Na nem részletezem, egy hét volt a lázas, nemevős rész, aztán maradt a következő hétre a köhögés és a nátha, és erre az utolsó, harmadik hétre pedig az óriási fáradtság. Jeleztem is a családnak, hogy nem biztos, hogy tudok bulit csinálni, de aztán elég erőt éreztem hozzá, és ekkor, az utolsó héten először megbetegedett Szabi (céges vacsin), aztán Mazsi is elkapta (Szabitól), és pozitív lett a covid-tesztjük, majd hamarosan Vid is összeszedett valami mást (valamelyik karácsonyi összejövetelen). Így aztán az öt fiatalból három betegen és lázasan feküdt otthon, és mi kettesben maradtunk Tomával.
Frissen sütöttem hozzá angol muffint, emiatt aztán a reggeli délután 1-2 körül zajlott nagyon éhesen, de ez azért elég szokásos csúszás nálunk.
Mutatok még művészi képeket az asztalról, ezeket Toma csinálta természetesen, nem én:
Tesóm pedig megfőzte a menüt, amit tervezett, és az egyetlen nembeteg gyerek (Viki) kiszállította. Náluk ilyen volt az asztal:
A piros nyíl a segédfutárra irányítja a tekintetet! Az asztalon ezek vannak:
- középen 2 szelet lazac
- balra mellette egy kis töltelék
- afölött baconbe tekert csirkemáj
- mellette sült krumpli
- Bori hagymás-majonézes krumplisalátája
- bécsi krumplisaláta
- és a családi salátánk
- és tuti, hogy volt rántott hús is, csak az nincs a képen
- és a mustáros-tejszínes szűzérme is lemaradt a képről, pedig már rég el volt készítve (és Vikinél ez nyert!)
Nálunk amúgy brassói volt az ünnepi vacsi, mert amikor betegen éheztem, mert épp nem volt hányingerem, akkor folyton finomabbnál finomabb és nehezebbnél nehezebb kajákról álmodoztam, és ezek közül a brassói volt az egyik. Akkor el is döntöttem, hogy karácsonykor ezt fogjuk enni.
Napi cuki Amy, aki büszkén úgy tesz, mintha hóembert építene. Idén olyan jó volt, még december 23-án is egész nap esett a hó, gyönyörű fehér volt a táj, mármint ami látszik belőle egy lakótelepen. Csak sajnos 24-ére minden elolvadt, mert betört a 15 fokos tavasz. De itt még lehet hóembert építeni behúzott fülekkel, bandzsítva. Imádom!
5 megjegyzés:
Hát, részvétem. Nálunk is elsodorta a karácsonyt a covid. Illetve nálunk a covid. Karácsony előtt pár nappal jött volna Rebeka haza egy hétre, én úgy igyekeztem, hogy addigra a nagyja meglegyen, a százféle macerás aprósüti (köztük háromféle makaron, amiből kettő sikerült is, mákos citromos fehércsokis töltelékkel és mézeskalácsos narancsos csokis töltelékkel, a szokásos minilinzerek és miniislerek, mézeskalács, gluténmentes mézeskalács méz és mézeskalás-fűszer nélkül, forraltborban kandírozott narancs étcsokiba mártva, más nem jut eszembe, de tuti volt), megvolt a nagybevásárlás is, hogy Rebekával már csak a szórakoztató része maradjon a készülődésnek. Előző nap Tamás már betegnek érezte magát, reggel csináltunk egy covid-tesztet, az övé pozitív lett. Így aztán Rebeka haza sem jött, és persze mindenki más is nagy ívben kikerült bennünket, és persze nem is mehettünk sehová. De DT sokkal jobban járt nálad, mert neki nem voltak tünetei különösebben, még az étvágya is szuper volt, csak iszonyú fáradékony volt, az első héten nagyjából feküdt, utána is csak módjával tudott mozogni. Szóval úgy két hetet végiglustálkodtunk édes kettesben, én egyébként szerencsére nem kaptam el, vagy ha igen, akkor nem volt tünetem. Meg én bármikor tudok feküdni, szóval az nem tűnt fel, hogy lustább lennék a szokásosnál. Most már látszik a hűtőben, hogy kicsit fogynak a bevásárolt élelmiszerek, de még egy-két hónapig legfeljebb hagymát fogunk venni.
Az állatok meg annyira, de annyira cukik, a többi bejegyzést is beleértve. És az eb tényleg kancsal, és milyen rohadt jól áll neki! A cicák meg szépségesek.
Fú, hát én is csak mostanában (2024.01.15.) kezdem úgy érezni, hogy sikerült a nem mélyhűtős dolgokat feldolgozni (beleértve a borokat is). Még jó, hogy van új hűtőnk és mélyhűtőnk, minden szépen elfér.
Mondjuk lehet, hogy belefért volna neked, hogy ezt a sok csodasütit megoszd velünk, de nem baj, megértem, ha mégsem. Csak irigykedem, hogy honnan van neked ennyi energiád! (A méz- és mézeskalácsfűszer-mentes mézeskalács különösen érdekelne! 😅
senki sem kapott belőle, csak most a Bendi némi fagyasztottat, mert mindenki retteg a koronavírustól, és nem akartam, hogy a hátam mögött kidobják, mert hogy biztos megfogdostam a súlyosan fertőző kezemmel. mi a borokkal sokkal jobban állunk, mindent megittunk, szeszből ugye eleve csak magunkra készültünk, a gyerekeink és a vendégeink általában nem isznak.
a duplán mentes mézeskalácsnak természetesen nincs receptje, csak a blogon is fennlévő gm mézeskalácsot mentesítettem egyben a méztől és a mézeskalácsfűszertől is, talán kapott egy csipetnyi fahéjat, és tényleg isteni volt, az fogyott el a leghamarabb.
Nem isznak??? Hát milyen nevelést kaptak ezek a gyerekek? 😱
A megosztást a blogra értettem... Mármint hogy a sütik receptjét megoszd velünk, csak nem jól fogalmaztam.
Megjegyzés küldése