2022. március 12., szombat

Székelykáposzta

 

Most megint totál meglepődésben vagyok, hogy nincs még székelykáposzta a blogon. Felháborító! Pedig ez a legtutibb kaja a világon: nagyon finom (ha jó a káposzta, vagy ha nem rontjuk el), egyszerre nagy adagot lehet csinálni belőle, sokáig eláll, lehet mélyhűteni és Toma is szereti. Ez utóbbi most már tök mindegy, mert saját magát eteti a gyerek, de régebben ez is szempont volt.

Szóval iszonyúan csodálkoztam, hogy nincs székelykápi, de ahogy kutakodtam, találtam jó sok savanyú káposztás bejegyzést, köztük ezt a Szegedi gulyást 2008-ból, amit én alkottam, és szerintem  igazából székelykáposzta cserépedényben, de a legkedvencebb savanyú káposztás bejegyzés amit már ezerszer elolvastam, Csincsilla töltött káposztája, amit Zsuzsika módra készített. Messze ez a legjobb bejegyzés az egész blogtörténelmünkben, ami 2008. június 13-án indult rögtön egy Cseresznyés klafutival Csincsillától és egy Eperlekvárral tőlem. Mostanában sokat nosztalgiázom itt a blogon, néha könnyezgetek is, de a legjobb sztori tényleg az a Zsuzsika-féle töltött kápi volt. 

Na tehát, ez a székelykápi így készült. Hozzávalók:

  • Fél kiló hús (itt most pulykamell volt, de lehet disznó- vagy csirkehús is, bármi ami jó egy pörkölthöz, ehhez is jó)
  • 2 közepes fej hagyma
  • só, bors, piros paprika, füstölt piros paprika 
  • bármi, amit a pörköltbe is szoktál tenni: paradicsom, paprika, én most beletettem egy fél piros kaliforniai paprikát, mert már nagyon nyamvadt volt a hűtőben.
  • 1-1,5 kiló savanyú káposzta
  • babérlevél, őrölt kömény
  • a tálaláshoz tejföl
És akkor aprítógéppel aprítottam most a hagymát, ezt egy 2-3 evőkanálnyi kacsazsíron megdinszteltem, megszórtam piros paprikával (ne felejtsek el venni, mert most elfogyott) és őrölt füstölt piros paprikával, amit Micikétől kaptam Máltáról, kicsi vízzel felöntöttem, és beletettem még az aprítógépben pürésített kaliforniai paprikát. Ezután mentek bele a húskockák, és még jó nagy adag víz, egy kis só, és rengeteg bors. A sóval vigyázni kell, mert a káposzta is lehet nagyon sós, ezt érdemes előtte ellenőrizni. Én tuti helyről veszem, ahol nem túl sós, csak savanyú. Lényegében most egy olyan pörköltet kell csinálni, ami sokkal fűszeresebb a megszokottnál, és van sok szaftja is közben. A bors sokat segít ebben a túlfűszerezésben.

Amikor a pörkölt félig vagy egészen megfőtt, persze közben millió dologgal foglalkoztam, tehát nekem teljesen megfőtt, akkor beletettem kb. 1,2 kiló káposztát, még adtam hozzá vizet és 4-5 babérlevelet és egy mokkáskanálnyi őrölt köményt és még borsot. Igyekeztem a káposztát belenyomni a szaftba, és így lassú tűzön főztem lefedve még valamennyit. Addig kell főzni, amíg annyira éhes nem leszel, hogy már úgy döntesz, kit érdekel, hogy megfőtt-e, most már enni KELL.

Jó sok tejföllel és jó sok kenyérrel kell elfogyasztani. Napi cukinak megint Amy a napköziben egy barijával:

Nem tudom hogy lehet valaki ennyire cuki, főleg a füleit tessék nézni, azzal szokott kommunikálni a külvilág felé, most azt mondja: Mentsetek meg ettől az őrülttől! Szeretnék abba az irányba távozni. ->

1 megjegyzés:

csincsilla írta...

micsoda kép már megint, mármint az ebes. persze jó a kápi is.
én imádom, és nagyjából pont így főzöm, csak nem pürésítem hozzá a paprikát. meg nem bolti káposztából, hanem saját fermentáltból, és pont így, addig főzöm vele a pörit, ameddig akarom. öt perc vagy egy óra. ahogy épp kedvem tartja. sajnos nálunk csak én szeretem igazán, de ez talán még előny is. emlékszem, anyukám, ahogy egyre idősebb lett, általában valamilyen húsos káposztát evett, mindet nagyon szerette, hát én is pont ebbe az irányba haladok. ellennék ezeken ezer évig. fogok is főzni egy jó nagy adaggal.