Meggyes pite

Nem olyan szép, mint az Andi szarvasos tortája, de mint maradékfelhasználás azért ez sem csúnya. Tudományos kísérlet alanya látható a képen, valamelyik este vettem néhány rétest egy Lipóti pékségben, főleg meggyeset, mert azt szeretik a gyerekek, és ezzel aztán megint jól az eszembe juttattam, hogy reprodukálni kéne már azt a zselés cuccot, amivel a bolti meggyeseket töltik. Az az igazság, hogy nekem az jobban be is jön, mint ha csak a több tonna meggy van, kell valami lazító anyag közé. Sorry. És aztán gyorsan ki is próbáltam valamelyik nap, sütöttem néhány rúd túrós és meggyes rétest (csendesen jegyzem meg, hogy a túróst is újfajta, legalábbis nekem újfajta töltelékkel, és az is jó lett). Viszont túl sok lett a meggy, egy üvegben beraktam a hűtőbe, aztán valamelyik este kármentésül összeütöttem ezt a meggyes tortácskát. Jó, hogy lefényképeztem, amint kihűlt, mert utána még morzsát sem találtam. De tényleg jó is volt.

Nem mértem le, de olyan 16-18 cm-es kicsi szilikonos tortaformát használtam.
Hozzávalók a tésztához:
- 15 dkg liszt
- 7,5 dkg jéghideg vaj
- 1-2 evőkanál hideg víz
- 1 evőkanál kristálycukor
- csipet só
- 1 evőkanál zsemlemorzsa
- kevés tojásfehérje

A fentieket a víz kivételével beledobáltam az aprítóba, és összemorzsásítottam, aztán deszkára borítottam, és kevés hideg vízzel gyorsan összegyúrtam helyes gombóccá. Rögtön kétfelé osztottam, hagytam néhány percig pihenni.
Aztán az egyik cipót kinyújtottam a tortaformánál kicsit nagyobb körlappá, és kibéleltem vele a szilikonformát, úgy, hogy legyen némi pereme is.
A másikat is kinyújtottam, rátettem a tortaformát, és késsel szépen méretre vágtam. Az alsó lapot megszórtam az evőkanálnyi morzsával, nehogy eláztassa a meggy, aztán rátettem a maradék meggytöltelékemet (olyan félliternyi lehetett), erre ráhelyeztem a felső kört, a széleit kicsit összenyomkodtam, ahol tudtam.
A maradék tésztából kicsi csillagokat szúrtam ki. Tojásfehérjével megkentem a tortácska tetejét, szép szabályosan elrendeztem rajta a csillagokat, aztán azokat is megkentem még a tojásfehérjével. Egy szívószállal sok helyen kilyuggattam, ízlésesen!, aztán ment az egész a hűtőbe 1-2 órára. 180 fokra előmelegített sütőben addig sütöttem, amíg a teteje szépen meg nem pirult.
A formában hagytam langyosra hűlni, aztán kiborítottam, és rácson hagytam teljesen kihűlni, akkor már viszonylag rendesen lehetett szeletelni.

Meggytöltelék:
- fagyasztott meggy
- cukor
- vaníliás pudingpor

A fagyasztott meggyet felengedés nélkül (mert hirtelen felindulásból cselekedtem) némi vízben feltettem olvadni és kicsit főni, amikor már kezdett volna forrni, akkor belekevertem egy zacskó vaníliás pudingport (amit előtte kis vízzel elkevertem). Valamikor cukroztam is, ízlés szerint. Semmilyen mennyiséget nem mértem, de arra érdemes figyelni, hogy egy pundingpor kb. 5 dl folyadékhoz való. Legközelebb keményítőt fogok csak használni meg vaníliakivonatot, mert szívesen kihagynám belőle a mesterséges vanilinaromát, de éppen nem volt otthon, mármint keményítő (és akkor kb. visszajutok meggyes máktortáig). Szerintem nagyon jó kis töltelék lett, jól bírta a sütést is, a rétesekből sem igen folyt ki.

Más meggyes sütik eddig nálunk:
- Andi csodálatos holland meggytortája
- fahéjas-meggyes csiga
- átgyúrt feketeerdő-torta
- Andi, illetve Kiskukta, illetve Moha meggyes máktortája
- meggyes-krémes lepény megint csak Anditól

- meggyes-mandulás lepény
- másik feketeerdő-torta

Meg némi cuki is annak, aki idáig eljutott, hétvégi kirándulós képek, nem sokat láttunk a ködből/ködtől, de az szép volt:)

És a három grácia, egyik szebb, mint a másik: