2018. január 22., hétfő
Mákos kölespuding reggelire kókusztejjel, okoskodással
Bejegyezte:
csincsilla
Már mutattam pár reggeli kását, itt a folytatás. Ez is pont annyira bonyolult, mint a kis társai. Most vettem először kölesdarát, és bele vagyok szeretve. Szeretem nagyon a kölest, de utálom mosogatni, aztán meg ott állni mellette, amíg fel nem forr, mert tuti kifut (mondjuk így is mindig kifut, mert pont akkor nézek félre, amikor nem kéne). A kölesdara pont úgy működik, mint a búzadara, csak sokkal gyorsabban fő meg. Sokszoros vízben főzöm meg, ha nem találom el az arányokat, akkor nyugodtan lehet utólag vizezni vagy még kölest adni hozzá. Sajnos nem lesz csomós, pedig imádtam a tejbegrízben a kis csomókat... Álltában nagyon sűrűsödik, érdemes erre is gondolni. Nálunk a kutyáknál is elég jól bejött, ha hirtelen kellett valami szénhidrát a vacsiba, tényleg pár perc alatt készen van.
Szóval ez úgy készült, hogy sok vízben megfőztem pár evőkanál kölesdarát pár evőkanál darált mákkal. Aztán kevertem hozzá egy-két evőkanál kókusztejet, cukorpótlót (eritrit és sztívia), kis fahéjat, mert imádom. A tetejére meg cukormentes őszibarack meg némi mogyoró. Mellé meg kávé.
Kókusztej.
Lidlben vagy Aldiban veszem akkor, amikor le van árazva, 400 ml egy doboz, 300 Ft környékén szoktam venni, ilyenkor veszek egy tálcával. A lidlis talán egy picit jobb, de az Aldiba gyakrabban járok. Mind a kettő szép sűrű. Spejzban szépen eláll. Amikor kell, akkor kinyitom, és használok belőle, a többit beletöltöm egy üvegbe, és a hűtőben tartom. Mivel alapvetően csak én eszem a családban, megpróbálok odafigyelni, és használni, mert viszonylag gyorsan romlik, kb. egy hetet bír ki így. Maximum. Ez 6 reggeli kása, egy süti, és a végét majdnem mindig ki kell dobnom, de még így is sokkal olcsóbb, mintha a kis dobozos méregdrágát venném. Lehet, hogy le kéne fagyasztani pici adagokban, de még nem próbáltam, nem tudom, mennyire tudnám menedzselni, hogy éppen hol van és mi, meg előre kivenni, hát, majd meglátom. Nem szeretek élelmiszert kiönteni.
Napi cukinak meg Kóficka. Március elsején lesz 15 éves. Több kilométert lehet még vele sétálni (tempótól függ, de az 5-6 szép lassan még megy). Persze sokszor beledugjuk a hátizsákba is, ha elfárad. Van egy régi Deuter zsák, ami pont jó méret.
Teljesen süket, de ez inkább bennünket zavar:) Volt több kisebb egészségügyi problémája mostanában, most csirkementes, erősen zöldséges fogyasztó diétán van, szépen karcsúsodik is, szép lassan. Van egy száraz köhögése, ami nem nagyon akar elmúlni, igazából okát nem találják (asszem, már minden irányban kivizsgálták ez ügyben is). Néhányszor leszedték már a fogköveit, de megint aktuálissá vált. Eléggé roncsiztam egy 15 éves kutya altatásától, de virgoncabban kaptam vissza, mint ahogy bevittem (köszi, Család utca). A fogkövekkel együtt jó sok foga is távozott, de ez nem ront a szépségén. Szóval az elmúlt két-három hónapban volt sok szurkálás, vérvétel, infúzió, egy altatás, röntgen, több ultrahang, már majdnem felmondott. Nem bírja a vegzálást. Remélem, a következő száz évben ennél sokkal szórakoztatóbb programjai lesznek. Illetve hát egy kozmetikus még muszáj, mert megint úgy néz ki, mint egy kis hajléktalan. De aztán háváj.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
Itt minden mondatról és fotóról beszélnünk kell telefonon. Pont tegnap határoztam el, hogy valami kását fogok reggelizni (eddig nem reggeliztem sose, de tesóm olyan jókat mondott róla, hogy megkívántam) + nagyon finom a barackbefőtt + hol készült az a gyönyörű kép DT-ről és a sok lépcsőről + Kóficka tényleg letagadhatna sok évet. Na hirtelen ennyi jut eszembe.
Nagyon jók a kásáid, de mindent felülír Kóficka. Még sok együtt töltött időt kívánok nektek vele :) Móni
köszönjük, Móni. reméljük, békés, boldog, infúziómentes évek következnek.
a kása szuper Kófic übercuki még mindig
Megjegyzés küldése