Sokféle új főzési trend, technika vagy érdekesség eljut hozzám, aztán kell néhány év, hogy én is eljussak a kipróbálásig. Erről a saját szószában főtt tésztáról Micikétől hallottam már jó régen. És most elém került egy reklám, amiben ez a tészta készül, sajnos a linket nem tudom megosztani (mert béna vagyok), de kijegyzeteltem és kipróbáltam.
Hozzávalók:
- spagetti - a tészta mennyiségét nem adták meg a videóban, úgyhogy próbáltam csak látvány alapján belőni. 20 dkg spagettit használtam, de ehhez az óriás serpenyőhöz több tészta is mehetett volna, mert így nekem túlságosan paradicsomos lett. Toma azt mondta, olyan nincs, hogy túlságosan paradicsomos legyen valami, de azért nem fogadta el a maradékot, mert már benne volt a tonhal. Nyaf. A serpi aljának az átmérője 24 cm, fölül pedig 30 cm. Jó nagy!
- 1 fej hagyma felaprítva - egy csokor újhagymát használtam
- 1 kápia paprika felkockázva - fél kaliforniait használtam
- 4 gerezd fokhagyma felszeletelve - 1 gerezdet használtam
- 1 csokor petrezselyem
- 1 nagy paradicsom felkockázva
- olívaolaj, só, bors, szerecsendió
- 3 evőkanál sűrített paradicsom
- ½ liter víz
- 1 tonhalkonzerv - nem olajos
- mozzarella
A serpenyő alját meglocsoltam olívaolajjal, beletettem az első 6 hozzávalót: spagettit, hagymát, fokhagymát, paradicsomot, paprikát és a petrezselymet.
Megint meglocsoltam olívaolajjal, sóztam, borsoztam, reszeltem rá szerecsendiót, és ment rá a paradicsomlé meg a víz. Nem volt itthon sűrített paradicsom, úgyhogy fél liter paradicsomlét használtam és még valamennyi vizet, hogy a lé ellepje a hozzávalókat. Amennyire tudtam, elkevertem a zöldségeket a paradicsomlében.
Lefedve főztem. Amikor a tészta elkezdett puhulni, akkor néhányszor újra jól elkevertem a hozzávalókat, és amikor megfőtt (kb. a tészta csomagolásán lévő ideig kell főzni), akkor beletettem a tonhalkonzervet és a mozzarellagolyókat is rámorzsoltam a szószra (reszelni kellett volna, de mini mozzarellagolyóim voltak, azzal nem voltam képes szórakozni, hogy lereszeljem egyenként). Jól elkevertem, és újabb 3 percig főztem. Időnként kóstoltam, és sóztam, borsoztam és szerecsendióztam még egy kicsit.
Nagyon jó volt, csak ez az adag egy 4 tagú családnak lenne megfelelő mennyiség, ráadásul frissen a legfinomabb, melegítve már nem olyan jó (ahogyan egyik tészta sem). Szóval megjegyzéseim saját magamnak a jövőbeni készítéshez:
- Nem kell ekkora serpenyő csak azért, hogy a spagettit ne kelljen eltörni. Inkább kisebb serpiben kell főzni, és a tésztát félbe lehet törni, vagy másmilyen tésztát használni, és minden hozzávalót legalább felezni kell egy főre.
- Ha mégis sok embernek készül ekkora serpiben, akkor nyugodtan lehet több tésztát használni, akár 25-30 dekát is, vagy lehet, hogy még többet is. Ki kell próbálni.
- Nem kell az egész félliteres üveg paradicsomlét ráönteni még ennyi hozzávalóra sem, lehet kevesebb a szósz.
- Nem szabad mozzarellát használni, mert bár úgy képzeltem, hogy majd szépen krémesen beleolvad a szószba, azért voltak egybefüggő darabok, amik rágóként viselkedtek. Sose voltam kibékülve ezzel a sajttal, mert nincs íze, cserébe gumivá tud válni, szóval legközelebb legyen inkább valami más sajt. Vagy egészen apróra kell reszelni, de félek, akkor is össze tud állni. Frissen jó volt, csak melegítve okozott csalódást.
- Az új óriásserpim amúgy tök jól vizsgázott ezzel a kajával. Húst nem volt jó sütni benne, mert a szélén nem sült, de ilyen szószos kajáknak nagyon jó. Csak nagy.
Éva és Anna verziója: kisebb edénybe tették, amihez félbe törték a spagettit, és így főzték meg. Nagyon ízlett nekik is!
Napi cuki meg legyen a pancsoló Amy, mert megjött a nyár, 29-30 fok van mostanában napközben (a lakásban 26,2 fok). Ezek a képek viszont még tavaly készültek, de nem baj, mert Amy azóta semmit nem öregedett:
A gyönyörű képek tuti, hogy a Win-win Zone napköziben készültek, és Lilla csinálta őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése