Omlós olasz csokitorta

Na itt van Beának a csokitorta! :-)

Bori barátnőmtől kaptam a receptet, de rákerestem és a femina.hu-n, itt találtam meg. Az igazság az, hogy már kipróbáltam nemrég, amikor egy buliba ezt vittem magammal, de az a süti egész más lett: sokkal vékonyabb, talán 2 centi vastag, teljesen átsült, ízre, állagra pont olyan volt mint egy brownie. Akkor 175 fokon sütöttem 30 percig, most meg akartam nézni, mi lesz az eredmény 150 fokon. Sajnos nem tudok végső következtetést levonni, mert fogalmam sincs miért, az előző próbálkozásnak már eleve a tésztája is sokkal vékonyabb volt, míg ez már nyersen is teljesen elfoglalta a tortaformát. Talán azt lehetne mondani, hogy ha vékonyabb a nyers tészta, akkor alacsonyabb hőfokon, ha vastagabb, akkor meg magasabb fokon süssük.

Mindenesetre annyira könnyű előállítani, hogy nem gond többször is próbálkozni vele!

Az eredeti receptben azt írják, hogy a torta akkor jó, ha a közepe kicst ragacsos marad, kívül pedig ropogós lesz. És hogy nem baj, ha nem emelkedik meg. Na, nekem múltkor nem emelkedett meg, viszont száraz lett, most meg ilyen szép vastag, és ahogy az elő van írva, belül ragacsos, kívül ropogós. És nagyon finom!

Hozzávalók:

- 10 dkg vaj
- 3 tábla étcsokoládé (Lidl-s, 99 Ft-os)
- 6 tojás
- 15 dkg cukor
- 2 evőkanál liszt
- 2 marék fenyőmag (Ezt kifelejtettem. Mondjuk amúgy is mandulával akartam helyettesíteni, de azt is kifelejtettem.)

Először vízgőz fölött kevergetve felolvasztottam a vajat és a csokit. Amíg hűlt, bekapcsoltam a sütőt 150 fokra. Szétválasztottam a tojásokat, és a fehérjéből csipet sóval kemény habot vert a gép. Ezalatt sütőpapírral kibéleltem egy tortaformát, az oldalát pedig vajjal bekentem. A kihűlt csokis vajba belekevertem a cukrot, rögtön ezután a tojássárgákat egyesével, majd a kemény fehérjehabot is óvatosan. Amikor minden jól elvegyült, hozzáadtam a lisztet is. Alaposan, de óvatosan elkevertem, és átöntöttem a várakozó formába. (Ekkor kellett volna belekeverni a fenyőmagot is.)

150 fokon sütöttem először 30 percig, majd tűpróba után még 10 percig 160 fokon. Ezután a biztonság kedvéért még 5 percig bent hagytam 160 fokon, nehogy teljesen nyers maradjon. (Az eredeti recept 30-40 percet ír alacsony hőfokon. Na de mi az alacsony? És pontosan hány perc? 30 vagy 40?)

Rácsra tettem hűlni, és amíg hűlt, finom epres tejszínhabot csináltam hozzá, azzal tálaltam.

Zelleres burgonyakrémleves

Már sokat hallottam arról, hogy levest, főzeléket úgy is lehet sűríteni, ha a főtt zöldséget merülőmixerrel turmixoljuk, és mivel gyenge vagyok rántásból, gondoltam most kipróbálom ezt a módszert. A krumplilevessel próbálkoztam, de állítólag sok más zöldségnél is működik, például karfiolnál, karalábénál.

Hozzávalók:

- 1/2 fej hagyma
- kis darab zeller
- 3 nagyobb krumpli
- 2 evőkanál tejföl
- só, bors, piros paprika

A hagymát apróra vágtam és olajon elkezdtem dinsztelni. Hozzáadtam a szintén apróra vágott zellert, és pár percig együtt sütöttem őket, amíg megpucoltam és feldaraboltam a krumplit. Az egyik krumplit kicsire, kettőt pedig nagyobb darabokra vágtam. A zelleres hagymára piros paprikát szórtam, felöntöttem vízzel, majd beletettem a krumplit és megsóztam. Annyi vízzel pótoltam, hogy jócskán ellepje. Amikor a nagyobb szemek is megfőttek, ezeket kihalásztam a levesből (ez volt a legbonyolultabb művelet), és a visszamaradt levest merülőmixerrel és két evőkanál tejföllel simára turmixoltam. Visszatettem a krumplikat és 1 tojásból készült nokedlit szaggattam bele.

Egész más íze van így, mint a rántásos krumplilevesnek, de finom, méghozzá annyira finom, hogy rögtön megkívántam egy második tányérral is belőle. Na meg gyorsan elkészül, és kevesebb edényt kell mosogatni utána.

Kukoricás lepényke

Hogy folytassam Andi könnyen elkészíthető, egyszerű receptjeinek sorát, szeretném megmutatni, hogy mit készített apukám nem is olyan régen a csilis bab mellé.


A recept a Vidék Íze című magazin 2011. augusztusi számában jelent meg. Anyukámnak előfizettünk a magazinra és ezt a számot véletlenül kétszer kapta meg. Az egyik példány az enyém lett. Egyből kiszúrtam benne ezt a receptet, mivel nagyon szeretem a kukoricát. Már éppen eldöntöttem, hogy megcsinálom, amikor átmentem anyuékhoz - aznap készítettük a házitésztát és náluk ebédeltem - és mit ad Isten? Ezek a lepénykék vártak engem egy nagy lábos csilis babbal egyetemben. Volt nagy meglepődés részemről, hiszen akkor még nem is említettem anyuéknak, hogy milyen jó lenne megkóstolni.

Apu egyébként egy másik fajta kukoricalepényt szokott megsütni a csilis bab mellé, de annak úgy elrakta a receptjét valahova, hogy azóta sem találja. :)


Hozzávalók:
- 3 cső főtt kukorica vagy 2 doboz konzerv csemegekukorica
- 90 dkg krumpli
- 1 tojás
- 2 tojás sárgája
- liszt (a receptben 2 teáskanál volt írva)
- só
- cayenne bors
- 10 dkg vaj a sütéshez

A krumplit meghámozzuk és nyersen lereszeljük. Azután a tojással, a tojások sárgájával, a kukoricával, sóval, cayenne borssal és annyi liszttel, amennyit felvesz, sima tésztává dolgozzuk.

A masszából serpenyőben, forró vajon, evőkanálnyi aranybarna lepénykéket sütünk. Forrón a legfinomabb!


Annyira finom volt, hogy csak úgy magában is ettem belőle jó néhány darabot. A kukorica-krumpli párosítás nagyon ízlett, és amúgy is szeretem a reszelt krumpliból készült ételeket, pl. sztrapacskát, tócsnit. Mellesleg tudtátok, hogy a tócsninak hány féle neve van? Én is most találtam rá itt. Mondhatjuk azt is, hogy ez a kukoricás lepényke közeli rokona a tócsninak, hiszen sokban nem különbözik tőle. Én még önálló ételnek is elfogadnám, nem csak köretnek. Egy jó adag fokhagymás tejföllel nyakon öntve határozottan finom lehet.

Kajszibarackos-narancsos gyümölcskrém

Itt egy gyümölcskehely Csincsillának - természetesen új kedvencemből, A koleszterinszint csökkenthető c. szakácskönyvből. Nem nagy ügy megcsinálni, viszont igen jó, hogy ha vendégeket várunk rá, már jóval hamarabb elkészíthető. Nekem sajnos nincs turmixgépem, csak késes aprítóm, és ezzel nem tudtam elég krémesre keverni a krémet, kicsit darabos maradt. Ráadásul nekem kicsit túl édes lett, persze én nem vagyok mérvadó...

Hozzávalók négy személyre:

- 1 evőkanál mandula
- 150 g szárított (szerintem aszalt) sárgabarack
- 1 evőkanál méz
- 2 narancs meghámozva
- 50 g alacsony zsírtartalmú joghurt
- 1 evőkanál barnacukor

A mandulát egy serpenyőben szárazon aranybarnára pirítjuk (érdemes nagyon figyelni rá, amennyiben nem akarjuk odaégetni). Miután elkészült, félretesszük. A mandulát nem, de az összes többi hozzávalót a turmixgépbe rakjuk és egyenletesre turmixoljuk. Elkészülte után tálakba, poharakba, kelyhekbe töltjük, és felhasználásig hűtőszekrényben tároljuk. Tálalás előtt a tetejére rászórjuk a pirított mandulát.

(Egy adag tápértéke: 632 kJ (151 kcal), 2,2 g zsír, 0,4 g telített zsír, 0,04 g nátrium.)

Én nem mézet és barnacukrot, hanem tavalyi házi narancsszirupomat használtam édesítésre, de szerintem az aszalt sárgabarack épp elég édes, ezért javaslom, hogy kóstolás nélkül ne tegyünk bele semmilyen édesítőt.

És akkor a napi cuki: Folti a plüsscica

még egy kicsit közelebbről is:

Banános zabkása

Jó tizenévvel ezelőtt, amikor megjelent az első Harry Potter regény, azt olvastam fel fiamnak esténként, és nagyon élveztük ezt az elvarázsolt világot. Azt hiszem, akkor találkoztam először a zabkásával, amit a varázslótanoncok reggelire kaptak eperlekvárral, mézzel, juharsziruppal, barnacukorral, és én valami nagyon finom, édes dolognak képzeltem. Utánanéztem, hogyan kell készíteni, és Bori tanácsára vízben megfőztem a zabpelyhet, majd eperlekvárral elkeverve megkóstoltam. És nem ízlett. Hiába adtam hozzá egyre több finom házi eperlekvárt, nem tudtam rájönni, mi olyan finom ebben. Aztán még többször próbálkoztam vele, de nem tudtam megszeretni.

Most megint szembejött velem Daniel Green-Catherine Collins A koleszterinszint csökkenthető szakácskönyvében, és arra gondoltam, banánnal és mézzel is kipróbálom, hátha így ízleni fog. Nem tudom, hogy a zabdara és a zabpehely között van-e különbség, mindenesetre én aprítógéppel megdaráltam kicsit a zabpelyhet, hogy darásabb legyen, bár a Sparban lehet kapni apró szemű zabpelyhet is, de az most nálam nem volt itthon, így hát ezzel próbáltam.

A szerzők előszava ez volt a recepthez: A zabkása bármilyen gyümölccsel kiváló, de ha a tál aljára banán kerül, azt a zabkása lágyan átmelegíti - isteni egy hideg téli reggelen. A tetejére bármilyen pirított mag megteszi.


Hozzávalók négy személyre:

- 2 banán szeletelve
- 110 g zabdara
- 275 ml részben fölözött tej
- 2-3 evőkanál juharszirup vagy pergetett méz
- 2 evőkanál napraforgómag száraz serpenyőben pirítva

A banánszeleteket négy kis tálkába szétosztjuk. A zabdarát és a tejet egy lábasban jól összedolgozzuk, és felforraljuk. Addig kavarjuk, míg a zabkása be nem sűrűsödik. Mintegy 5 perc múlva, miután a zabkása besűrűsödött, a tálkákba öntjük. Juharsziruppl vagy mézzel leöntve és napraforgómaggal megszórva tálaljuk.

Én rögtön elfeleztem a mennyiséget, de mivel ennyire pici lábasom nincs, nagyobb felületen terjedt szét az anyag, így hamarabb elpárologtatta a folyadékot, ezért adagolnom kellett hozzá a főzés során még egy kis tejet.

(Egy adag tápértéke: 996 kJ (238 kcal), 6,2 g zsír, 1,4 g telítetlen zsír, 0,03 g nátrium.)

Sokat töprengtem, hogy feltegyem-e ezt az egyszerű kaját, mert biztos van olyan, akit felbosszant, hogy mit keres ez egy gasztroblogban, ráadásul fotózhatatlan, csúnya, stb. stb. De muszáj megírnom, hogy a féladag felét ettem meg délelőtt 11-kor, és délután háromkor lettem újra éhes, tehát nem egy rossz ötlet zabkását reggelizni egy nehéz nap kezdetén. Amúgy Bori barátnőm mikróban szokta megfőzni, így még az ötperces készítési idő is csökkenthető, úgyszintén a mosogatnivaló. Hát mindegy, most már megírtam...

Sütőtökös-zsályás szendvics

Persze, nem az én találmányom, az egyik kedvenc blogomon találtam. Nem szeretem a sütőtököt, sajnos, pedig annyira szép és annyira egészséges (én is ezt szeretnék eszegetni dominózás közben:)). Ebben a formában viszont korlátlanul tolnám befelé, annyira finom együtt. Egy-két pohár borral tökéletes, különleges és nagyon olcsó vacsora.

A receptet egy picit átalakítottam, hogy az otthoni alapanyagokat tudjam használni.

Hozzávalók:
- valami jobbféle kenyér
- valami jobbféle olívaolaj
- túró (eredetileg ricotta)
- sütőtök
- zsályalevelek, sok
- só, bors, csili
- egy fél citrom (bio, ha lehet)
(- egy gerezd fokhagyma)

A kenyérszeleteket olívával kikent, sütőpapíros tepsire fektetem, a tetejüket is kicsit megkenem. Forró sütőben nagyon halványra pirítom.
Közben megcsinálom a kétféle feltétet, a túrót összekeverem pici sóval, borssal, fél citrom levével meg a reszelt héjával. Az eredeti recept szerint a tököt meghámozzuk, felkockázzuk, sütőben megsütjük, nekem volt otthon néhány napos sült tököm, egyszerűen azt használtam, villával összetörtem, és összekevertem kis olajos csilivel, sóval, borssal.
A zsályaleveleket megmostam, leszárítottam, és forró olajban megsütöttem (egy-két perc, nem szabad megbarnulnia, akkor már keserű, kipróbáltam, némi konyhafelgyújtással összekötve). Papírtörlőre szedjük.

Most már csak össze kell mindent rakni, alulra a túró, rá a tökpüré, a tetejére meg néhány levél. Tényleg mennyei. (Az eredeti recept szerint a pirítósokat meg kell még kenni a fokhagymával, de utálom a fokhagymás pirítóst, nálunk ez kimaradt, a függők nyugodtan maszatolják be vele.)

Thai csirkesaláta

Még mindig nem tudok elszakadni tesóm koleszterindiétás szakácskönyvétől (Daniel Green-Catherine Collins: A koleszterinszint csökkenthető), és innen néztem ki ezt a gyönyörű és fantasztikusan finom salátát. Mivel nálunk a férfiembernek nem lehet eladni salátát vacsorára, ezért sült krumplit csináltam mellé, és úgy megette, mintha maga a nagy Rántott Hús szállt volna le az égből a tányérjába.

Hozzávalók:

- 4 csirkemell bőre nélkül
- 1 evőkanál olaj
- 1 kisméretű chilipaprika (vagy szerencsésebbeknek bio kisnánai piros paprika - sajnos nem csípett -, valamint szárított chilipaprika)
- 2,5 cm-es kockának megfelelő friss gyömbér lereszelve (vagy szárított, vagy üvegben eltett)
- 2 szál citromfű meghámozva és apróra vágva (erről majd írok még)
- 1 evőkanál friss menta felvágva
- 1 evőkanál barnacukor
- 1 gerezd zúzott fokhagyma
- 1 citrom leve
- 1 evőkanál csökkentett sótartalmú szójaszósz (vagy amilyen van)
- 1 evőkanál thai halszósz
- 150 g friss spenót
- limedarabok a tálaláshoz

A csirkemellet 2,5 cm-es darabokra vágjuk. Egy serpenyőben felmelegítjük az olajat, és közepes-magas hőfokon teljesen átsütjük a csirkemellet. Próbáljuk nem túlságosan sokszor forgatni a csirkét a serpenyőben, így szépséges, karamellizált bevonatot kap. Eközben a chilipaprikát, a gyömbért, a citromfüvet, a mentát, a cukrot, a citromlevet, a fokhagymát, a szójaszószt és a halszószt tálba tesszük, és alaposan összekeverjük.
Hozzáadjuk a sült csirkét, és ismét összekeverjük. Ezután beletesszük a spenótot (nyersen), jól összekeverjük, és salátaként, lime-darabokkal rögtön tálaljuk.

(Egy adag tápértéke: 862 kJ (206 kcal), 4,6 g zsír, 0,7 g telített zsír, 0,7 g nátrium.)

Persze nem egészen az eredeti recept szerint készítettem. Először is, nagyon pislogtam volna a recept olvasásakor a citromfű meghámozásán, ha nem épp a múlt héten olvastam volna Fűszeres Eszternél a thai citromfűről. Én ugyanis egész eddigi életemben úgy tudtam, hogy a citromfű olyan kinézetű fűszernövény, mint például a petrezselyem, azt meg nem lehet meghámozni. De attól még, hogy most már tudom, van másmilyen citromfű, nem akadályozott meg abban, hogy egyszerűen kihagyjam ebből a kajából annál a pórias oknál fogva, hogy nekem ilyen nincs. A másik, amit simán kihagytam, a thai halszósz, ugyanis ez sincs, nem is tervezem beszerezni, mert a fiam minden halas dolgot eleve elutasít, én pedig nagyon szeretnék egyfélét főzni kettőnknek - és ezért megalkuszom ha kell. Gondolom a thai csirkesaláta a thai citromfűtől és a thai halszósztól lesz "táj", de sebaj, mert így is nagyon finom volt.

Még más dolgokat is változtattam: sajnos menta se volt itthon, pedig erről azt hittem, van a mélyhűtőben, de tévedtem. Helyette petrezselymet használtam, én nagyon szeretem azt is. Aztán: mióta jól öregszem, nem bírom a nyers fokhagymát, pedig hogy szerettem régen!, de nem akartam haldokolni vacsi után, ezért a zúzott fokhagymát a megsült hús mellé dobtam és kicsit még együtt sütöttem őket, majd a hússal együtt a fokhagymás olajat is a salátaöntetes tálba küldtem. Jó, olívaolaj volt, az meg pont kell is a koleszterinre. egy citrom leve helyett pedig első nekifutásra csak felet használtam a salátaöntethez, nekem elég is volt.

Összegezve, az enyém így nézett ki:

- 4 csirkemell bőre nélkül
- több evőkanál olívaolaj
- 1 hegyes erős piros paprika a (színhatás kedvéért), ami nem csípett, ezért kicsi szárított chilivel még megszórtam a kész salátát
- 1 kávéskanál üveges reszelt gyömbér
- fél csokor petrezselyem aprítva
- 1 evőkanál barnacukor
- 2 gerezd fokhagyma megsütve a hússal együtt
- fél citrom leve
- 1-2 evőkanál szójaszósz
- pár csepp (kb. 10-15) worchester szósz, az már bejött nekem egy másik kajánál
- 150 g friss spenót falatnyi darabokra vágva
- jó nagy adag sült krumpli a tálaláshoz :-)

Naggggyon-naggyon finom volt, és gyorsan elkészült.

Energiadús smoothie

 

Az eredetileg gyümölcsből, gyümölcsléből és aprított jégből készült smoothie az állagára vonatkozó selymes (angolul smooth) szóról kapta a nevét. A sűrű krémes ital nagy népszerűségnek örvend mindenhol, s ma már számos változata létezik szerte a világon. - írja új kedvencem, Daniel Green-Catherine Collins A koleszterinszint csökkenthető c. szakácskönyben. Tökéletes azoknak, akik nem érnek rá otthon elfogyasztani a reggelit. Készítse el előző este, és vigye magával munkahelyére, higgye el, fel fogja tölteni, és az egész délelőttre elegendő energiát szolgáltat - folytatják.

Na ezt kipróbáljuk tesómon!

Hozzávalók:

- 2 banán
- 300 ml fölözött tej
- 150 ml friss narancslé
- 250 g alacsony zsírtartalmú joghurt (nekem házi készítésű)
- 200 g friss eper (nekem fagyasztott)
- 1 evőkanál méz
- 1 teáskanál őrölt fahéj (na ezt kifelejtettem!)
- 4 maracuja (kihagytam, helyette a gumicsokitorta megszárított, összetört darabjaival díszítettem)

Nos, ennek az elkészítése nem igényel nagy munkát: csupán az összes hozzávalót, kivéve a maracuját, behelyezzük egy turmixgépbe, és egyenletesen selymesre turmixoljuk. Amikor végeztünk, rákanalazunk a tetejére némi maracujamagot (vagy valami mást).

Hűtőben legalább egy napig eláll, így előző este elkészítve másnap kéznél lesz. Az ugyancsak hasznos, hogy elkészítéséhez állott gyümölcs is megteszi, így is nagyszerű, és még a drága gyümölcsök elpazarlásától is megóv.

(Egy adag tápértéke: 644 kJ (154 kcal), 1,1 g zsír, 0,6 g telített zsír, 0,09 g nátrium)

Finom! Nagyon hasonlít az epres-banános-rózsavizes lassira, mondhatnám ugyanaz. (A szép tálcát szombaton éjszaka guberáltam egy lomtalanításnál.)

Málnás-ribizlis joghurtos kocka

Jók lettek az arányok, fel kell írjam, hogy jövőre se felejtsem el. Könnyű, finom, kánikulai napokra való süti:) Jövőre újrasütjük!

Alul egyszerű kakaós piskóta, rajta vaníliás joghurtkrém, zselatinnal megkötve, a tetején meg rengeteg gyümölcs, némi tortazselével. Nagyon-nagy adagot csináltam, normális családban a harmada is bőven elég. (Hűtőben sokáig eláll, szóval azért nem kell kidobni, ha nem fogy el aznap.) Egy nagy gáztepsinyi (az enyém 33*38 cm) adag következik.

Hozzávalók a piskótához:
- 6 nagy tojás
- 6 evőkanál cukor
- 5 evőkanál liszt
- 1 evőkanál holland kakaó
- néhány evőkanál lekvár

A szokásos módon piskótát készítünk. Én mostanában úgy, hogy az egész tojásokat a cukorral nagyon habosra verem (tálas mixerben, 5-6 perc), utána pedig kanalanként óvatosan belekeverem a lisztet és a kakaót vagy kézzel, lyukas fakanállal vagy a habverőt lecserélem a tésztakeverő fejre, és azzal, 1-2 perc alatt. Mindenféleképpen kicsit össze fog esni a hab, de nem bánom. Sütőpapírral kibélelek egy magas falú tepsit (nem vajazok), és 180 fokra előmelegített sütőben sütöm tűpróbáig. Ez a lapos tészta hamar megsül, nem mértem, olyan 10-15 perc lehetett.
A kész, forró piskótával kicsit eljátszom, rácsra borítva hagyom kihűlni, de néha már beleragadt a rács a friss, puha tésztába, szóval először kiborítom a tepsiből egy nagy deszkára, lehúzom a papírt a fenekéről (állítólag ez forrón jön le a legkönnyebben), utána ezt a papírt átrakom a nagy rácsra, és átborítom a piskótát, így majd nem ragadnak bele a rács szálai.
Amíg hűl, elmosom a tepsit (ebben rakom majd össze a sütit), és összeállítom a joghurtkrémet.

Hozzávalók a krémhez:
- 1,5 liter joghurt
- 4-5 dl tejszín
- porcukor, édesítőszer ízlés szerint
- két zacskó vaníliás cukor
- 2 zacskó Horváth Rozi porzselatin (2*25 g)

A zselatint beáztatom egy lábasban kb. 3 dl. vízbe. A habtejszínt kemény habbá verem. Egy jó nagy tálban összekeverem a joghurtot, a vaníliás cukrokat és a cukrot (édesítőszert). A zselatint folyamatosan kevergetve forrásig melegítem. Kicsit félre teszem, és óvatosan, de azért alaposan összekeverem az édes joghurtot a tejszínhabbal (most még meg kell kóstolni, hogy elég édes-e, a folyékony zselatinnal már nem szoktam nyalogatni). Egy-két merőkanállal átszedek belőle a zselatinhoz, nagyon alaposan összekeverem, aztán megint és még egyszer. Ezt a már jól lehűlt keveréket öntöm a nagy tálamba a többi habos joghurthoz, összekeverem.

Közben tuti kihűlt a piskóta. Visszafektetem a tepsibe, kicsit mindig összeugrik, de nem baj. A piskótát megkenem a lekvárral, és ráöntöm a joghurtkrémet. Most mehet 1-2 órára a hűtőbe, hogy megdermedjen.

Hozzávalók a tetejére:
- kb. 2 liternyi bármilyen bogyós gyümölcs, nálunk most málna és ribizli volt, fagyasztva
- 3 zacskó tortazselé, a ráírtaknak megfelelően elkészítve (12 g/db)

A fagyasztott gyümölcsöket nem kell felengedni, sokkal könnyebb bánni a fagyasztottal, és még szebb is lesz a végén.
Ha már megdermedt valamelyest a joghurtkrém, akkor befejezhetjük a sütit. A tetejét kirakjuk gyümölccsel, és ráöntjük a három zacskónyi elkészített tortazselét.

Aztán megint hűtő még legalább egy órára. Utána már nyugodtan lehet szeletelni.

És akkor jöhetnek a napi cukik, ilyen szép helyeken jártunk hétvégén:

A bűvölet tárgya egy kolbászos szendvics:

Nagyon elfáradtunk.

Habos mandulás kocka

Egy ezer éves tartozásomat szeretném most közzétenni. Még tesókám névnapjára (május 4.) készült ez a süti, méghozzá anyukámék által. A recept a Vidék Íze 2010. decemberi számából való, de az biztos, hogy ezt a desszertet nem csak karácsonyra ajánlom, hanem bármilyen alkalomra. Annyira de annyira finom! Ráadásul sokkal szebb lett mint ahogyan az újságban szerepel.


Hozzávalók a tésztához:
- 22 dkg vaj
- 22 dkg cukor
- csipetnyi só
- 1 csomag vaníliás cukor
- 6 tojás
- 8 dkg liszt
- 1 kávéskanál sütőpor
- 30 dkg darált mandula

A kenéshez:
- 1 kis üveg ribizlilekvár (ha jól emlékszem, meggylekvárral készült)

A habhoz:
- 8 dl habtejszín
- 6 teáskanál porcukor
- 3 csomag habfixáló

A tetejére:
- 20 dkg szögletes édes keksz
- 1/2 dl rum
- 1/2 dl feketekávé
- 10 dkg étcsokoládé

A puha vajat a cukorral, sóval és a vaníliás cukorral krémesre keverjük, majd egyenként beledolgozzuk a tojásokat. Apránként hozzáadjuk a sütőporral és a mandulával elvegyített lisztet. Egy kb. 30 x 40 cm-es tepsit kivajazunk-lisztezünk (vagy sütőpapírral beborítunk), beleöntjük a kevert tésztát és 175 fokra előmelegített sütőben 20-25 perc alatt megsütjük. A tepsiben hagyjuk kihűlni.


Ezután tálcára borítjuk a tésztalapot és megkenjük a lekvárral.

A tejszínt a porcukorral és a habfixálóval kemény habbá verjük, majd a lekváros lapra simítjuk. A kekszeket a rummal elkevert kávéba mártjuk (vigyázzunk, hogy ne áztassuk el), majd lecsepegtetjük és kis közöket hagyva a tejszínhabra sorakoztatjuk. A csokoládét megolvasztjuk és a kekszekre csorgatjuk.

A sütit egy éjszakára hűtőbe tesszük, másnap a kekszek között kockákra vágjuk.

Nem sokkal több idő lehet az elkészítése, mint ahogy megírtam a bejegyzést. Sajnos csak ez a két kép lett használható a sütiről. Én nem nagyon fotóztam, el voltam foglalva azzal, hogy minél többet egyek meg belőle. :) Lehet, hogy elfogult vagyok, mert a csoki-tejszín párosítás nálam szinte legyőzhetetlen, de nekem nagyon ízlett. Hamarosan újra meg kell csinálni!

Trombitagombás szélesmetélt karamellizált zöldségekkel

Hétvégén megint buliban voltam, és a háziasszony saját készítésű szélesmetélttel várt minket. Kicsit elszégyelltem magam, hogy én annyira ritkán csinálok, pedig szuper gépeim vannak hozzá, itt pedig minden kézzel történt: a gyúrás, a nyújtás és a vágás is. Gyönyörű és isteni tésztát vacsoráztunk aznap este finom paradicsomos raguval. Aztán vasárnap a saját blogunkban megpillantottam Beáék szebbnél szebb házi tésztáit, és végképp megérlelődött bennem a gondolat, hogy ma ezt készítek ebédre.

Megint Daniel Green-Catherine Collins A koleszterinszint csökkenthető szakácskönyvéből néztem ki a receptet, de a végeredmény egészen más lett. Írták is a recept előszavában, hogy ez a tészta nagyon sokféleképpen variálható, így lett a Spagetti karamellizált zöldségekkel (cukkini, gombabimbó (kifejletlen gomba), spárga) helyett trombitagombás szélesmetélt más fajta karamellizált zöldségekkel.

Zöldséges tészta nálunk is szerepelt már rengetegszer, ilyenek például, mint Bea isteni paradicsomos-kukoricás házi spagettije, vagy Csincsilla gyönyörű fokhagymás-cukkinis szélesmetéltje teljes kiőrlésű házi tésztával, hogy csak kettőt említsek a rengeteg tésztaételből, ami a blogon eddig megjelent.

A tésztával kezdtem. Legelőször is kávédarálóval porrá őröltem 10 g szárított trombitagombát, amit még Csincsillától kaptam egyszer. Ezt kevertem el a liszttel.

Hozzávalók a tésztához kb. négy személy részére:

- 2 tojás

- 1 dkg őrölt, szárított erdei gomba

- 19 dkg liszt

A hozzávalókat késes robotgéppel morzsásítottam, majd még kicsi lisztet hozzádolgozva a konyhapulton kemény golyót gyúrtam belőle. Elfeleztem, majd a tésztanyújtó gép legvastagabb fokozatán többször átnyomtam, közben mindig összehajtogattam a csíkot úgy, hogy mindkét végét a felezővonalig behajtottam. Liszteztem is rendesen a csíkokat minden alkalommal. A harmadik vagy negyedik ilyen alkalom után kezdtem csökkenteni a vastagságot, míg végül a legvékonyabb fokozaton tekertem át, és ezután már csak a szélesmetélt-gyártó fejen.

Amikor elkészültem, hozzáláttam a raguhoz. Ezeket használtam:

- 4 evőkanál olívaolaj

- 1 fej lilahagyma apróra vágva

- 12 hatalmas gomba szára (a fejét elhasználtam más kajába)

- 1 közepes cukkini felkockázva

- 2 gerezd zúzott fokhagyma

- 1 evőkanál balzsamecet

- 6-7 db napon szárított paradicsom

- 3 fonnyadt paradicsom aprítógéppel pépesítve (eredeti receptben 1 evőkanál paradicsompüré)

- frissen őrölt feketebors

- maréknyi friss spenótlevél (eredeti receptben bazsalikom)

Wokban magas hőmérsékleten felmelegítettem az olajat, hozzáadtam a hagymát és 4 percig pirítottam. A hőfokot közepesre állítottam, és belszórtam a karikákra vágott gombát, a cukkinit és a fokhagymát. Ráöntöttem az ecetet és 5 percen át sütöttem, amíg a zöldségek karamellizálódtak. Ezután hozzáadtam a felkockázott szárított paradicsomot, a paradicsomlét és jól összekevertem. Kicsit ezeket is összerotyogtattam, sóztam, borsoztam, legvégül beledobáltam az apróra tépkedett spenótleveleket, de ezzel már nem főztem, csak összekevertem és lehúztam a tűzről.

A tésztát kifőztem és belekevertem a raguba. Ízlés szerint lehet egy kevés parmezánnal tálalni, de ha nincs, az sem baj, így is tökéletes.

(Egy adag tápértéke (parmezán nélkül): 2385 kJ (570 kcal), 17,4 g zsír, 2,4 g telített zsír, 0,4 g nátrium - ha az eredeti összetevőkkel készül.)

Nagyon finom lett, és ezzel a tésztával még különleges is!

Zöldbab japán módra

Nem is gondoltam, hogy ez ennyire finom lesz! Egyszerűen csak megkívántam a piacon a gyönyörű halmokba rakott zöldbabot, és amikor rátaláltam a receptre Daniel Green-Catherine Collins A koleszterinszint csökkenthető diétás szakácskönyvében, el is zarándokoltam újból a piacra, hogy megvegyem a hozzávalót.

Hozzávalók négy személyre:

- 900 g zöldbab

- 1 evőkanál olaj

- 1 gerezd zúzott fokhagyma

- 4 evőkanál szezámmag

- 4 evőkanál szezámolaj

- 2 evőkanál csökkentett sótartalmú szójaszósz

- egy kevés tabasco szósz

- frissen őrölt feketebors

Bár van itthon szezámolaj, de annak már kb. 10 éve lejárt a szavatossága, csak még nem dobtam ki a szép üvege miatt. Nem hiányzott róla, különlegesen finom illatú és ízű lett a zöldbab enélkül is.

A zöldbabot 3 percre egy lábosnyi forrásban lévő vízbe tesszük, majd lecsepegtetjük. (Én sós vízbe tettem, és betartottam a 3 percet, de nyugodtan lehet akár 5 percig is főzni. A vékonyabb zöldbabszálak, amik jobban átfőttek, édesebbek és finomabbak voltak.)

Az olajat egy nagyméretű serpenyőben vagy wokban felmelegítjük. Beletesszük a babot és a fokhagymát, 1 percig pirítjuk közepes-magas hőfokon, majd hozzáadjuk a maradék összetevőket. Egy percig főzzük, majd tálaljuk.

(Egy adag tápértéke: 1067 kJ (255 kcal), 21,8 g zsír, 2,7 g telített zsír, 0,33 g nátrium)

Nagyon-nagyon finom!

Tartsatok ki, már csak két receptem van ebből a szakácskönyvből! :-)