Hát nincsenek kellemes gondolataim a piskótasütésről, de majd igyekszem visszafogottan írni. Sajnos nincs túl nagy gyakorlatom a sütésben, mert én sem vagyok (vagyis inkább nem voltam) édesszájú, és a fiam sem, így elég kevés alkalmam volt kitapasztalni a sütikkel és tortákkal kapcsolatos trükköket. Mondtam is Tomának hétvégén, hogy mennyivel egyszerűbb azoknak, akiknek 4 fős vagy 8 fős családjuk van, folyton süthetnek, de én például csak 2 hetente sütök kenyeret, ennél többet nem bírok (vagy akarok) enni. Mire mondta Toma, hogy akkor meg azon nyüszögnék, hogy folyton a konyhában kell állnom, és hogy ezeknek semmi kaja nem elég! - és képzeljétek hozzá a hangsúlyt, ahogy kifigurázott. Amúgy tök igaza van.
De Tahiba mindenképpen egy tortával akartam érkezni, és tesómtól kértem tanácsot. Azt mondta, ahány tojás, annyi evőkanál cukor és liszt, de ezt már nem így szokta, hanem méri, mert minden kanál különböző, tehát ahány tojás, annyiszor 20 gramm cukor és 20 gramm liszt. Gondoltam, a kicsi tortaformámban fogom sütni 3 tojásból, mert a mini tortákkal szimpatizálok inkább. A sütés hőfokára és idejére nem tudott mit mondani, de azt javasolta, hogy ilyen kicsi tortához 150 fok legyen és 20 perc légkeveréssel, de nem tud pontos hőfokot mondani, mert az ő sütője egész másképp viselkedik, mint az enyém. Ja és azt is mondta, hogy a fehérjét külön szokta felverni kemény habbá, ez (is) nekem gyenge pontom, és úgy emlékeztem, hogy anyu azt mondta, már nem választja külön, hanem együtt keveri habverővel a sárgáját és a fehérjét és a cukrot, és ugyanolyan magas lesz. Inkább így kevertem.
Talán látszik, hogy tök jól működött a módszer, a 3 tojásból kevert tészta majdnem a tál háromnegyedéig felemelkedett. Belekevertem ezután a lisztet és a mini (17 cm-es) tortaformába öntöttem, ami sütőpapírral ki volt bélelve alul, az oldala meg vajazva és lisztezve volt.
Betettem a 150 fokra előmelegített sütőbe 20-30 percre, gyönyörűen emelkedett és szép színe volt:
Ekkor gondoltam megnézem tűpróbával, mint tudjuk, a tűpróba se a kedvencem, de itt egyáltalán nem volt kérdés, hogy a piskóta még tök nyers, úgyhogy magasabb hőfokra állítottam és letakartam, hogy ne égjen meg. Valamikor megsült, már nem mértem az időt, de amikor kihűlt, így nézett ki:
Na, de legalább ő 👆 mosolyog! Én viszont nem mosolyogtam.
Tesóm azt mondta, hogy megfázhatott, amikor rányitottam a még nyers piskótára a sütőajtót. Rögtön nekiálltam egy második tortának, 170 fok, 20 perc légkeveréssel, nem nyitottam ki a sütőajtót, amíg le nem telt a 20 perc, és ez már tűrhetően sikerült. 👇 Csak egy kicsit sötét lett a teteje, de az nem baj, úgysem fog látszani.
Itt már csak a szeleteléssel volt gond, pedig van jó tortaszeletelő késem is. Igaz, elég életlen, nem tudom Toma miért nem a késélezéssel foglalkozik inkább az én csúfolásom helyett. Ilyen gyönyörű "antik" tortaszeletelő késem van, Anyucitól örököltem, úgyhogy biztos jó öreg:
Szerencsére a tortának mindegy volt, hogy van felvágva, úgyhogy a mosolygós tortát betettem a mélyhűtőbe, hogy majd kezdek vele valamit (azóta már megettem), a másikat meg megcsináltam, tiramisu torta lett belőle, majd írom azt is.
Hogy még a vágással se kelljen küzdenem, következő alkalommal azt találtam ki, hogy sütök két kicsike piskótát, mert van két kis tortaformám (16-17 cm-es). Ehhez 2 tojással csináltam végig a procedúrát, és sütöttem 170 fokon légkeveréssel tizenvalahány percig, elfelejtettem mérni.
És most meg azt nem értem, hogy ha ugyanazt a tésztát ugyanúgy sütöm ugyanakkor, ugyanott, minden teljesen egyforma (mintha ikrek lennének, haha), akkor miért van az, hogy az egyik gyönyörű lesz, a másik pedig borzalmas.
A jobb oldali a borzalmas, ezt alig tudtam kirobbantani a tortaformából, a sütőpapírt is alig tudtam lehúzni az aljáról, egészen ragacsos, bár szerintem nem nyers, nem lehet nyers, ha egyszerre sültek. Így néz ki alulról mindkettő:
Olyan, mintha nem ugyanaz a tészta lenne és nem ugyanazon a hőfokon és nem ugyanannyi ideig sültek volna. Fel nem tudom fogni, hogy mi történt.
A csúnyábbik a régi tortaformában sült, a szép pedig a szép újban, lehet, hogy megsértődött? Most ezeket is betettem a mélyhűtőbe, és ezekből is tiramisu torta lesz, ha majd lesz kedvem megcsinálni. Most még duzzogok egy kicsit.
Hát kábé nekem is ilyen a fejem a piskótasütéstől. De bele fogok jönni, igaz, ehhez be kell vállalni, hogy felugorjon vagy 10 kiló rám. Folytatás következik...
1 megjegyzés:
hát, én is lehajtogatnám a fülecskéimet, ha ez a fodros nyelvű épp arra készülne, hogy alaposan kinyalogassa. szerencsére Amykének minden nagyon jól áll:)
Megjegyzés küldése