Újabb péksüti-próbálkozásomat örökítem most meg. Ennek a zsömlének egyik különlegessége a tetején látható fekete szezámmag, amit a Culinarisban szereztünk be Marcsival, másik pedig a graham búzaliszt, mert ezt elég ritkán használom. Na és van még egy különlegessége, a Csincsillától tanult, vadonat új "50-fokos-sütőben-történő-második-kelesztés" technikája. Amíg ezt nem próbáltam ki, nekem még soha nem keltek meg zsömlék ilyen szép nagyra! Mindig tanulok valamit.
Több gasztroblogban találkoztam már a fekete szezámmaggal és megtetszett az ezekkel díszített étel, ezért nagyon vágytam már arra, hogy legyen ilyenem. Fiam ugyanis nem szereti a lenmagot a péksütikben, viszont a szezámmagra rábólintott; én pedig a fehér szezámmagot nem találom elég mutatósnak. Látnotok kellett volna az arcát, amikor megpillantotta fekete szezámmagos zsömléimet!
A tészta a szokásos kifli-/zsömletésztám, amit különböző lisztekkel szoktam variálni:
- 48 dkg rétesliszt
- 20 dkg grahambúzaliszt
- 1 teáskanál cukor
- 2 teáskanál só
- 4 dl langyos víz
- 2,5 dkg élesztő
A tésztát dagasztás és kelesztés után 107 grammos darabokra vágtam, zsömlét formáztam belőlük. Tetejét megkenegettem langyos vízzel, megszórtam a fekete szezámmaggal, ezt még az ujjammal rá is tapicskoltam a tésztára, majd következett a második kelesztés. Mivel sikerült a sütőm kapcsolóját letörnöm, ezért a főzőlap kapcsolóját használva próbáltam beállítani 50 fokra a sütőt. Betoltam a zsömléimet és gyorsan másodszor is megkelesztettem. Amikor gyönyörű gömbire :-) nőttek, lekentem mindegyiket sózott, vizezett tojással, majd ugyanígy - a kattanásokat számolva - nagyjából 180-200 fokra állítottam a sütőt és amikor bemelegedett, 15 perc alatt pirosra sütöttem őket.
15 megjegyzés:
Egy ideje keresem a fekete szezámmagot, de Szegeden nem kapható...
Itt Budapesten is nagyon nehéz beszerezni, ha nagyon szeretnél egy adagot, szívesen küldök neked postán :-)!!! Ha már a Szigetközől érkezhetnek hozzám az orgonák, miért ne utazhatnának a fekete szezámmagok Szegedre?
gyönyörű!!!! de annyira kínoz a kérdés: mért pont 107?
Miattad! Úgy emlékeztem, 110 grammnak kell lenni, de az első három amit levágtam, 107, lett, ezért aztán ragaszkodtam ehhez a mérethez :-)!
Aztán megnéztem és 91 grammnak kellett volna lenni... de miért pont 91???
mert egy szép kerek zsemle pont 100 grammos (nálam:). viszont ha nem teszek bele magokat, akkor le kell vonni az átlagosan egy zsemlére jutó magok tömegét (azaz 9 grammot, mert hogy én elég sokat bírok beletenni). százból kilenc pedig pont 91. világos, mint a nap, nem?
Teljesen világos! Most akkor mit csináljak ezekkel a 107 grammmos, magtalan zsömlékkel?
Ki a pék és ki a könyvelő a családban?
Jó kérdés! Mindkettő én vagyok! :-)
De az igazi, szakképzett pék, a dédapám volt. Majd egyszer írok róla!
Csak ne nagyon reklámozd, hogy könyvelői is vagy :):):)
Oké, hallgatok, mint a sír!
Esz a sárga irigység, hogy sikerülhetett ilyen szépre. A héten én is bebuzdultam kenyeret sütni, hasonló összetétellel csináltam - csak lenmaggal - két 25 dekás veknit, és olyan lapos lett, mint egy sós lepény! Jó, megették a híveim, de azóta is azon búsulok: hogy lett a formás veknikből szétfolyó palacsinta?
Hát úgy, hogy megfázott. Most, hogy a lakásban nincs fűtés, de még kintről nem dől be a forróság, én első kelesztésnél a mosogatóba állítom a tálat, amit félig engedek forró vízzel. Ez segít. Második kelesztésnél meg most próbáltam ki ezt a sütős módszert, jól bevált. És amikor betolod a sütőbe sütni, a sütő legyen naggyon forró, de aztán azonnal visszább veheted a hőt. És ha még szerencséd is van és jó a nap és hold együttállása, talán sikerül szépen feljönnie a kenyérkéidnek! :-)
Már teljesen búskomorságba esek, ha átmegyek Hédihez! Kaja-hegyek, patent sütik, degesz hűtő, spejz. Nekem meg minden leég, nyers marad, kemény lesz, összeragad, szétfolyik. Nem az ízzel van gond, hanem az állaggal.
Viszont profi vagy a kertben! Én meg ezért irigykedem! :-)
Megjegyzés küldése