- 10 dkg olvadt vaj
- 10 dkg cukor
- 10 dkg liszt
- kicsi sütőpor
- 1 tojás
A tetejére
- ½ kg szilva vagy bármilyen más gyümölcs, de Anna szerint szilvával a legfinomabb
- cukor
- fahéj
Ennyit még meg tudtam jegyezni, de hogy milyen sorrendben kell összekeverni a hozzávalókat, azt nem tudom (és azt sem, hogy van-e ennek bármi jelentősége). Én most úgy csináltam, hogy a tojást robotgéppel fehéredésig kevertem a cukorral, majd hozzáadtam az olvadt, de nem forró vajat, végül a sütőporral elkevert lisztet. Kivajazott, lisztezett, alul sütőpapírral borított tortaformába öntöttem a tésztát, majd jó sok szilvával kiraktam a tetejét. Megszórtam cukorral és fahéjjal, és 180 fokon megsütöttem.
Sajnos nem tudom, mennyi ideig sütöttem, mert nincs felírva, hogy meddig kell, én meg ezt pár hete csináltam, és elfelejtettem hogy volt, de mondjuk 20 vagy 30 perc. Legközelebb beírom. A lényeg, hogy így nézzen ki, mint a képen, és nagyon finom fahéjas-szilvaillat terjengjen a lakásban. Reggelire is jó, de a délutáni ötórai teához is tökéletes, ha az angol királynő szokásait szeretnénk utánozni.
Napi cukinak most azt a 8 db manót mutatom meg, amit egy hete csináltunk Rékával. Ilyenek fehér alapon, sárga háttérrel:
Fekete alapon, fehér háttérrel:
És művészien:
És egy kis Amy is, nehogy hiányérzetünk legyen:
Mindent és mindenkit megeszünk!
2 megjegyzés:
még száz éve olvastam a kedvenc szakácskönyvemben (F. Nagy Angéla: Különleges receptek) egy ehhez nagyon hasonlító sütit, talán angol teasütemény néven futott. 25 dkg liszt, 25 dkg cukor, 25 dkg vaj, 4 tojás (mazsola is volt benne, de az nálunk embargós volt). Ezt nagyon sokszor megsütöttem akkoriban, imádták a gyerekek és mi is, egy kifejezetten finom, szaftos, gazdag kevert tészta, bármihez is jó:) ebben a sütiben a matematikailag ideillő 1,6 tojás helyett csak 1 van (persze a tojások sem egyformák), de egyrészt a kevert tészták határai nagyon rugalmasak, másrészt a szilvából csurog bele nyilván ez-az, amitől még szaftosabb lesz, mint az eredeti. szóval szerintem ez marha jó lehet.
és gyönyörű a kép is. meg hát a patkányos Amy is:)
Köszi Csincsilla, ezek szerint jól gondoltam, hogy a királynő ötórai teáján feltűnhetett ez a süti (angol teasütemény!).
Megjegyzés küldése