Limara Jól Bevált Fehér Kenyér (JBFK) receptje

A húsvéti buli levezénylése tesóm reszortja (én a karácsonyi buli felelőse vagyok), de a kenyeret én szoktam sütni az egész családnak. Tavaly már megvolt Limarától a Házi pékek alapkönyve, és abból csináltam ezt a krumplis kenyeret, ami eléggé bejött a családnak. Tesóm ezt kérte idén húsvétra is, de ehhez először öregtésztát kell csinálni. Ritka laza hetem volt most munkaügyileg, úgyhogy megcsináltam előre az öregtésztát 50 dkg lisztből, ez 4 adag kenyérhez elég. A felesleget be lehet tenni a mélyhűtőbe, és onnan elővéve is működik, kipróbáltam tavaly ezt is.

Hozzávalók az öregtésztához:

• 50 dkg kenyérliszt (tavaly finomliszttel is működött minden)
• 1 tk só
• 3 dl langyos víz
• 1 dkg friss élesztő (10 gramm - ezt magamnak írom, néha belezavarodok)

Össze kell gyúrni a hozzávalókat, de nem kell dagasztani. 10-12 órát kell szobahőmérsékleten keleszteni, majd hagyni, hogy összeessen a tészta. Nyáron, amikor nagyon meleg van, akkor hűtőbe kell tenni, nem a konyhapulton hagyni.

Másnap összeállítjuk a tésztát:

Hozzávalók a JBFK-hoz:

• 50 dkg BL 80 kenyérliszt
• 2 evőkanál burgonyapehely (én kihagytam, írja is a recept, hogy elhagyható)
• 1,5 teáskanál só
• 2 evőkanál olaj
• 20 dkg öregtészta
• 1 dkg friss élesztő
• 3 dl kézmeleg víz

A lisztet egy tálba szitáltam, elkevertem a sóval, majd a közepére halmoztam a többi hozzávalót, az öregtésztát kisebb darabokra tépkedve. Legvégén adtam hozzá a vizet, majd a géppel elkezdtem dagasztani. Addig dagasztottam, amíg szép sima, rugalmas tészta lett belőle. Beolajoztam a tálat és 40 percig kelesztettem benne a kenyeret. Ezután egy vékonyan lisztezett deszkán (konyhapulton) óvatosan átgyúrtam, de inkább csak hajtogattam, a széléről behúztam részeket a közepéig, majd megfordítottam és finoman gömbölyítettem a tésztát. Ráborítottam a tálat és 15 percig pihentettem. 

Ezután megformáztam a veknit. Visszafordítottam a hátára, és elkezdtem kilapítani úgy, hogy csak lefelé nyomkodtam az ujjaim hegyével, de nem húzogattam. Utána a két hosszanti oldalát behajtottam középre, majd a tőlem távolabbi végéből háromszöget hajtogattam és elkezdtem feltekerni. Minden hajtást és tekerést alaposan lenyomkodtam. A sütőpapírral bélelt öntöttvas tálamba tettem a varrattal lefelé. Az edény tetejét, sőt még a tésztát is lepermeteztem vízzel, és lefedve hagytam kelni 70 percig ebben a párás környezetben.

Előmelegítettem a sütőt 230 fokra, és a tésztát egy pengével hosszában bevágtam. (Ez a bevágás is gyenge pontja az életemnek, nagyon ritkán sikerül elég mélyen.) Megint lepermeteztem vízzel, visszatettem az edény tetejét és betoltam 55 percre a sütőbe. Amikor letelt az idő, még 5 percet sütöttem fedő nélkül, hogy kicsit sötétebb és vastagabb legyen a héja. A végén a sütőajtót picit kinyitottam, lekapcsoltam a hőfokot és 5 percig még bent hagytam a kenyeret. Állítólag a héja így még ropogósabb lesz. A végén rácsra tettem kihűlni.

Annyira sajnálom, hogy ezt is egyedül kell megennem, olyan finom! Ez tesómnak is biztosan ízlene. Csináltam hozzá a maradék lecsöpögtetett joghurtból (krémsajtból) majdnem-körözöttet úgy, hogy kevertem hozzá egy kb. 4 cm-es darab újhagymát apróra vágva, meg egy kis sót és őrölt piros paprikát. Picike vajat is tettem bele, de az nem hiányzott volna, így is nagyon-nagyon krémes lett és olyan finom mint tesóm körözöttje.

És akkor ennyi kelesztéshez jól illene napi cukinak egy vagy két alvó Winston:

Itt speciel munkaidőben alszik, azt én is nagyon szeretem!

Jaj, mit szólna hozzá, ha most rátenném a pocakjára a tenyeremet? Megharapna?

Winston és Penny ezen a szuper alvóhelyen az ablak előtt, hát kell ennél jobb? Én is cica szeretnék lenni! Nem tudom, látod-e Csincsilla, hogy megfelelő méretűek a párnák, nem lógnak le róla a cicák.