Fermentált uborka

 

Csincsillánál tett látogatásomkor láttam nála üvegben fermentálódni különböző zöldségeket, de beszélgetni róla nem volt idő, tulajdonképpen semmit nem tudtunk rendesen megbeszélni, olyan sok lemaradásunk van. És akkor, mintha kifigyelték volna a gondolataimat, szembejött a Telexen ez a cikk a fermentálásról, és még kaptam is kicsi ubikat tesómtól a boltból, úgyhogy már nem volt semmi akadálya a kísérletnek és annak, hogy megmutassam ezt a gyönyörű, szerintem 100 éves üvegemet.

A képen lévő uborka még nincs teljesen kész, látszik, hogy néhol még elég harsány zöld a színe, de 3-4 nap alatt elkészült amúgy ebben a melegben. Annyi időm se volt, hogy feltöltsem a gépet, amivel fotózni szoktam, és csináljak róla naponta egy portrét.

Hozzávalók a cikkben 1 db 1 literes üveghez:

• ½ kg kovászolni való uborka
• ½ liter víz
• 1 evőkanál só (15-20 gramm) --> vagy kevesebb!***
• virágos kapor, meggyfalevél, fokhagyma, akármi

Nálam 1,2 kg uborka volt, 1 liter víz (ez kevés volt, pótolni kellett még 1-2 deci forralt vízzel), virágos kapor és fokhagyma. Csodálkoztam, hogy fél liter vízhez kell egy evőkanál sót tenni, mert a kovászos uborka receptem szerint 1 liter vízhez kell ennyi só. Mindegy, kipróbáltam, és finom lett, nem ehetetlenül sós. ***Mint utóbb kiderült a kommentjéből, Csincsilla 2%-os sóoldatot szokott használni, és néha neki még az is sós. Szóval akkor mégis legyen 1 liter vízhez 1 evőkanál só.

A vizet felforraljuk a sóval, és hagyjuk teljesen kihűlni. Az uborkákat megmossuk, végeit levágjuk, (az eredeti recept szerint hústűvel, nálam késsel) megszurkáljuk. Az üveg aljára a kapor felét tesszük, az uborkákat állítva rakosgatjuk, közé szórunk 2-3 gerezd fokhagymát. A tetejére ismét kapor kerül, és felöntjük a kihűlt sóoldattal. Valamilyen eszközzel a uborkákat a víz alatt tartjuk, én egy kicsike üveggel nyomtam le őket. Légmentesen lezárjuk (na ez a 100 éves üveg nem légmentesen zár sajnos, pedig olyan szép), és egyenletesen meleg helyre tesszük. Nem kell neki tűző nap, csak meleg. Naponta egyszer kinyitjuk, hogy a keletkező gázok távozhassanak, majd visszazárjuk, Egy tányért kell alátenni, mert kiforrhat a lé.

Nekem nagyon ízlett, majdnem olyan íze van, mint a kovászos ubinak, gondolom a kapor és a fokhagyma miatt, de valahogy mégis más egy kicsit. A levét se kell kiönteni, fel lehet használni főzelékek, levesek savanyítására, de lehet magában is inni. Mindet kipróbáltam, és tényleg jó.

Legutóbb saslikpálcikákkal nyomtam le az uborkákat, szerintem tök jó ötlet:

Fermentálni lehet bármilyen zöldséget, még állítólag paradicsomot is. Majd lesz próba azzal is. Egy másik cikk szerint szénsavas üdítőket is lehet készíteni fermentálással. Na ehhez még gyűjtöm a bátorságot.

Fermentáláshoz egy cikk: itt, és a FerMentor blog: itt.

Napi cukinak Amy Lufival, a legjobb barátnőjével:

És egy olyan napközistárssal, aki nem a legjobb barija:

Én is Lufit választanám!