a porcukrot, hogy elérje a megfelelő állagot.

A teljesen kihűlt tojásokat megkenjük vele, esetleg szórunk még rá valami színes cuccot.

És akkor a napi cukik, hogy könnyebb legyen a hét, húsvétoló kutyákról.

Nyuszifészekben:

A Kőtengerben:

 Pihenőidő Dominak:):

Meg itt is:

Itt még hámban és bilétával:

Itt pedig, miután elveszítette, pórázból rögtönzött hámban, biléta nélkül:

És végül a mi kis vízidisznónk, aki minden vízbe belefekszik:

Paradicsomos-gombás csirkemáj

Ezt a bejegyzést Mártinak ajánlom, az én kedves fodrászomnak, aki hétfő óta hivatalosan is FODRÁSZ, ugyanis sikeresen levizsgázott. Azt nem tudom, hogy a csirkemájat szereti-e, viszont azt igen, hogy hozzám hasonlóan imádja a tésztaételeket. És nem mellesleg rendszeresen olvassa blogunkat és már több mindent el is készített az itt szereplő ételek közül.

Ezt a receptet itt találtam, amikor maradék csirkemáj felhasználására kerestem valami olyan ételt, ami könnyen és gyorsan elkészíthető. Igazából Iminek főztem, mert én nem szeretem a csirkemájat. Boczynál még firenzei csirkemáj néven szerepel, de mivel én kicsit változtattam rajta, átkereszteltem.

Hozzávalók (nálam):
- 30 dkg csirkemáj
- 15 dkg gomba
- maradék sült, füstölt csülök
- 1 közepes fej vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 kis doboz paradicsompüré
- só
- bors
- pirospaprika
- olaj


A csirkemájat felcsíkoztam, a maradék (kb. 10-12 deka) füstölt, sült csülköt apró kockára vágtam, a gombát megtisztítottam és felszeleteltem, a hagymát felaprítottam, a fokhagymát áttörtem. Ennyi volt az előkészület. :)

Az olajon megpároltam a hagymát. Belekevertem a csülköt, majd erős tűzön még 1-2 percig együtt sütöttem. Hozzáadtam a fokhagymát és a gombát. Sóval, borssal, pirospaprikával fűszereztem, majd fedő alatt néhány percig pároltam, amíg a gomba levet eresztett. Ekkor beletettem a májat, összekevertem és lefedve addig pároltam, amíg a máj félig megpuhult. Ezután hozzáöntöttem a paradicsompürét is és kb. 5 perc alatt készre főztem az ételt. 

Spagettivel tálaltam. A fenti mennyiségből 2 adag készült.

Imi szerint finom lett, úgyhogy felkerült a "csirkemájas ételeink" listára, ami eddig nagyon szegényes volt. Ugyanis csirkemájat eddig csak rántva és rizottónak készítettem. :) Pedig milyen olcsó és milyen változatos menüket lehetne belőle csinálni. Kár, hogy én nem szeretem. :)

Hamburger 4.

Állandóan gondban vagyok, hogy mit főzzek. Legyen gyors, egészséges, változatos. Legyen jól melegíthető, jól szállítható. Be tudjam szerezni hozzá az alapanyagokat. Ne legyen drága. Négyünkből legalább három egye meg, sőt, valaki még szeresse is. Ne legyen nagyon különleges, mert a családom már unja a folyamatos kísérletezést. De azért ne hús legyen krumplival, szóval annál valami izgalmasabb. Ja, és minden nap. Nem tudom, más hogy eszik, meg hol eszik, sztem teljesíthetetlen a feladat.
Így sodródtam bele egy hamburgergyártásba, végül is, megfelel a fenti komoly követelményrendszernek, nem is tudom, mért csinálom ilyen ritkán. Pedig az Anditól megtudtam, hogy a legtöbben hamburgerkeresésükben jutnak el a bloghoz (sosem gondoltam volna, egyébként).

Hamburgerek eddig nálunk:
- Andi őshamburgere
- másik változat Anditól
- ezt meg én csináltam.

Most is egy kicsit variáltam, persze, a hamburgerzsemle kapott negyedrésznyi teljes kiőrlésű tönkölylisztet, a hamburgerpogácsát meg kontaktgrillen sütöttem, szerintem minden rendben volt.

Hamburgerzsemle
- 3 csésze finomliszt
- 1 csésze teljes kiőrlésű tönkölyliszt
- kb. 3 csésze langyos víz
- 1 evőkanál cukor
- 1 evőkanál só
- negyed kocka friss élesztő (12,5 gramm)
- idő
- némi felvert tojás és szezámmag a tetejére

Mindenféle élesztős tészta sokkal finomabb lesz, ha van benne valami kovászféle/előtészta/öregtészta bármi. A lisztnek és az élesztőnek idő kell. Szóval ha úgy érzem, hogy hamarosan rám fog jönni a süthetnék, akkor összekeverek némi lisztet, langyos vizet meg pici élesztőt, még picibb cukrot, és hagyom szobahőmérsékleten legalább fél napig fortyogni, de ha egy nap múlva mégsem akarok sütni, akkor bepakolom az egész cuccot a hűtőbe, ott még vidáman elvan egy-két hétig (mondjuk, ennyi időt nálunk még nem ért meg sosem).
Most két csésze langyos vizet elkevertem két csésze finomliszttel, egy evőkanál cukorral, és egy negyed kocka élesztő felével. A tál tetejére ráhúztam egy nylonzacskót, és hagytam állni szobahőrmérsékleten egy bő fél napot.Utána két napra beraktam a hűtőbe (de ez a rész kihagyható:)).
A sütés napján ehhez a híg tésztához még hozzáadtam egy pohár finomlisztet és egy pohár teljes kiőrlésű búzalisztet, egy szűk evőkanálnyi sót, a negyed kocka élesztő megmaradt felét, meg még kb. egy pohár langyos vizet. Dagasztógéppel szép fényesre dagasztottam (kb. 15 perc). Letakarva hagytam a duplájára kelni.
Enyhén lisztezett deszkán átgyúrtam, és nagy zsemléket formáltam belőle (10 vagy 11 emberes darab lett). Sütőpapírral bélelt tepsire pakoltam őket, és letakarva megint hagytam megkelni.
Sütés előtt megkentem felvert tojással, és megszórtam némi fekete szezámmaggal. 230 fokra előmelegített sütőben kezdtem sütni, tíz perc múlva levettem 200 fokra a hőmérsékletet, és addig sütöttem, amíg szépen meg nem pirultak. Rácson hagytam hűlni őket.

Közben meg lehetett csinálni a hamburgerpogácsákat. Ez is Stahl-recept, kb.
Hozzávalók:
- 1 kg darált hús (most a fele disznó, fele pulyka)
- 3 gerezd fokhagyma átnyomva
- 1 közepes fej vörös hagyma aprítógéppel felaprítva
- 1 jó nagy csokor petrezselyemzöld felaprítva
- kb. 1 dl tejszín
- só, bors
- pici vaj a sütéshez

A kétféle darált húst alaposan összekevertem a hozzávalókkal. Vizes kézzel lapos pogácsákat formáltam. A kontaktgrill lapjait megkentem vajjal, és párosával megsütöttem a pogácsákat, méla türelemmel. Közben jó sok mindent meg lehet csinálni, és sokkal kevésbé büdös, mint a serpenyős sütögetés. Sőt, ebben a jó időben ki is lehet költöztetni az udvarra a készüléket (a gáztűzhelyem sokkal kevésbé mobil:)).

Mindenféle zöldséggel ettük, amit találtunk, tényleg nagyon finom volt.

Na, és akkor jöhet a desszert. Mi mutatja hogy itt a jó idő? Igen, Kóficka nyárirucija. Ilyenkor mindig kiderül, hogy a sok szőr alatt egy szinte karcsú, gyönyörű, formás, nőies domborulatokkal rendelkező kiskutyát találunk. Annyira szép lett, nem?

Oldalról:

 És felülről:

Ezzel a gyönyörű külalakkal gyűrte maga alá szombaton (népes társaságban) a Bujáki Kikelet  45-ös teljesítménytúrát, ami a GPS szerint 47 is megvolt.

Ilyen szép helyeken jártunk:

Itt, úgy a 37. km táján már picit fáradt:)

Zsuzsika is lefeküdt:)

Tejbegríz

Fontos recept egyedülálló és családos férfiaknak. Kép majd lesz egyszer.

Hozzávalók:
- fél liter tej
- 3 evőkanál búzadara (gríz)
- csipet só
- 2 evőkanál kristálycukor

Egy kb. másfélliteres, lehetőleg vastag talpú lábast kiöblítesz vízzel (az sem baj, ha marad benne 1-2 mm az alján, így nem fog majd leégni). Beleöntöd a tejet, és közepes lángon felteszed a gázra, hogy felforrjon. Tegyél rá fedőt, akkor gyorsabban fel fog forrni, csak figyelni kell rá nagyon, mert a tej ugye kifut, ha nem teszünk valamit ellene.
Ha már jó meleg (megégeti az ujjadat), de még nem forr, akkor hozzákevered a három evőkanál búzadarát, és most már fedő nélkül, folyamatosan mellette állva készre főzöd. Jó gyakran meg kell keverni, közben van időd hozzátenni a csipet sót meg a két kanál cukrot. Viszonylag sokáig kell főzni (szűk 10 perc?), hogy besűrűsödjön, eleinte reménytelennek tűnik. De nem kell bele több gríz, mert akkor kemény lesz nagyon a végeredmény, persze, biztos van, aki épp azt szereti, mi nem. Ha már jól besűrűsödött, akkor kiöntöd két tányérra. Hűlés közben folyamatosan sűrűsödik még. Ez két tányérnyi adag, de sztem ennél kevesebbel nem érdemes pancsolni.

Tejfölös-sajtos csirkemell

Tulajdonképpen én is szeretem a rántott húst, de nagyon ritkán jutok hozzá. Közétkeztetésben nemigen választom, gyanakszom, hogy miben sütik (no meg persze arra is, hogy mit). Otthon is évente maximum egyszer (de lehet, hogy csak félszer) vagyok hajlandó nekiállni, már eleve utálok panírozni, nem csak azért, mert ezer edényt és villát és kezet össze kell maszatolni vele, hanem azért sem, mert iszonyodom az olajszagtól, napokig érzem utána a bőrömön és a hajamon (természetesen ajtó-ablak nyitva). A házi zsír sokkal jobb, szagügyileg, de alapvetően attól is rosszul vagyok. A palacsintát már rég vajon sütöm, de az más tészta, teljesen.
Szoktam ilyen-olyan változatokkal kísérletezni a sütőben, most éppen Ercsi receptjébe botlottam bele, pont az egyszerűsége tetszett. Aztán kicsit máshogy alakult, mert azt tudtam, hogy nincs otthon parmezán, gondoltam, majd jól áttrappistázom, de azon már elcsodálkoztam, hogy egy szem tojást sem találtam (ilyen azért ritkán fordul elő), szóval akkor már csak a hús maradt meg a receptből:)

Hozzávalók:
- 1 kg csirkemellfilé
- tejföl
- sajt
- zsemlemorzsa
- só, bors
- némi vaj

Egy nagy tepsit kibéleltem sütőpapírral, és jó vastagon megkentem vajjal (kenőkéssel, mint a vajas kenyeret). A csirkemellet felszeleteltem. A tejfölt összekevertem sóval és borssal, a sajtot lereszeltem, összekevertem néhány evőkanál zsemlemorzsával (így nem tapad össze a reszelék).
A csirkemellszeleteket megforgattam tejfölben, aztán meg zsemlemorzsás sajtban, és szép rendben, lehetőleg minimális átfedéssel bepakoltam őket a tepsibe. 200 fokra előmelegített sütőben addig sütöttem, amíg szép pirosak nem lettek.

Főtt krumplival és salátával (boltival:)) ettük.

Epres-csokis klafuti

Imádom a klafutit. Pár perc alatt össze lehet dobni, nem kell hozzá semmi extra alapanyag, csak olyasmi, ami azért általában van otthon, és annyira, de annyira finom, nem nagyon szokott ránk száradni. Most a nagy tavaszi fagyasztókievés keretében epres készült. Isteni lett, szokás szerint. Hogy ne unjam magamat, most a szokott kerek piteforma helyett néhány kis formában, meg egy nagyobb szögletesben sütöttem.

Klafutik eddig nálunk:
- mascarponés szilvás
- barackos
- mákos

- almás
- szilvás
- cseresznyés és cseresznyés

Egyelőre ennyi, de lesz még más is!

Hozzávalók most:
- 3 nagy tojás
- csipet só
- 4 evőkanál barna cukor
- 1 teáskanál vaníliakivonat
- 2 evőkanál teljes kiőrlésű rozsliszt
- 4 evőkanál finomliszt
- fél csomag sütőpor
- 2 evőkanál tejföl
- 4 evőkanál joghurt
- 3-4 dl sűrű tej
- némi vaj
- kb. fél kiló eper
- szűk fél csésze csokicsepp (fehér csoki még jobb lett volna, de csak ét volt)

Az egész tojásokat habosra kevertem a csipet sóval, cukorral és a vaníliakivonattal. Hozzáadtam a tejfölt és a joghurtot. Belekevertem a kétféle lisztet, a sütőport meg a csokicseppjeimet. Most még hozzáadtam a tejet, és egyneműsítettem. Sűrű palacsintatésztát kell kapnunk.
Kikentem öt kis szufléformát vajjal, meg egy kis szögletes sütőtepsit. Igazságosan szétosztottam közöttük a felengedett epret, és rákanalaztam a híg tésztát. Mehettek is a 200 fokra előmelegített sütőbe, kb. 20 perc alatt készültek el. Szépen felemelkedtek, aztán amíg hűltek, kicsit összeomlottak, de ez az ízükön nem rontott:)

Napi cuki, főleg CM-imádóknak. Mint látszik, Zsuzsika is ezen lóg egész nap, remélem, okosodik tőle! (Az én édes kicsi cicámat viszont egyáltalán nem érdekli, sajnos, pedig lenne mit tanulnia.)

Epres túrókocka

Ez egy ilyen édességes hét. Meg némi visszatérés a kockákhoz.

Az úgy volt, hogy eredetileg túrótortát (ilyet vagy ilyet vagy ilyet) akartam sütni, méghozzá meggyeset, csak úgy, minden különösebb ok és alkalom nélkül, időnként úgy érzem, hogy minden kényeztetés rám fér.  Aztán kicsit elszerencsétlenkedtem a dolgot, nem vettem ki időben a fagyasztóból a meggyet, nem vettem a torta tetejére tortafényt (viszont pont volt egy doboz felolvadt eprem), szóval menet közben ez lett belőle, de nem baj, így is nagyon finom volt. Ha nem csak úgy, szerda estére készült volna, hanem valami ünnepélyesebb alkalomra, akkor kis tejszínrózsákkal meg eperszeletekkel ki lehetett volna csinosítani, de most jó volt ez így is.
Az alja sima kakaós piskóta, rajta meg a szokásos tejszínes-joghurtos túrókrém, most egy doboz megtört eperrel dúsítva.

Hozzávalók a piskótához:
- 4 egész tojás
- 1 evőkanál kakaó
- 3 evőkanál finomliszt
- csipet só

Már rég lemondtam a tökéletes piskótáról, szóval a lehető legegyszerűbb módon csinálom mostanában. Bekapcsolom a sütőt 180 fokra. A tojásokat nem választom külön, egy nagy tálba felütöm őket, és a csipet sóval maximális fokozaton nagyon habosra verem. Ez legalább öt perc, szépen kifehéredik és nagyon megnő a térfogata. Ekkor fakanállal óvatosan belekeverem a kakaót és a lisztet. Ekkor persze némileg összeesik a hab, akármilyen óvatosan is keverem, de nem érdekel. Sütőpapírral kibélelek egy nagy tepsit, és beleöntöm a masszát, fakanállal széthúzogatom a tepsi széléig, és mehet is a sütőbe. Viszonylag gyorsan megsül.
Hagyom egy kicsit állni a meleg sütőben, nyitott ajtó mellett (és háromszor pördülök balra). Még melegen rácsra borítom, és lehúzom róla a sütőpapírt. Hagyom teljesen kihűlni.

Hozzávalók a krémhez:
- 1 kg krémes túró (Lidl)
- 2 dl tejszín
- 1 nagy pohár joghurt (450 gramm)
- néhány kanál porcukor, ízlés szerint
- fél citrom leve
- teáskanálnyi vaníliakivonat (vagy egy zacskó vaníliás cukor)
- 1 zacskó (25 gramm) porzselatin
- egy doboz fagyasztott, de már felolvadt eper (kilós fagyisdobozokban fagyasztok, nem mértem le), kissé áttörve
- néhány kanál lekvár

A zselatint egy másfél literes lábasban beáztatom olyan 1 dl vízbe. A tejszínt kemény habbá verem. Egy jó nagy tálban összekeverem a többi hozzávalót. Óvatosan belekeverem a tejszínhabot. A zselatint kevergetve forrásig melegítem. Teszek egy merőkanálnyit a krémből a zselatinhoz, alaposan elkeverem. Aztán még egyszer, meg még egyszer. Ezt a már lehűlt, zselatinos keveréket aztán hozzákeverem a többi túróhoz.

A kihűlt piskótát visszateszem a tepsibe. Megkenem néhány kanálnyi lekvárral (kényszeresen kenek, hogy ne ázzon el a piskótám, persze lehet, hogy kenés nélkül sem ázna át, de nem merem kipróbálni). Ráöntöm a zselatinos túrókrémet, ami most éppen elég híg, de tudom, hogy lesz majd sűrűbb is, nem keseredem el.
Egy-két órára megy a hűtőbe, aztán már ehetjük is.