Réges-régen, amikor Fóton laktam, elég gyakran csináltam májkrémet, és arra emlékszem, hogy nagyon szerettem, tele volt petrezselyemmel, ami a kertben termett, de most már nem emlékszem rá, hogy készült. Persze nagy variációk nincsenek a készítés módjában (májat megfőzni, zsírral vagy vajjal krémesre turmixolni/aprítani, és valamivel nagyon be kell fűszerezni), csak azt nem tudom, hogy mikor nevezik májpástétomnak, mikor májkrémnek, és hogy amit én csinálok, az mi. A receptet a Mariannkonyha-blogon találtam Rozmaringos csirkemájpástétom néven, és tulajdonképpen szinte szó szerint azt csinálom, ami ott le van írva.
Nem készítem túl gyakran, mert társakat kell találnom az elfogyasztásához. Mariannkonyha azt írja, hogy hetekig eláll a hűtőben, de én nem tudom hetekig ezt enni. Néhányszor viszont nagyon szívesen, mert annyira finom. Volt már olyan is, hogy nem társult be senki (legnagyobb bánatomra), ilyenkor pici dobozokban betettem a mélyhűtőbe.
Hozzávalók:
- 1 nagy fej hagyma
- 50 dkg csirkemáj
- 1 dl bor (rozé vagy fehér)
- 2-3 gerezd fokhagyma
- só, bors, fűszerek: majoranna vagy rozmaring, vagy mindkettő
- kacsazsír a hagyma dinszteléséhez, plusz olvasztva a tetejére
- 10 dkg vaj
A hagymát nem túl apróra vágva (hiszen úgyis aprítógépbe kerül a végén), megdinszteltem, majd rádobtam a kisebb darabokra vágott májat. A májról előtte levágtam minden hártyát és egyéb nem szimpatikus dolgokat, és az ereket is kivágtam, hogy minden vér tűnjön el. Többször áztattam, mostam folyóvízzel és bevágtam több helyen, hogy előkerüljön, ha van még benne. Ha ismerném az anatómiát, akkor kevésbé trancsírozás lenne ez, hanem ügyesen, az elméleti tudás mentén haladva megtalálnék minden eret a májban. A lényeg, hogy megtisztítottam és feldaraboltam a májat, és rátettem a dinsztelt hagymára. Hozzáadtam a szeletekre vágott fokhagymát (most 2 gerezdet). Felöntöttem 1 deci borral (most fehérrel, de sokszor rozéval), meg egy kis vízzel is. Sóztam, borsoztam, őrölt rozmaringgal megszórtam (van, amikor morzsolt majorannát használok rozmaring helyett). Kicsit több, mint 10 percig főztem.
Még melegen átöntöttem az aprítógépbe, hozzáadtam a vajat, és krémesre aprítottam. Többször kóstoltam, és mindig adtam hozzá egy kis sót és borsot, és kevertem rajta még egyet a géppel. Az utolsó sózás elmaradhatott volna, de így is nagyon finom lett. A tetejére olvasztott kacsazsírt öntöttem, hogy a máj ne színeződjön el majd a levegőtől. Ez most saját kacsazsír volt abból, amit nem öntöttem ki karácsonykor a konyhakőre.
Végül elosztottam Vikivel és Mazsival, és ezt kaptam cserébe:
Annyira édes ez a kis Émike, van egy tippem, hogy a bort nézi-e vagy a szendvicset. Szerencsére a mélyhűtőből az összes bagelt is odaadtam a májkrémhez, így most már készíthetem a következőt! Viszont retekcsírát nem tudtam adni, mert mindet megettem, annyira sajnálom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése