2022. április 16., szombat

Sós karamell és Skála kópé miniszobor

 

Nagyon régóta szeretném megtanulni a sós karamell készítését, mert imádom, de amikor megnéztem számtalan videót és elolvastam még több receptet, a figyelmeztetéshalmok miatt megijedtem, és elment a kedvem tőle. Aztán most úgy volt, hogy már megvolt, hogy mi lesz Mazsi névnapi ajándéka*, de kiderült, hogy nem lehet kapni, és akkor kitaláltam, hogy meglepiből csinálok neki sós karamellt. Úgy emlékeztem, hogy ő is imádja. Erre kiderült Viki szülinapi ebédjén, hogy Viki is imádja. Most már túl sokan imádjuk, meg kell próbálnom!

* nem kapható ajándék: 28 × 1 5/8  × 1 ¼ --- 700-32c (32-622) méretű, sóskaramell-színű bringa külső gumi

Ezekkel a figyelmeztetésekkel találkoztam:

- semmiképpen nem szabad keverni, mert leég,
- lehet keverni, nem lesz semmi baja,
- nagyon forró az olvadt cukor, fokozottan megégésveszélyes a művelet, porrá égsz, ha csak egy csepp is rád cseppen (lásd Pompeii),
- fröcsköl, ha beletesszük a vajat,
- kockázott hideg vajat lehet beledobni, mert ugyan visszakristályosodik tőle a cukor, de újra elolvad majd,
- nem olvad el a cukor soha többet, ha visszakristályosodott, mehet a kukába az egész cucc lábosostól,
- tehát legyen hideg a vaj,
- vagy legyen olvasztott a vaj és melegített a tejszín,
- láttam olyat, aki vajban karamellizálta a cukrot,
- és olyat is, aki vízben – én ezt választottam.

Én most hígabb sós karamellt szerettem volna, magyarán sóskaramell-öntetet.


Ezt a videót választottam a száz megtekintettből, és így nem égettem oda, amin még én is csodálkozom. Hozzávalók:

  • 250 g kristálycukor
  • 90 ml víz
  • 90 g vaj
  • 200 ml tejszín
  • kb. 1 kávéskanál só
A cukrot a vízzel alacsony hőfokon (villanytűzhelyen 6-os fokozat) melegítettem amíg karamellizálódni nem kezdett, azaz kb. 15-20 percig, de lehet, hogy tovább. A videó szerint 10 perc, úgyhogy lehet, hogy nagyobb lángon is szabad csinálni, de rettegtem az odaégéstől. Nem kevergettem, egyszer kicsit megrázogattam, de azt se kellett volna, mert a szélére kicsapódott a cukor és az visszakristályosodott.

Egy másik lábosban éppen csak megmelegítettem a vajat a tejszínnel. Amikor a karamell színe megfelelő lett, lehúztam a lapról, és beleöntöttem az olvasztott vajas tejszínt és gyorsan összekevertem. Visszatettem még 2 percre a lapra, közben sóztam, először csak nagyon picit tettem bele, de aztán újra és újra sóztam, mert kóstoláskor nem éreztem sósnak. Igazából holnap fog kiderülni, hogy sós, sótlan vagy pont jó-e.

Napi cukinak meg Kolodkó Mihály miniszobra, a Skála Kópé, akit csütörtökön látogattam meg. Nagyon nem értettem, hogy miért van árnyékban, amikor süt a nap, és itthon jöttem rá, hogy a bringámon lévő cucc árnyékolta le. Nyaf.


Nagyon cuki, és gyönyörű, és sokkal nagyobb, mint az orosz hadihajó. Ja igen, ma olvastam, hogy az a hadihajó (Moszkva a neve) tegnap elsüllyedt.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

ISTENI lett, pont sós, annyira örülök neki!!! Amint elfogyasztottuk a húsvéti kajákat, veszek egy doboz fagyit és rá fogom csurgatni és az erkélyemen elnyammogom a napsütésben. 🤩 köszönöm szépen!! ❤️ (mazsi voltam valamiért nem enged bejelentkezni)

Andi írta...

Na végre! Mennyit kell várni egy visszajelzésre??? 🤩