Hát küzdök tovább a sütőtökkel, és most egy Ottolenghi receptet választottam a Jeruzsálem című könyvéből. Biztos vagyok benne, hogy ő segít nekem majd megszeretni ezt a zöldséget (is). Amikor elkészült a mártogatós, és megkóstoltam, nagyon meglepődtem, hogy ízlik, és mondtam is magamban, jé, ez finom! Aztán ahogy tovább mártogattam, már kicsit édesnek éreztem, aztán egyre édesebbnek, én meg nem annyira vagyok oda az édes kajákért. Megszórtam apróra vágott csilivel, aztán meg még mindenféle fűszerrel, hogy kicsit kevésbé legyen édes. Még az új za'atar fűszeremmel is próbálkoztam, mindenféle változtatás nagyon jól állt neki, és el is fogyott végül (de utána toltam pár falat parmezánsajtot, mert a sós ízt jobban szeretem). Szóval nekem édes, de szerintem egy csomó ismerősömnek, barátomnak pont jó lenne, úgyhogy próbáljátok ki nyugodtan, mert nektek így, ahogy van be fog jönni. Én legközelebb teszek bele több tahinit, mert ahol kevésbé keveredett el és tahinisebb volt a krém, ott imádtam, és legközelebb tuti, hogy nem fogom meglocsolni sziruppal sem, és még egyéb fűszereket is kipróbálok majd, például fokhagymásabban biztos jobb lenne.
Írom a recit, ahogy a könyvben van. Én feleztem a mennyiséget, mert a sütőtök egy része a vöröslencse dahlhoz kellett.
Hozzávalók:
- 1 sütőtök (hámozva, darabolva 970 gramm)
- 3 evőkanál olívaolaj
- 1 teáskanál őrölt fahéj
- 70 gramm tahinipaszta
- 120 gramm görög joghurt
- 2 kis gerezd fokhagyma áttörve
A tálaláshoz
- 1 teáskanál fekete és fehér szezámmag (vagy csak fehér, ha nincs fekete)
- 1,5 teáskanál datolyaszirup (aranysziruppal, juharsziruppal, melasszal helyettesíthető)
- 2 evőkanál apróra vágott korianderzöld (elhagyható)
- só
A sütőtököt 180 fokon légkeveréssel megsütöttem. Előtte meg kell pucolni, feldarabolni, szétteríteni egy tepsiben, meglocsolni olívaolajjal, megszórni 1/2 teáskanál sóval és a fahéjjal, jól összekeverni, és szorosan lefedni fóliával. A 70 perc sütési idő alatt egyszer megkeverni. Az aprítógépbe tettem a kihűlt tököt, a tahinit és a joghurtot, fokhagymát. Próbáltam darabosra keverni, de nem sikerült. Y.O. azt írja, villával vagy krumplinyomóval is összetörhetjük.
Tálaláskor rászórtam a magokat, meglocsoltam juharsziruppal és díszítettem apróra vágott petrezselyemmel, mert csak az volt. (Nem jutott eszembe, hogy van már koriandercsatnim, azt is tehettem volna rá.)
Eltérések nálam az eredeti recepttől:
- Sonkatököt (kanadai sütőtököt) ír, én nem tudom milyet használtam, de ez a Barbapapa-kinézetű narancssárga tök volt.
- Feleztem a mennyiségeket: 485 gramm sütőtök, 35 gramm tahini, 60 gramm görög joghurt.
- Nem fólia alatt sütöttem, hanem anélkül, és tuti, hogy nem kellett 70 perc.
- Nem fokhagymát használtam, hanem fokhagymagranulátumot, azt is csak keveset. Túl keveset. A maradékba azért tenni fogok, mert szerintem az hiányzott.
- Nem szezámmagot használtam a tetejére, mert az nem volt itthon, hanem görögszénamagot és fekete köményt (Olgitól kaptam ezeket, Egyiptomból hozta ajándékba).
- Nem datolyaszirupot locsoltam rá, hanem juharszirupot (tesómtól kaptam kölcsön).
- A végén nem koriandert szórtam rá, hanem petrezselymet.
A többi stimmel.
A mai cuki pedig, hogy esett a hó Budapesten! Nem is tudom, volt-e ilyen az utóbbi években! Így néz ki a belső udvarunk hóesésben:
És az utcai oldal, meg az ablak alatti kiskert:
És az őrült Olgi barátnőm meg bringával megy dolgozni:
Ilyen úton:
Egyik évben nekem is muszáj volt elindulnom bringával hóesésben, mert jófogásos találkozóm volt a Váci út-Dózsa György út sarkán, és vidékről jött a vevő, nem lehetett lemondani, menni kellett. Eleinte rettegtem, mert a kerék bordái pillanatok alatt megteltek a hóval, és onnantól kezdve már sítalpakon közlekedtem, legalábbis így éreztem. Csúszkáltam is rendesen ezekben a mély vájatokban, de aztán sikerült esés nélkül túlélnem a kalandot. Most azért örülök, hogy nem kell kimozdulnom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése