Gondolom, Kisvax is épp ezt csinálja. Ha kapok öreg, túlérett banánt, időnként bespájzolok belőle a fagyasztóba, megpucolom, felkarikázom, és adagonként dobozolva lefagyasztom. És ha ilyen meleg van, mint ma meg még három napig, és fagyira vágyom, és mivel volt eszem, nincs tele bolti fagyival a hűtő, akkor jöhet a jól ismert banános házifagyi. Tényleg szuper. Annyira finom, krémes lesz. És nem kell hozzá előkészülni meg előgondolkodni. A kedvenc pomázi fagyizómban az egyik kedvenc fagyim a fahéjas szilva, szóval most a banánból is ez lett. A szilva tökéletes mindenhez, nem túl erős az íze (de azért van neki), cukor nélkül is annyira édes, hogy megédesíti a környezetét is. Szóval előveszem a lefagyasztott banánt, belefordítom egy tálba. Úgy ahogy van, mínusz 20 fokosan. Ráöntök fél üveg szilvarösztert (ami tényleg 100% szilva, nincs benne sem cukor, sem fűszer, sem tartósítószer, csak szilva), megszórom egy kis fahéjjal. Belenyomom a botmixert, és pillanatok alatt előáll a fahéjas szilvafagyi. Irtó finom, és sokkal kevesebb lelkiismeret-furdalással eszem meg, mint a készen vett testvéreit. Ezen a képen is látszik, hogy mennyire tökéletes az állaga.
Napi cukinak meg napozó cicahas. Annyira igazságtalannak érzem, hogy nekem az ilyesmi sokkal rosszabbul áll.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése