Nagyon szeretem az almás palacsintát, vagy bundás almát, vagy almás pirogot, vagy bármilyen almás édes tésztát, és régen eskü, tudtam én is csinálni, de újabban sose sikerül. Pedig sokféle receptet próbáltam már, a netről is és a zabliszt zacskójáról is, vagy Boriét, aki joghurttal keveri a reszelt almát, Olgiét, aki pirogot süt belőle, vagy Olgi anyukájáét, aki palacsintatésztába mártja azt hiszem, és forró olajban süti ki. Meg tudok őrülni a gyönyörűségtől, mikor ezek a nők átszaladnak a még meleg vagy langyos almás cuccal (vagy én érkezem jókor hozzájuk), és nagyon szeretném én is itthon előállítani, hogy bármikor ehessek. Tele van a füzetem almás palacsinta recepttel, de sajnos mind áthúzva és ilyen megjegyzésekkel, hogy „vacak”, „kuka”, „sz...r volt”, meg ilyenek. Hát ez se lett tökéletes, kicsit gumiszerű a tésztája, de ez volt az utóbbi idők legjobb saját készítésű almás palacsintája.
Ezt a mostani receptet a neten találtam, és feleztem a mennyiséget, hogy mini adag legyen ez is. Hozzávalók a tésztához:
- 2 db tojás
- 120 ml tej
- 50 ml bubis víz
- 100 g finomliszt
- csipet só
Ezekből a hozzávalókból a szokásos módon sima palacsintatésztát kell keverni. Ehhez a mennyiséghez a fodros tortaformát kivajaztam, és beleöntöttem a tésztát. (De most látom, hogy az eredeti recept szerint elő kellett volna forrósítani a tepsit, így akkor a fodros tortaforma a kivajazással nem játszik. Majd kipróbálom az előforrósított tepsivel is! Mindegy, folytatom, mert ehető lett.)
Hozzávalók a tészta tetejére:
- 2 db alma
- kicsi citromlé
- 2,5 evőkanál cukor
- fél teáskanál fahéj
Az almákat meghámoztam, felszeleteltem, és elvileg citromlével meg kellett volna locsolni, de én rögtön a tésztán szépen elrendeztem. Porcukrot használtam, azt összekevertem a fahéjjal és teaszűrővel rászitáltam az almákra egyenletesen. 240 fokon sütöttem 15 percig.
Frissítés: Tesómmal is megsütöttük, és kipróbáltuk úgy, hogy a fodros tortaformát előmelegítettük, és a forró formát óvatosan kivajaztuk. A másik változtatás, hogy kb. 3-4 evőkanál barna cukorral megszórtuk az almák tetejét, majd arra szórtuk a fahéjas porcukrot. Tökéletes lett!
Egy kis cukrozott tejszínhab is jól állt volna neki. Most, hogy nézegetem, összefut a nyál a számban, szóval tulajdonképpen elég jó lett. Nyugodtan essetek neki most azonnal. Ha elkészül, így fogtok örülni:
1 megjegyzés:
az a baj, hogy bármennyi palacsintát eszem, sosem leszek ennyire gyönyörű.
de örülni tudok. és szerintem minden almás palacsinta isteni, az elrontott is.
Megjegyzés küldése