Mint írtam mostanában, kaptam tesómtól egy tál cukkinit, és első gondolatom az volt, hogy csinálok cukkinis lecsót, mert annyira kívánom. De a cukkinimennyiség egy lecsónál több volt, ezért további recepteket kerestem, így találtam rá Yotam Ottolenghire. Ő egy szakács, és állítólag magyarul is megjelent már szakácskönyve, és ezekben főleg zöldségételek receptjei vannak, amik „meglepőek, szofisztikáltak, ugyanakkor háziasak”. Ezt, és még egy csomó vonzó dolgot olvastam a receptjeiről több helyen is, és ezek közül most ezt a sült zöldségsalátát választottam azért, mert a zöldségekkel együtt narancskarikákat is kell sütni, és ez nekem annyira váratlan hozzávaló volt, hogy mindenképpen meg akartam kóstolni. Nem mindent pontosan az eredeti recept szerint csináltam, például gránátalmát nem használtam, mert az nem volt, és citromhéjat és narancshéjat sem, mert az nem bio volt, de írják azt is több helyen, hogy Ottolenghi receptjeit inspirációnak lehet használni, egyáltalán nem kell ragaszkodni hozzá. Na de érdemes megnézni a belinkelt receptet is, mert úgy is jó lenne elkészíteni, ott például kaliforniai paprika is szerepel a leírásban, de felsorolásból kimaradt. Paprikával egy újabb verzió lehetne.
Hozzávalók (2 adag):
- 1 kicsi/közepes padlizsán
- 1 kicsi/közpes édesburgonya
- 1 közepes cukkini (én a fenti tálon lévők közül két gömböt használtam, aminek a belseje csupa mag volt, azt kivágtam belőle
- 2 közepes lilahagyma meghámozva, negyedelve
- 5 gerezd fokhagyma héjastól
- ½ dl olivaolaj
- 1 narancs vékony szeletekre vágva (és meghámozva, mert nem bio volt sajnos)
- 2 kisebb szelet saját kovászos kenyér, de bármilyen kenyér jó lehet
- olívaolaj
- só, bors, petrezselyem
- néhány evőkanál lecsepegtetett görög joghurt (labneh)
A padlizsánt, cukkinit és édesburgonyát falatnyi darabokra vágtam, a lilahagymát megpucoltam és negyedeltem, és a fokhagymagerezdekkel együtt egy tálban összeforgattam az olívaolajjal, a sóval és a borssal. (Nagyon tetszett, hogy nem kell rá több fűszernövény, hogy ennyire egyszerű a fűszerezés. Pedig szeretem a fűszereket is, csak most úgy érzem, ez lehet a varázsa ennek az ételnek, hogy marad a zöldségek íze, nem nyomja el a sok fűszer.) Az ikeás tepsimbe (26×35 cm) terítettem a sütőpapírt és erre szórtam a zöldségeket. (Ha több a zöldség, nagyobb tepsit kell választani.) A narancsot (megpucoltam és) vékonyan felszeleteltem és a zöldségek közé tettem. Ha bio a narancs, nem kell megpucolni. 200 fokos sütőben légkeveréssel 25 perc alatt megsütöttem.
Amikor megsültek és megpuhultak a zöldségek, kivettem a sütőből és a falatnyi darabokra tépkedett kenyeret is elhelyeztem rajta. Meglocsoltam egy pici olívaolajjal a kenyereket is, és további 10 percig sütöttem.
Ez az egy kép mutatja meg, hogy milyen is volt a színe igazából. A tűző napon nem tudtam jó képeket csinálni róla, pedig gyönyörű kaja volt!
Tálaláskor megszórtam petrezselyemmel, amit a mélyhűtőből vettem elő, de frissel jobb lett volna, a tetejére egy evőkanál lecsöpögtetett, sűrű görögjoghurtot tettem, és díszítésként megszórtam bolti citromhéjjal (friss jobb lett vona), chilipehellyel és sáfránnyal (va-va-vagy sáfrányos szeklicével). Hát én nem tudtam, hogy sült zöldség lehet ennyire finom!
Most úgy érzem, hogy
Ottolenghi összes receptjét szeretném kipróbálni! Nem leszek vega, erre megint rájöttem, mert hiába ízlett nagyon-nagyon a kaja, a többnapos zöldségevés után már mindenképpen húst akartam, főztem is egy nagy adag rizses húst. Egyébként ezt a salátát is lehet hús vagy hal mellé enni, de minek, amikor magában is annyira jó!
Napi cuki Penny és Winston lesz ma, mert elkészült a mászófaluk, amit birtokba is vettek gyorsan. A mászófalat Mazsi csinálta nekik, a csodás fotókat meg Szabi készítette róluk:
Hogy lehet így nézni? Szeretném tudni, mit gondol itt Winston? Talán azt, hogy "Jójó, feljövök ide a kedvetekért, de tériszonyom van!" Vagy? Egyébként Penny is ugyanúgy néz, szóval biztos, hogy a mászófallal kapcsolatos a dolog.
Hát igen, így pózol egy királynő!
Vegetáriánus Penny és fujjoló (húsevő) Winston
Na jó, érdekel a zöldség is...
Egy csomó dologról akartam beszámolni, például, hogy Vikiék költöznek a vadiúj lakásukba, és Emike segít a szekrény összeszerelésében
A többi sztori majd jön hamarosan, nagyon el vagyok maradva a blogolással, legalább 2 recept várakozik, de lehet, hogy három is.
7 megjegyzés:
A nézés titka: a babérmeggy ágat ráztam nekik hogy nézzenek szépen. :D Winston fujjolo feje pedig azért történt, mert bele akart harapni a levélbe, ezért kapott egy kokit az ágtól. 😄 (mazsi)
Szegény Winston!
jó a kaja is, és én is imádom a fószert (nekem még szakácskönyvem is van!), és mindig szeretnék valamit főzni tőle, mert tényleg ezer jó ötlete van, de majd talán most. már kinéztünk egy csomó receptet, egyébként.
de a cica bizony százszor szebb, egyik cukibb, mint a másik. és marha jók a képek is...
Kár, hogy nem tudtam, hogy van szakácskönyved tőle! Lécci vagy add kölcsön, vagy fotózz ki belőle nekem néhány recit, vagy írd be a blogba, amit kipróbáltál. Nagyon szeretném! De majd megnézem, hátha kivehető a könyvtárból.
Szia. Ottolenghinek szuper jó húsos receptjei is vannak. Pont most ismétlik a TV paprikán a mediterán sorozatát. Tegnapi részben pont egy sült citromos, sült paradicsomos salátát készített. Ő az egyik kedvenc séfem. A saláták nála minden csak nem unalmasak. Nagyon jók a szakácskönyvei.
Szia Kata, muszáj lesz szereznem egy szakácskönyvet, annyira izgalmas, és jó tudni, hogy vannak húsos receptjei. Én még csak most kezdem felfedezni, elmentettem a neten található receptjeiből egy csomót, hogy kipróbáljam. Sajnos nincs tévém, de majd lesz szakácskönyvem!
Nekem a Jeruzsálem könyve van meg. Szülinapomra ami nemsokára lesz a Kamrát és a Zamatot kértem a családtól.
Megjegyzés küldése