Az is már régi vágyam volt, hogy shakshukát csináljak, vagy hogy kóstoljak, amikor jó kis reggelizőhelyeket próbáltunk ki a családommal (Edison&Jupiter, Briós, Cafe Brunch Budapest). Ott sokszor nehezemre esett nem ezt választani, mert mindig győzött az Eggs Beny, így azt hiszem, én még sosem ettem shakshukát (majdnem biztos, hogy nem, bár a memóriám már nem a régi). Nem is tudom, mitől shakshukásodik egy kaja, talán attól, hogy tükörtojások sülnek a tetején. Merthogy bármiből készülhet shakshuka, de egy biztos: a tetején van tojás. Amikor Ottolenghibe beleszerettem, akkor a weboldaláról is elsőként egy shakshukareceptet mentettem el a kedvencekbe, egy édeskrumplisat. Hamarosan azt is kipróbálom, csak le kellene fordítani a recit (kommentbe jöhetnek a fordítások, de ha nem jönnek, akkor is megcsinálom, nyugi!).
És hát az van, hogy imádom a padlizsánt és imádom a tükörtojást és imádok mindent, ami ilyen egzotikus, mint ez a kaja. Biztos, hogy csiliárd variáció van shaksukára (pont annyi, mint a lecsóra), és ezt a padlizsánosat azért választottam elsőnek, mert nemrég érkezett megint három darab nyugdíjazott padlizsán a zöldségboltból. (A nyugdíjat azért emlegetem ennyit, mert mindjárt nyugger leszek, alig várom.)
Hozzávalók:
- 2 db közepes padlizsán
- 4 szál újhagyma
- 2 db paradicsom
- 1 evőkanál sűrített paradicsom
- 2 gerezd fokhagyma héjában megsütve (vagy egy egész fej is lehet)
- só, bors, fél teáskanál kakukkfű
- 3-4 db tojás
- 1 chilipaprika (ezt elfelejtettem, pedig volt itthon, nyaf)
- pici cukor, ha nagyon savanyú a paradicsom
A padlizsánokat késsel megszurkáltam, és a fokhagymával együtt 200 fokon légkeveréssel megsütöttem. A fokhagymagerezdeket úgy, hogy héjastól megcsöpögtettem olívaolajjal, és betekertem egy alufóliába. A fokhagymának elég kevesebb idő is, szóval szerintem ráér az utolsó 10-15 percre betenni. (Ha egy egész fej fokhagymát használsz, akkor csak a tetejét kell levágni és úgy sütni, fólia nem kell. Nem mertem egy egész fej fokhagymát beletenni, mert este moziba készültem.) Jó puhára kell sütni őket.
Amikor megsültek (sajnos nem mértem az időt, de könnyű ellenőrizni, csak bele kell szúrni egy kést, hogy elég puha-e), és kicsit kihűltek a padlizsánok, akkor kezdtem a főzést: a tesómtól kapott vadiúj Tefal serpenyőmben egy kis olajon puhára dinszteltem a 4 szál újhagymát egy fél teáskanál kakukkfűvel. Kb. 3 perc volt. Hozzáadtam a sűrített paradicsomot, majd a két héjatlanított és felkockázott paradicsomot. (Ekkor kéne a chilipaprikát is hozzáadni, de elfelejtettem.) Alacsony hőfokon (4-es fokozaton a kerámialapon) főztem, amíg a paradicsom összeesett. Csak pár perc volt ez is a szuper serpenyőben. Sóztam és borsoztam.
Azért leírom azt is, hogy a paradicsomokat legkönnyebb úgy héjatlanítani, hogy kereszt alakban be kell vágni a tetejét, és egy kicsi edénybe tenni, forró vizet ráönteni (vízforraló), hogy ellepje, és pár percig így hagyni. Egy ilyen kezelés után már könnyen lecsúszik a héja.
Amíg a felkockázott paradicsomok puhultak a vadiúj Tefal serpenyőmben, addig a krémesre sült padlizsánnak lehúztam a héját, és a szintén krémesre sült fokhagymákat kinyomtam a héjukból és mindet apróra vágtam késsel, kicsit pépesre. Ezután a paradicsomos alaphoz adtam őket, és összekevertem. Pár percig főztem, kóstolás után még egy picit megsóztam és egy csipet cukrot is adtam hozzá, mert nagyon savanyú volt.
Pár perc főzés után (5-8 pö) 3 tojást egyenként felütöttem egy kis tálkába, onnan a padlizsános alap tetejére csúsztattam, és amikor mind a 3 benne volt, rátettem egy fedőt a serpenyőre. További 8 percig főztem így, közben szépen kifehéredett a fehérje, és még remegős-folyósra főtt a sárgája. Olyan 6 percnél megsóztam, megborsoztam a tojásokat, és aprított petrezselyemmel megszórtam az egészet. Visszatettem a fedőt a maradék 2 percre. Annyira finom volt!
Napi cuki Penny, aki rohadtul tud fázni, ha nem megy a fűtés. Tehát ilyenkor Mazsi körbejárja a társasházat, és megszereli a fűtést, mert az már mégse lehet, hogy ez a cica így fázzon:
Én pedig jó sűrű shakshukával és remegős tükörtojásokkal melegítem magam. Csak az a baj, hogy nem lennék jó vegetáriánus, mert 2 tükörtojást és a hozzá tartozó padlizsános ragut megettem egy kis kenyérrel, és továbbra és farkaséhes voltam. Pedig az a recept, amiből kiindultam, 4 főre írja ezt a mennyiséget. Mind a 4 főt meg bírtam volna enni, de visszafogtam magam. Egy kis hús vagy hal nem lett volna rossz. De azért a moziban nem haltam éhen, ja, és igen, mondom máris, a Magyarázat mindenre-t néztük meg Rékával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése