Nancy-i csokoládés torta

Ezt a francia csokitortát direkt Csincsillának néztem ki Európa eszik c. szakácskönyvemből a sokcsoki-sokvaj-soktojás-kevésliszt-csokitorta tanulmányához. A mostani kísérlet abban különbözik az összes eddigitől, hogy vízfürdőben kell sütni, amiben az a trükk - most már tudom! -, hogy nem kívülről kell a tortaformát alufóliával jól bebugyolálni, hanem belülről folpakkal kibélelni, merthogy a víz sajnos bejutott a tortaformáig, hiába tekertem rá szorosan három réteg fóliát. Ennek ellenére nem rontotta el a tortámat, én nem is értem miért, talán a tortaforma mégsem engedte be a vizet, csak a fóliák minden rétegébe jutott belőle. Nagyon finom volt, leginkább az olasz csokitortára emlékeztetett az állaga: kívül ropogós, belül krémes.

Kívül ropogós, belül krémes, szeleteléskor töredezik a teteje, hiába a nagyon éles kés, és a nagyon finom bánásmód

Hozzávalók 8 személyre:

- 36 dkg keserű csokoládé darabokra tördelve
- 15 dkg vaj
- 16 dkg porcukor
- 5 nagy tojás
- 4,5 dkg liszt
- és ennek a szakácskönyvnek a kedvence, a 30 cm-es tortaforma. Én nem csökkentettem a hozzávalók mennyiségét, és persze a 24 cm-es formámban sütöttem, és jól sikerült.

A sütőt előmelegítettem 180 fokra, és a tortaformát kivajaztam. A csokit vízfürdőn felolvasztottam, és amikor felolvadt félrehúztam, belekevertem a hideg vajat, és amikor elolvadt, a porcukrot is. A vaj így kellőképpen lehűtötte a csokit. Amíg tovább hűlt egy kicsit, addig egy csipet sóval felvertem az öt tojás fehérjét  kemény habbá, ezután a tojássárgákat egyenként jól beledolgoztam a csokiba, folytattam a tojáshabbal és végül a lisztet adtam a masszához. A tésztát beleöntöttem a tortaformába, és vízfürdőben 1 órát sütöttem.

Azt írja a könyv, hogy mielőtt kiszedjük a formából, hagyjuk jól kihűlni, de ezt a megjegyzést nem vettem észre, én majdnem azonnal kiszedtem. Ennek az lett az eredménye, hogy kicsit "megroggyant" a torta, azaz nem olyan magas most, mint amikor kiszedtem őt a sütőből.

Tesóm reklamált múltkor, hogy epres tejszínhabbal nem fotóztam, hát most itt van neki a habos kép!

Csincsilla összefoglalójához idegyűjtöm az eddigi csokitortákat:

- Belga csokitorta, aminek a sütési idejét nem sikerült eltalálnom, ennek ellenére ehető volt, de nem a legfinomabb az eddig kóstoltak közül,
- Omlós olasz csokitorta, ami a legjobban hasonlít erre a francia csokitortára, pedig a sütés módja nagyon eltér,
- Könnyű csokoládétorta vaj nélkül, és csoki helyett kakaóporral, és sikerült valahogy nagyon elrontanom, ő a híres-neves gumicsokitorta. Nem tudom, hogy a tanulmány szempontjából érdekes lesz-e,
- a szintén nagyon finom Toszkán csokitorta, aminek az a legnagyobb előnye, hogy nem kell a tojásfehérjét külön kemény habbá verni és óvatosan beleforgatni,
- a kakaóporral készült elronthatatlan Guiness torta talán megint nem a tanulmány tárgya lesz, de muszáj szerepelnie a listámban, annyira finom.

És végül itt szerepeltetem Csincsilla külön személyiséggel rendelkező rosszindulatú csokitortáját is, mert a mai napig ez az egyik legnépszerűbb bejegyzés a blogon.