2010. március 9., kedd

Cseresznyés-csokis morzsatorta


Domikám titkos beszerzési forrásából hozzájutottam nemmondommeghányliter Tokaji borhoz, amit mostanában szorgalmasan kóstolgatok. A Furmintért teljesen odavoltam, a Sárgamuskotály is nagyon ízlett és ma következett a Szamorodni tesztelése. Domi azt mondta róla ma este a telefonban, hogy ez is nagyon finom lesz, de ez nem a vacsora lenyomatására, hanem csak a desszert mellé, finom kóstolgatásra való. Nosza, sütöttem hozzá egy finom desszertet, egy csokis-cseresznyés-mandulás crumlble-t (ez itten az elegánsabbik neve). Engem nem lehet visszatartani, ha inni akarok!


Elővettem a cseresznyét a mélyhűtőből, aminek a származási helye Domi "Kikínlódta-lak" nevű tanyája, ahol a nyár első vagy második nagyobb gyümölcsszállítmányát, a cseresznyét szoktuk beszerezni. (Nem emlékszem, az eper van előbb?) Tehát stílusosan a cseresznye is Domitól van. Megfigyeltem, hogy az elegánsabb menükben egyik fogás a másikhoz kapcsolódik valamilyen összetevővel. Esetünkben most Domi az összekapcsoló tényező: tőle van a cseresznye, és tőle van a bor is! Annyira menő!

Először azt gondoltam, megismétlem itthon Mazsi délutáni fantasztikus előadását, és én is flambírozni fogom a gyümölcsöt. Mazsi felgyújtott gyümölcseit olyan ámulattal bámultam, hogy elfelejtettem tapsolni az előadás alatt, pedig akartam... Biztosan örült volna neki.

Gondoltam, jót tenne egy kis alkohol és tűz a fagyott cseresznyének, így gyorsabban felolvadna, és áhítattal gondoltam Mazsi flambírozott szilvájára, ami annyira különlegesen finom volt, hogy én is elő akartam állítani azt az állagot és ízt. De aztán féltem, hogy felgyújtom a magamat és a lakást, ezért a flambírozástól eltekintettem ma estére.


Kivajaztam a fodros tortaformámat, az alját megszórtam barnacukorral (csak mert Mazsi is barnát használt, de lehet fehér is), és egy kis fahéjjal. A kimagozott, nagyjából felolvasztott, flambírozatlan cseresznyét szépen elhelyeztem a cukorréteg tetején, és megint fahéjaztam egy kicsit (fahéjgyűlölők most ne nézzenek ide!). Ezután géppel morzsásra kevertem a következő összetevőket: 15 dkg lisztet, 8 dkg cukrot, 5 dkg durvára vágott mandulát, 5 dkg csokidarabkát (reszelék kellett volna) és 8 dkg hideg vajat. A morzsás tésztát a gyümölcs tetejére szórtam és betoltam 30 percre fóliával letakarva a 200 fokra előmelegített sütőbe. Amikor letelt a 30 perc, még kábé 10 percig pirítottam, hogy szép barna legyen a teteje.


Cukrozatlan tejszínhabbal tálaltam. Fantasztikus volt a tűzforró, nagyon édes süti a jéghideg, cukor nélküli tejszínhabbal. Az összeállítás nem tartott tovább 15 percnél, a sütési idő alatt pedig akár meg is lehet vacsorázni. A recepthez az ötletet a mindmegettén találtam.

19 megjegyzés:

mazsolla írta...

ennyi reklámot eccerre :):) Ez a süti nagyon nagyon teccik, szóval eccer megcsinájjuk együtt flambírozott gyümikkel is. tiszta átverés, mert nem is olyan nagy cucc a flambírozás, magától elkészül, csak látványos! sokkal nehezebb volt utána kiszedni a serpenyőből a készterméket :)

Andi írta...

Téééényleeeg? Ezt nem gondoltam volna! Annyira ijesztő volt az a nagy tűz! Az magától elalszik?

mazsolla írta...

igen, amint elpárolog az alkohol, mégcsak mozgatni sem kell! de azok a mini tányérok azzal az óriás kanállal...nagy szemétség vót! :D

Andi írta...

Jaj tényleg, azt figyeltem! Nem tudtál volna kisebb kanálkát szerezni a tálaláshoz? Állati volt! Én biztos az egész cuccot beterítettem volna a cukros-fahéjas szilvalével!

mazsolla írta...

én is úgy csináltam, csak a tiétek lett tökéletes...:D nem akartam kisebb kanállal mert az a nagy úúúgy teccett ;) a mini tányérokkal volt baj, meg a pincérekkel, akik nem voltak képesek lejjebb emelni a tányért!

Andi írta...

Értem!

Mazsolino írta...

De nagyon jól néz ki! Ezt meg kell majd csinálnom! Ki kell derítenem, van-e otthon cseresznyénk, vagy meggyünk!
Nagyon jó süti, nagyon jó választás, Andi! :)
Mazsi, te meg tök ügyes lehetsz! :)

Andi írta...

Köszi, Mazsolino! Próbáld ki bármilyen gyümölccsel, a Mindmegettén még van néhány ötlet.

csincsilla írta...

na most akkor várom a beszámolót mazsolla/flambírozás/etc.-ügyben. részleteset!
ez a Domi-féle este meg nagyon jó lehetett!

Bea írta...

Ezt biztosan meg fogom csinálni! Tesókám, legyen ez a következő projekt? :) Egyébként meg cseresznyétek és meggyetek is van, mert vittem át. :) De ha mégsem, akkor szólj!

csincsilla írta...

Milyen rendes család, hogy így számon van tartva az összes családtag szülinapja! remélem, névnapokat is ültök (a négylábúakra gondolok, persze, elsősorban:))

csincsilla írta...

hát, ez agyament finom, még tejszín és bor nélkül is! még, még, még! akkor is, ha napokig fáj utána a hasam, még van otthon nekem is egy kis tésai (magos) cseresznyém, összedobok egyet.

Névtelen írta...

Na és a szamorodni?

Andi írta...

Hibátlan! Tökéletes! Finom! Kevés!

Bea írta...

Megcsináltam én is. Nekem nem lett ilyen szép, mert sikerült odaégetnem a tetején a megolvadt csokit, nagyon morzsálódik és nagyon édes. De könnyű, egyszerű, gyors és ha nagyon ki van éhezve az ember édességre, ez a tökéletes desszert.

Andi írta...

Bea, egyetértek, hogy nagyon édes, nekem ezért esett jól a cukortalan tejszínhab a tetején. Bevittem a maradékot és a kollégák közül senkinek nem lett túl édes (furcsák). Még tesóm is azt mondta, hogy pont jó. Egyébként kihagyhatod a csokit (hogy ne égjen meg), és csinálhatod meggyel is (hogy savanyúbb legyen), de mivel olyan egyszerű, érdemes más fajtákat is kipróbálni azok közül is akár, amiket belinkeltem. Stahlnak van egy almás morzsasütije valamelyik szakácskönyvében, az is nagyon finom.

Bea írta...

Andi, már vissza is vontam az előző megjegyzésemet. Valószínűleg az volt a baj, hogy MÉG FORRÓN kóstoltam meg, mert egyszerűen nem bírtam kivárni, hogy kihűljön. De hidegen nagyon-nagyon tuti ez a süti! :) Sokkal kevésbé édes és egészen jól összeáll. Biztos hogy ki fogom próbálni más gyümölccsel is és esetleg egy kis jéghideg fagyival. :)

Andi írta...

Jó ötlet!
Annyira örülök, hogy végül is ízlett. Én is megcsinálom ám még egyszer, és valahogy kibírom, hogy ilyen édes. :-)

csincsilla írta...

képzeld, megcsináltam, meggyel, és isteni finom lett! Rebekával kettesben felfaltuk az egészet. Teljes kiőrlésű liszttel csináltam, és tényleg egy kicsit túl édes, legközelebb kevesebb cukrot teszek bele. És mandulát nem is tettem bele, mert nem tudtam lejutni a fagyasztóhoz. Majd a következő adagba kerül az is. Talán.