Szóval ez eredetileg egy kutyakeksz volt. Amiért őrjöngenek az ebek. Mi is megkóstoltuk, és nagyon-nagyon ízlett, csak persze nem akartuk elenni a kutyák elől. Az eredeti recept nagyjából így hangzott: összetörök egy banánt, összekeverem egy kis zsírral, meg annyi kukoricaliszttel, amennyit felvesz, hogy olyan jó kis tészta legyen (?). Meg rakok hozzá egy kis töpörtyűt is. A legjobb a kekszben az állaga volt: kifejezetten kemény, ropogós (a gluténmentes sütik általában túl puhák, morzsálódósak). És persze az íze is pont jó: épp érezni a banánt, kicsit édes, de tényleg csak egy kicsit. Hát meg kellett sütnöm. Annyira tettre kész vagyok mostanában, hogy vagy egy hete (vagy kettő?) játszottam, hogy mindig vettem pár banánt, aztán valahogy nem volt kedvem nekiállni sütni, a banán elkopott, kezdtem elölről. Tegnap végre sikerült. Kicsit emberesítettem (kioperáltam belőle a töpit, a zsírt meg lecseréltem növényi zsiradékra), tuningoltam némi vaníliával és mandulával, de az alaprecept maradt. Elég gyors is, annak dacára, hogy ugye egyesével kell macerálni a kis kekszeket. De nem hiszem, hogy sütök ilyet még egyszer. Mert egyszerűen nem lehet abbahagyni. A következő adagból két tepsinyi keksz lett ( kb. 60 darab), és a fele már elpárolgott. Addiktív. Mivel így is marokszám tömi az ember magába, tényleg nem annyira szükséges, de például ha ajándékba megy, lehet még kis étcsokival szórakozni, mondjuk becsíkozni vele. Kétféleképpen formáztam, az egyikből kanállal kis kupacokat raktam a tepsire, ez van hátul, ennek az alja ropogós, a kis puszedli meg omlós. A másik tepsit pont úgy csináltam, mint ahogy az eredeti készülhetett: pici golyókat formáztam, azt kézzel elnyomkodtam ilyen kis laposra. Nekem a lapos, nagyon kemény, nagyon ropogós sokkal jobban ízlik, de a másik is isteni. És olyan 180-190 fokon sütöttem, szokás szerint nem néztem az órát, de olyan 15 perc lehet, hát, amíg szép ropogós nem lesz. Látszik rajta.
A hozzávalók:
3 túlérett banán
20 dkg kukoricaliszt
5 dkg gluténmentes lisztkeverék (ez is lehetne kukorica, de nekem nem volt most több otthon)
5 dkg darált mandula (tényleg nem rontja el)
vaníliakivonat
só
Napi cuki 1.
Ha már a rókánál tartunk, ugye ismeritek Pixit, Réka édes kicsi rókáját? Most már oldala is van.
https://www.facebook.com/Pixirokafox/?fref=ts
Napi cuki 2. Egy kis evezés
Kóficka az árnyékban piheni ki az úszás fáradalmait.
Most nem a Zsuzsi tehet a körülette lévő kupiról.
A szigetcsúcsnál hangosan trappoló hattyúk támadnak a békés napozókra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése