2023. szeptember 14., csütörtök

Rántott cukkinihasábok a sütőből


Hát még ez a kaja is kapcsolódik a szülinaphoz, mert kedvenc zöldségesboltom szabadság miatt zárva volt, és a Lidlben kellett bevásárolnom a zöldségeket, ott viszont aznap este, amikor próbálkoztam, nem volt más cukkini, csak a kettesével csomagolt biocukkini. Nekem elég lett volna egy is, de gondoltam, nem érdekel, nem megyek már máshova vásárolni, majd csinálok valamit a másikkal. A receptet itt találtam, és csak annyit módosítottam, hogy feleztem a mennyiségeket.

Hozzávalók 1 főre:

  • 1 db cukkini
  • 1 nagy tojás
  • ½ teáskanál só
  • 3 púpos evőkanál liszt 
  • 1 bögre zsemlemorzsa
  • 1 csipetnyi fokhagymagranulátum (aki bírja, tehet többet, sőt tegyen is, mert csak jó lehet)
  • ½ teáskanál füstölt pirospaprika
  • ½ teáskanál őrölt feketebors
  • cayenne bors vagy chilipehly ízlés szerint (nekem lehetett volna több is, csak 2-3 csipetnyit használtam, de nem csípett eléggé)
A fűszerekkel kísérletezni kell, mert a cukkini önmagában nem túl karakteres ízű, mondhatni ízletlen. 


Azzal kezdtem, hogy 1 tojást felvertem ½ teáskanál sóval. A lisztet kimértem, majd a zsemlemorzsát is, amibe belekevertem a fűszereket (a só kivételével). A cukkinit meghámoztam, 3 egyforma darabra vágtam. A darabokat hosszában félbevágtam, és a feleket megint csak hosszában 3 hasábra. Így lett 18 darab majdnem egyforma kis hasábom. Nem sóztam be, hogy ne engedjen levet (de később kipróbáltam besózva is). Viszont azonnal elkezdtem panírozni. Ez nem volt annyira unalmas, mert csak egy személynek való adagot csináltam, de ha egy buliba készülne ilyen, akkor sajnos gyerekrabszolgákat kell alkalmazni, vagy meghallgatni valami jó hangoskönyvet közben. Szóval kicsit hosszadalmas, de ez a miniadag nem tartott tovább, mint hagymát aprítani a pörkölthöz, azzal az előnnyel, hogy ez nem csípte a szememet.

Amikor bepanírozódott valahogy az összes hasáb, akkor a sütőpapírral borított tepsin szépen egymás mellé rendeztem őket és meglocsoltam leheletnyi olívaolajjal minden hasábot. Ehhez nagyon kell, hogy legyen egy olyan fém szűkítő cucc az olajosüvegen, amivel épp csak csordogál az olaj. (Legközelebb lefotózom az enyémet, most vettem, és nem tudom, hogy tudtam eddig élni nélküle.) 180 fokon légkeveréssel sütöttem 25 percet, félidőben megforgattam a hasábokat. Sütöttem mellette félbevágott krumplikat, és 2 szál újhagymát is, mert azt találtam a hűtőben. 


Tálaláskor kevertem hozzá egy kis majonézt tejföllel (kétharmad majonéz, egyharmad tejföl), majd ollóval rávagdostam 4 db bazsalikomlevelet, amit az erkélyen nevelt bazsalikomról szedtem. Petrezselyemmel is biztos nagyon finom (de az nincs az erkélyen). Meg valami sokkal fűszeresebb mártogatóval. Nagyon finom volt, ropogott a bundája és belül krémesre sült. Rögtön meg kell enni, mert kihűlve a ropogósság elmúlik. De KÉPZELJÉTEK! Én nem bírtam az egészet megenni. Biztos van valami bajom!

Frissítés: Csincsilla kommentje alapján elkészítettem az ő verzióját is, ami több ponton eltér ettől, de főleg abban, hogy előre besózza a cukkiniket, amitől tényleg finomabb lett, itt írtam róla.

Napi cuki az erkélyem lesz, mert mióta Toma felfúrta a felfúrnivalókat és átfúrta az átfúrnivalókat és lejjebb helyezte a polcokat, azóta megint imádok kint kertészkedni.


A legfölső polcon kakukkfű van, alatta bazsalikom, borsikafű (csombor), zsálya, legalul varjúháj (ez sajnos nem ehető), mellette menta és rozmaring


Itt a korláton túli részen krizantémok vannak, halottak napján innen szoktam virágot vinni a temetőbe, persze szigorúan bringával a Farkasrétibe. Ezzel tesztelem az öregedést, tavaly még fel bírtam tekerni megállás nélkül.

A belső részen rózsa van, törökszegfű, varjúháj (sajnos eddig a részig egyik sem ehető), utána snidling, mellette citromfű, aminek csak egy kicsi része látszik a cserepéből (mind nyami!).


Ő pedig egy pocok, amit Szabi fotózott nemrég egy kiránduláson, én meg csak ámulok, hogy lehet ilyen képeket csinálni. Olyan, mintha rám nézne, és beszélgetni szeretne.

2 megjegyzés:

csincsilla írta...

na, a pocok elképesztően cuki, az erkélyt meg irigylem, hogy ilyen gyönyörűen rendben tartod. én mindig el vagyok maradva pár hetes munkával a kertet illetően. tudom, hogy nagyobb, de hát mégis, na.
én nagyjából így cainálom a cukkinit. az idén szerencsére nem volt olyan sok, mint tavaly. főleg cukkinilecsó lett belőle, egyrészt mert sok a paradicsom is, másrészt ebből lehet főzni gyorsan egy jó nagy adagot, amire egy hétig rá lehet járni, mert ugye melegíteni is lehet.
szemben a rántott cukkinivel, ami igazából csak frissen jó, de akkor nagyon. szóval nálunk ez ünnepi étel, mert ritkán van kedvem és időm vacakolni vele. most a két utolsó cukkinink így végezte. sima majonézt eszünk hozzá, meg több tonna fermentált uborkát, erről talán majd egyszer írok is, rohadt jó.
a nyáron azért többször is készült rántott cukkini, lett is pár tapasztalat. először is nem szeretjük a bő zsírban sültet, mert ugyan jól esik pár darab, de rosszul is leszünk tőle (elképesztően sok zsírt felvesz). húsnál ugye ez annyira nem lényeges, mert abból megeszik az ember egy-két szeletet, és jóllakik, de rántott cukkiniből végtelen mennyiséget lehet enni, aztán kábé hányni egész éjszaka.
viszont sütőben sütve legalább ez a tünet nem jelentkezik. annyira finom, hogy sajnos a rosszullétig teleesszük magunkat, de hamar elmúlik ez a telítettség.
gluténmentesen csinálom, és próbálkoztam többféle bundával. a legjobban az jött be, hogy kukoricalisztbe forgatom (egyrészt olcsó, másrészt ropogós), utána egy fűszeres-sűrített tojásba (pár felvert tojás, tápiókaliszt, fokhagyma-por, só, bors), utána meg gluténmentes morzsába. a múltkor sajnos az aldiban vettem, egyszerűen büdös volt, ki kellett dobni. sose vegyetek ott gm morzsát, aranyáron kuka.
én mindig besózom a cukkinit, és hagyom állni legalább egy negyedórát (de akár egy napot is a hűtőben). utána meg leöntöm a levét. azért csinálom így, mert mindig nagyo adagokat csinálok, és mire a végére érnék, az eleje biztosan elkezd levet engedni.
nagyjából úgy sütöm, mint te, de szűkítő nélkül locsolok, biztos kézzel gyorsan, így is tökéletes, nincs kedvem olajat öntögetni. és amióta aranyáron mérik az olívaolajat, amiből nálunk azért tekintélyes mennyiség fogy, átálltam a bio, hidegen sajtolt napraforgóolajra (ez 6 ezer helyett kb. 3 ezer forint), sütni azért ez is jó. (egész télen tököt és édeskrumplit fogok sütni, olajjal picit meglocsolva.)

Andi írta...

Végre! De jó, hogy írtál!

Már beszereztem a tápiókakeményítőt a kínai leveshez, gondolom az ugyanaz mint a tápiókaliszt, és kukoricalisztem is van, szóval le tudlak utánozni, és foglak is, szerencsére nekem nem kell gluténmentes morzsa, lehet sima is, sőt leginkább házi legyen, amit tesóm darál.