Szombaton megünnepeltük Toma 20. szülinapját, amire már olyan régóta készültem. A menüsor csak az utolsó napokban állt össze: kivételesen nem készítettem levest, csak húsokat és salátákat.
Sütöttem egy kétkilós pecsenyekacsát, nagyon egyszerű módon: csak kívül-belül megsóztam, jól megborsoztam, a hasába egy fél hagymát, egy fél citromot (aminek előbb belenyomtam a levét), pár gerezd fokhagymát és egy elmorzsolt húsleveskockát gyömöszöltem, összetűztem a nyílást egy hústűvel és 50-50 percig sütöttem először a hátával fölfelé, majd megfordítva. Szerintem kicsit kiszáradt, de mivel családom egyik tagja sem evett még kacsát, el voltak tőle ragadtatva. A kacsahúsnak igen különleges íze van, én nagyon szeretem. Örülök, hogy ízlett, mert az elkészítése egyszerű, így hát máskor is süthetek nekik kacsát. (A rengeteg csontot természetesen félretettem Zokninak!)
Volt még rántott hús, rántott cukkíni, és Toma kívánságára a paradicsomos-sajtos csirkemell is (na ez jó ötlet volt, mert az utolsó morzsáig elfogyott!). A köret sült krumpli, krumplipüré és a Boritól tanult krumplis-cukkinis-paradicsomos-sajtos finomság volt.
Készítettem még uborkasalátát, paradicsomsalátát és ezt a képen látható különlegességet. Az eredeti verziót egyik "anyósomtól" tanultam, bár az picit eltér ettől a tesóm által továbbfejlesztett változattól. Most mindkettőt közzéteszem:
Egy kis olajat kábé ugyanannyi mustárral kikevertem, majd felöntöttem tejföllel. Belekevertem apróra vágott hagymát, almát, uborkát, főtt tojást és egy üveg kukoricát. Toma ezt a Tata-féle verziót szereti, viszont az eredetiben nincsen se főtt tojás, se kukorica, helyette van benne vékonyra reszelt sárgarépa, én úgy jobban szeretem. De hiába próbáltam bevezetni a családba a sárgarépával készült salátát, mindig rendkívül nagy volt az ellenállás, úgyhogy megadtam magam.
Az egyik torta a Toma-kedvence vakondtúrás torta volt, a másik pedig a Csincsilla-féle (és egyben Mazsi-kedvence)
szilvás klafuti.
És a nagy alkalomra kinyitottam különleges mézboromat is.
Toma az egész családtól egy nagyon professzionális számítógépet kapott, és itt van Anna ajándéka a 20 éves Toma számára. Köszönjük szépen az ajándékokat és a köszöntéseket!
Az új számítógéppel kapcsolatban van az az aranyos kis történetem, hogy sajnos elég szar helyen, bunkó fiúkáktól vettük a gépet, de hát Toma nézte ki, ő intézte, én csak mentem ahova kellett. Na, elhoztuk a gépet, és persze az első probléma, hogy a bekapcsolás után nem indult, legalábbis a monitor fekete maradt. Felhívtam a boltot, montam, hogy félórája hoztunk el egy gépet, ami szar és különben is menjenek a ... Azt mondták, csavarozzuk le az oldalfalat, nézzük meg, hogy nem lazult-e ki valami, mondtam, nem tudom mit képzelnek ennyi pénzért, elvárom, hogy hazahozom és működjön, stb. stb, de aztán végül Toma rájött a hibára és beüzemelte a gépet.
A következő probléma, hogy nem lehetett feltenni rá Windowst, mert egy bizonyos ponton mindig kikapcsolta magát a gép. Annyira idegesek és szomorúak voltunk, alig aludtunk, másnap bevittük a munkahelyemre a gépet és megkértük Ákost, hogy segítsen. Természetesen ez a nagyon ügyes srác tudott segíteni és Tomával ketten megoldották ezt a problémát is. Egyik ilyen problémánál Ákos hozott egy programot, amit amúgy az internetről le lehetett volna tölteni, ha az új gép már tudott volna internetezni.
Mikor tesómnak meséltem az esetet: "Ákos pendrájvon áthozta a videokártya drájverét, amit az internetről kellett volna letölteni" ... ekkor fulladtam meg a röhögéstől és kérdeztem tesómtól, hogy szerinte 20 évvel ezelőtt, Toma születésének napján mit mondtam volna arra az emberre, aki egy ilyen mondatot mond? :-) Ugyanis ennek semmi értelme!
Sajnos a bulira Ercsitől és Évától csak 1 pontot kaptam az ötből, de ennek is örülök, mert voltak olyan pillanatok, amikor azt hittem, hogy a sok levonás miatt átmegyek mínuszba! A hibákra már nem nagyon emlékszem (a mézbor miatt), de remélem Ercsi majd a kommentben emlékeztet néhányra, hogy tanulni tudjak belőle. Ilyesmi hibák voltak: túl kicsi Toma szobája, ahol a koncertet adta, a torzító pedálja nem a földön volt, túl meleg van, késett az ebéd, a tortát nem azonnal vágtam fel, stb. :-)))))))
A bulit kipihenni egyrészt Toma parancsára, másrészt tesóm erőszakossága miatt elmentem Érdre az utcabálra a Teddy Bear együttesre tombolni! Hihetetlenül jól éreztük magunkat Norbival, Sebével, Mazsival, és annyit táncoltam, hogy izomlázam lett másnapra, annyit énekeltem (ordítva), hogy fájt a torkom! Isteni volt!
A chippendale kukta természetesen itt is segédkezett. Látható, hogy mennyire odavannak érte a szebbnél szebb nőcik!
Tomókám! Nagyon boldog születésnapot, köszönjük a fantasztikus koncertet, amit az új gitároddal rögtönöztél nekünk!
