2010. július 24. - Ági és Karesz esküvője

Mintha csak tegnap történt volna, hogy megírtam a beszámolót Bori és Zoli esküvőjéről. Meglepetten vettem észre, hogy eltelt egy hónap és múlt szombaton ismét egy esküvőn találtam magam. Méghozzá kereszttestvéremén, Ágién.

Megint csak egy hosszabb beszámoló következik, így akit nem érdekel, lapozzon. Nem tudok röviden és tárgyilagosan írni olyan emberekről, akiket kedvelek. Márpedig Ági ezek közé az emberek közé tartozik, hiszen gyerekkorunk jó részét együtt töltöttük négyesben Judittal, a nővérével és az én húgommal. Manapság már sokkal lazább ez a kapcsolat, hiszen mindannyian felnőttünk, a saját útunkat járjuk, mindenkinek más az elfoglaltsága, baráti köre, de ez az esküvő jó alkalom volt arra, hogy ismét összejöjjünk.

Karesz pedig az első pillanattól kezdve pozitív értékelést kapott tőlünk. Tőlem különösen, amiért két szeletet is evett az elrontott baracktortámból amikor Ági elhozta bemutani. :) De a viccet félretéve, személyében egy nagyon kedves, közvetlen, jó fej embert ismertünk meg és azt hiszem, Ági sehol nem talált volna jobb férjet nála. Szóval mi áldásunkat adtuk a házasságra. :)

Kistarcsán, a kersztszüleimnél gyűltünk össze szombat délután. A menyasszony kikérésével kezdődött a program, amit a vőlegény helyett a vőfély tolmácsolt. Ahogyan Ági búcsúját is a szülőktől, nagyszülőktől, nővérétől. A szép beszéd közben sokaknak potyogtak a könnyei a meghatottságtól.


Nagy létszámú lagzi volt, ha jól emlékszem 120 vagy 130 fővel. A menyasszony kikérése után a sok ember gyalog indult el a templomba a zenekar kíséretével. A számomra kissé hosszú szertartás közben sokszor hallhattuk a kórust énekelni, aminek nagyon örültem. Mivel Ági is kórustag, ezért kitettek magukért, nagyon szép előadásokat hallhattunk.

A szertartás után a templom előtt gyűltünk össze gratulálni az ifjú párnak. Megismerhettem egy új szokást: a násznépet fonott kosárból kaláccsal és aprósütivel kínálta a család.

Az ifjú pár kapott a nyakába egy adag rizst a barátoktól a bőséges gyermekáldás és a gazdagság reményében, majd Ági sorakozót fújt a lányoknak, mert a csokrát készült eldobni.

Nem nagyon tologtak a lányok a csokorért, az én tesómat is lasszóval kellett odaterelni. Gondolta, ha beáll leghátra, nem érheti veszély. Tévedett, ő kapta a csokrot. :) Persze kis rásegítéssel, mivel amikor látta, hogy repül felé, elugrott előle, de valaki leleményes volt és amikor leesett a virág a földre, felkapta és Mazsolino kezébe nyomta.


Visszasétáltunk a házhoz és indulhatott az esküvői kocsisor a lagzi helyszínére. Amíg mindenki az autókat kereste, addig a zenekar játszott. Ágiék nagyon jól választottak, ez az este során bebizonyosodott. Az 5 fős együttes mindenkit megmozgatott, változatos zenéket hallhattunk tőlük és a hihetetlenül jó hangú énekesnőjük szinte végigénekelte az egész estét, éjszakát és gondolom a hajnalt is.

A vacsorát és a bulit Mogyoródon a Laguna Panzió és Étteremben tartották, aminek az éttermét Ágiék nagyon hangulatosan díszítettek fel.

Érkezés után csak a nőket engedték be az étterembe. Először nem értettem, hogy miért is?


Aztán rájöttem! A férfiembereknek meg kellett küzdeniük a bejutásért, vagyis a "Nyisd ki babám az ajtót!" című dalocskát kellett jó hangosan énekelni. Térden állva könyörögtek, mire megesett rajtuk Ági szíve.

Ági kifutott újdonsült férjéhez, hogy beengedje, aki erre ölbe kapta és átvitte a küszöb felett. A hagyomány szerint ezzel csapják be a gonosz szellemeket, akik csak egy személy belépését engedélyezik, vagyis megóvja feleségét attól, hogy a szellemek elrabolják.

A kép bal oldalán látható, hogy koktélokat szolgáltak fel üdvözlőitalként.

A panziónak saját kis horgásztava van a kertben. Ennek a partján kezdődött a fotózás és a nászajándékok átadása.

Ezen a képen a családommal látható az ifjú pár:

Az ültetési rendről ők sem feledkeztek meg. Mindenkit egy névkártya és egy kis mézeskalács szív-pár várt a helyén.

Természetesen megint annyira belemelegedtem az esküvő hangulatába, hogy csak az utolsó pillanatban sikerült valakinek eszembe juttatnia, hogy talán fotózni kellene az ételeket a bloghoz. Így az újházi tyúkhúslevesről teljes egészében, a második fogásként felszolgált vegyes tálról pedig félig maradtam le.

A tálon a következők voltak: cigánypecsenye, sült kacsacomb, sonkával-sajttal töltött rántott csirkemell, rántott gomba, rántott sajt, párolt zöldség, párolt rizs, petrezselymes burgonya. Ezek mellé káposzta-, uborka-, és paradicsomsalátát szolgáltak fel.


A vőfély nagyon ötletes és jópofa játékokat talált ki. Például egy olyant, amikor leültetett egymás mellé néhány embert és elnevezte őket anyának, apának, gyereknek, papnak, gólyának, keresztanyának, stb. Felolvasott egy jó hosszú történetet amiben gyakran használta az elnevezéseket és amikor az adott személy a saját nevét hallotta, fel kellett pattannia és futni egy kört míg vissza nem érkezett a saját széke elé.

A vacsora után Ági és Karesz a nyitótánccal folytatta, amibe leghamarabb a gyerekek kapcsolódtak be, de aztán senki nem szégyellősködött, hamar tele lett a táncparkett.

Apu is gyorsan felkért táncolni. Aztán a tesómat és anyut is.



Volt egy hosszú asztal, amire rengeteg tányéron az aprósüteményeket készítették elő. Innen hordták a pincérek folyamatosan az asztalokra.


Innen aztán mindenki kiszolgálta magát. Annyi féle volt, hogy én a bőség zavarában azt sem tudtam, mit kóstoljak meg. Utólag kiderült, hogy a tizede nem került fel az asztalokra, mert mindenkinek csomagoltak egy jó adag süteményt és a dobozokba teljesen más fajták kerültek mint az asztalokra. Nem tudom kik voltak azok a szorgosak akik ennyit sütöttek, de le a kalappal előttük.

A menyasszonyi torta felvágásánál itt is folyt a harc, csakúgy mint Boriéknál. El kellett dönteni, hogy a kés fogásánál kinek a keze kerül felülre. Ugyanis az fogja viselni a nadrágot otthon, aki itt győzedelmeskedik. :)

A torta három emeletes és összesen 90 szeletes volt. A legfelső réteg dió ízesítésű....


... a középső málna...


... a legalsó pedig túró ízű volt.


Én a legfelső réteget ettem és annyira elteltem vele és a többi sütivel, hogy mást meg sem bírtam kóstolni. Pedig a menyasszonyi torta mellett még rengeteg kisebb torta is sorakozott. Itt négy másik látható.

Itt pedig három. Ahogy sorban álltam a tortáért megnéztem mindegyiket kívülről és kiválasztottam melyikből fogok még kóstolót kérni. De erre nem került sor, így sosem tudom már meg, hogy milyenek voltak. :(

Ezután újabb játék következett, a Boriéknál megismert "etesd meg a férjedet" kissé továbbfejlesztett változata. Karesz beállt egy kék lepedő mögé, a kivágott részen kidugta a fejét, amire kapott egy sapkát. Aztán a két kezét is, amire egy ruhácskát és cipőt húztak. Így ő lett a "kisbaba". Ági beállt mögé és a maradék két lyukon kidugta a kezét, így ő lett a kisbaba keze. A baba pedig megetette, megitatta "magát" és még a saját fogát is megmosta.

Evés, ivás, fogmosás után pedig pisilt egy jót a kisbaba. :) Egy műanyag csőből vizet spriccelt és pont szerencsétlen fotóst találta el.

Éjfélkor a menyasszonytánc következett. Szegény Ági jól elfáradt a végére, hiszen rengetegen, sokan kétszer-háromszor is megforgatták egymás után.

És hogy visszatérjen belénk az élet, a menyasszonytánc után töltött káposzta várt mindenkit

Rövid időre visszaadta az energiánkat, de mivel a lábainkat már szinte teljesen széttáncoltuk, már eléggé passzívan vettünk részt a bulin.

Kicsivel 2 óra után elbúcsúztunk Ágiéktól, akik ekkor már természetesen pirosba öltöztek, hiszen a menyecsketáncot is eljárták. Ha jól tudom, egészen hajnali 5-ig tartott a mulatság. Nem tudom, hogy bírták, hiszen folyamatosan táncoltak, amíg én láttam őket. :)

Mivel Boriék esküvőjét is értékeltem egy 5-ös skálán, ezért Ágiékét és megteszem. 4,75 pontot adok nekik. Nem semmi lehetett megszervezni egy ekkora létszámú lagzit. Ők is szép ruhát választottak, a helyszín is tökéletes volt, a vacsora is ízlett. Úgy gondolom, minden úgy történt, ahogy ők megtervezték.

A negyed pontot mindössze azért vontam le, mert nekem túl hangos volt a zenekar. Nem igazán értettük egymás szavát bent az étteremben még úgy sem, ha egymás fülébe kiabáltunk. Nem mintha nem lettek volna jó zenék, sőt! Ahogy említettem, a zenekar csillagos ötöst érdemel. Csak picit zavart, hogy ha valakinek mondani akartam valamit, azt csak az udvaron tudtam megtenni.

Ettől a minimális zavaró tényezőtől eltekintve nagyon jól éreztem magam és ahogy láttam, körülöttem mindenki.

Ez a szám nagyon megtetszett (főleg mert pálinkáról szól ;), de valahogy a zenekar előadásában kicsit jobb volt:




Még egyszer sok boldogságot és jó nászutat kívánok Áginak és Karesznak!