2022. május 15., vasárnap

Toma pirított zöldséges és csirkés tésztája


Emlékszem, milyen nehéz elkezdeni az otthoni főzőcskézést, egyszerűen egy fiatalnak nincsen erre ideje, és az agykapacitása is teljesen más dolgokra van ráállva, minthogy mit főzzön, és ha végre kiszenvedte magából az ötletet, ahhoz van-e minden otthon (van, akinél még tonhalkonzerv és búzadara sincs). És ha nincs, akkor honnan és mikor fogja beszerezni. Semmire sincs idő, folyton rohanni kell valahova, hol a munka miatt, hol a szórakozás miatt, de a lényeg, hogy még az is kiszámíthatatlan, hogy mikor van otthon az a szegény fiatal. Ezért még azt is nehéz belőni, hogy ha már meg van főzve az a kaja, akkor tölt-e annyi időt otthon, hogy minden elfogyjon. 

Toma most szobafogságon van covid-gyanú miatt, bár szerintünk csak egyszerűen megfázott a légkondicionált moziban, de mivel most úgyis otthon kell maradnia, nekiállt ismét főzni, amit már amúgy is tervezgetett a nagy drágaság miatt.


Megélezte a késeit, házhoz rendelte a hozzávalókat, megnézett egy videót, majd nekiállt. Hozzávalók:

  • 50 dkg felkockázott csirkemell
  • 3 paradicsom
  • 1 sárgarépa
  • 2 újhagyma
  • 2 csiperke gomba
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 3 evőkanál szójaszósz
  • olaj
  • bazsalikom, oregano, vagy bármilyen fűszer, mi otthon van
  • 1 csomag rizstészta
Először tehát a késeket megélezte, ez a legfontosabb, mert az eszközök legyenek rendben. Aztán amíg várta a házhoz szállítást, felolvasztott a mélyhűtőből 50 dkg felkockázott csirkehúst. Amikor felolvadt, 3 evőkanál szójaszósszal és a fűszerekkel bepácolta, és félretette. 

Ezután a zöldségek feldarabolása következett, itt is megnézett több videót, mindenféle vágási technikákat tanulmányozott és gyakorolt, azért kétféle formájú a sárgarépa.

Amikor minden gyönyörűen elő volt készítve (ez emlékeztet engem a Szabinál látottakra), akkor forró teflonserpenyőben (mert nincs wokja sajnos) megsütötte a húst, aztán félretette egy tányéron. Ezután következett a kiürített serpenyőbe az összezúzott fokhagyma, majd az összes zöldség. Ezek együtt pirultak rázogatva, majd egy kis zöldségmentes helyet csinált Toma a serpenyőben és itt sütötte meg a gombát. 

Eközben a rizstészta puhult, bár nem a csomagoláson előírt ideig, hanem tovább, mert még kemény volt 3 perc alatt, de amikor elkészült, ment rá a zöldségekre. Végül egy külön tálban keverte össze, a hússal, és mind megette. Nagyon ízlett neki, de további fejlesztgetések is lesznek még ezzel a kajával. Több fűszert szeretne bele és több zöld zöldséget, mert a színek nem elég jók így, bár szerintem gyönyörű és csodálatos! Az viszont szörnyű, hogy most az egészet lehet elölről kezdeni egy másik kajával.

Nemrég volt Toma és Eni Esztergomban, és ott fotózta a Helyi Menő Cicát, akiről vannak további képek is, legyen ő a napi cuki ma:


Itt már megérkezett Toma lábához, és várja, hogy észrevegyék és megsimogassák: 👇


Ha nem simogatják meg, akkor dörgölőzik egy kicsit: 👇


A farkával is rátekeredik az áldozatra: 👇


És tessék, elérte, amit akart: 👇

Meg itt egy szép művészi kép a sok közül:


Esztergom, örülhetsz, hogy ilyen jó kép készült rólad! 

2022. május 14., szombat

Tejbegríz 2.

 

Muszáj valamit írnom, csak hogy napozó cukiságokat tudjak mutatni, mert nem lehet kibírni a kánikulát másképp. Volt már tejbegríz a blogon, Csincsilla írta egyedülálló és családos férfiaknak, és valóban ez egy nagyon fontos recept, és semmi újat nem fogok írni róla. Lehetett volna talpas pohárban fotózni, eperrel gyönyörűen feldíszíteni, de épp az a lényeg, hogy ez egy nagyon egyszerű édesség, és erre akkor jöttem rá, amikor pár éve életemben először csináltam. Elég sokáig rettegtem tőle, mintegy ötven évig. 

Furcsa módon, amikor megkívántam pár évvel ezelőtt, akkor valamiért nem a blogban kerestem hozzá receptet, hanem valahonnan kiírtam ezt: ahány deci tej, annyi evőkanál búzadara. Ennyit vagyok képes megjegyezni. Általában akkor készítem, amikor édességet akarok MOST. Levon az értékéből, hogy tejeslábost nem jó mosogatni.

Hozzávalók egy egyedülálló vagy családos nő számára:

  • 3 dl tej
  • 3 evőkanál búzadara
  • 1 evőkanál cukor
  • csipet só
  • 5 perc
A tejben a búzadarát kézi habverővel folyamatosan kevergetve megfőzöm (persze a csipet sóval), és amikor már majdnem kész, akkor a cukrot is beleszórom és azzal is folyamatosan kevergetem, amíg letelik az 5 perc. Amikor elkezdem melegíteni a tejet, akkor beállítom az órát 5 percre, és eddig még mindig elkészült ennyi idő alatt. 


Átöntöm egy szép tányérba, kicsi teaszűrőn keresztül szórok rá kakaót, és kész. Fotózni viszont nagyon nehéz.

Végre jöhet a cuki Winston, ahogy napozik. Sütteti magát egy kicsit elölről:


Aztán egy kicsit hátulról:


És aztán végre a fejét legalább bedugja az árnyékba. Nem tudom, hogy bírja ebben a fekete bundában ezt a meleget.


Ugyanekkor, pár sarokkal arrébb:


És egy kicsit később, szépen lebarnulva:


Ahogy megláttam ezeket a képeket, Márquez regényeiben éreztem magam, ott szokott a forróságtól így elpilledni minden szereplő. 

2022. május 12., csütörtök

Étlap Mazsinak


Mazsi a fodrászom (is), senki nem tudja olyan jól levágni a hajamat, mint ő. Legelső alkalom után (az ismerősök) folyton megállítottak az utcán, hogy milyen jó a hajam, mit csináltam vele. Azóta már megszokták, nem állítanak meg, pedig ugyanolyan jó minden alkalommal. 

Amikor átjön, szerencsére nemcsak a hajammal foglalkozunk, hanem a világmegváltással is, és ehhez szoktam készülni némi finomsággal. Legutóbb nem készültem, mert úgy értettem, hogy nincs ideje itt maradni, de aztán hál'istennek maradt, és gyorsan összedobtam egy tonhalas mártogatót. Írok ezért Mazsinak is egy étlapot, hogy tudjon választani, meg hogy valahogy jelezzem neki minden csatornán, hogy várom valamikor. Sajnos nagyon elfoglalt. Ilyenek a jó fodrászok ... és programozók és újlakástulajdonosok.

Mártogatók, szendvicsek

                                    - Réka tonhalas mártogatója - ez volt legutóbb
                                    - Füstölt lazacos tojáskrém - kicsit több füstölt hallal 
                                    - Halsaláta (treska) - régóta szemezek vele
                                    - Bruschetta-variációk
                                    - Csirkemájpástétom - van a blogban kettő is, de most ez a menő
                                    - Hummusz
                                    - Avokádókrém
                                    - Juhtúrós mártogatós

És a többi

                                    - Lencsefasírt - régóta ki akarom próbálni, bár lehet, nem kéne ilyet ennem 
                                    - Ratatouille 
                                    - Valamilyen paradicsomsaláta
                                    - Thai csirkesaláta
                                    - Muszaka

Desszert

Desszert ugye a fröcsi szokott lenni, de ezek nagyon-nagyon érdekelnek a blogból, és Mazsi annyira nyitott mindenféle kísérletre, szóval ezek valamikor:

                                    - Süsse grütze - nagyon érdekel
                                    - Finn epres csoda (vispipuuro)
                                    - Almás mákpuding sütve - bár Mazsi nem szereti a mákot, na mindegy...

Ezt ne most

                                    - Sajttal és fetás spenóttal töltött csirkemell rántva

Most nem tudok több kaját nézegetni, mert mindjárt éhen halok. Bármilyen javaslatot szívesen fogadok, kivéve az "Ezt ne most" cím alatt lévőket.

Amyke ma megint napköziben van. Vajon ő mit választana?

2022. május 8., vasárnap

Lencsegulyás

A Szimpla Kertben ettem először lencsegulyást, ott időnként vannak jótékonysági főzések, és egy ilyenre mentünk Évával. Ha ilyen rendezvényen eszel, akkor azzal valamit támogatsz, mindig mást. Nem tudom, hogy mi mit támogattunk éppen, csak arra emlékszem, hogy romák főzték a lencsegulyást, rémlik, hogy valamelyik roma zenekar tagjai, és eszméletlen finom volt. Oda is mentem megkérdezni, hogy készült, de csak elnézően mosolygott a testes cigányasszony. Igaza volt, mit nem lehet ezen tudni? Igazából azt, hogy ez nem olyan gulyásleves-szerűség volt, mint pl. amiket mi Kisnánán főztünk annak idején, hanem sokkal lájtosabb, inkább zöldségleves, kevés hússal és sok zöldfűszerrel. És nem tudom hogy csinálták, de még a lencsétől se lett semmi bajom. Ezt szerettem volna előállítani, és már volt egy próbálkozásom, de az nagyon nem sikerült szerintem, bár a kedves és rendes Anna, Norbi és Toma aranyosan megették. És még azt is mondták, hogy finom volt. 

Megnéztem egy csomó receptet, természetesen itt a blogon kezdtem a kutatást, és találtam is Beától egyet, de ennél is lájtosabbat akartam. A legtöbb recept úgy kezdődik, hogy kezdjünk el egy pörköltet főzni valamilyen húsból, ezt ki akartam hagyni, de aztán beletörődtem, hogy így kezdődik minden gulyásleves.


Hozzávalók:

  • ½ csirkemellből (vagy ennek megfelelő mennyiségű bármilyen húsból) készült pörkölt
  • 25 dkg lencse
  • 2 sárgarépa
  • 1 fehérrépa
  • 1 cikk zeller
  • húsleveskocka, de ez nem kötelező
  • só, bors, 2 babérlevél, 1 csokor petrezselyem
  • húsvéti maradék füstölt hús a mélyhűtőből, de a Szimpla Kertben nem volt füstölt hús a levesben,  és mint írtam, felejthetetlen volt, szóval kimaradhat
  • krumplit elfelejtettem beletenni, de szerintem mehetne

Előző éjszaka beáztattam a lencsét. Másnap főztem egy normális adag pörköltet pulykamellből, majd a leveshez egy másik lábosban elkezdtem pirítani a vékony félkarikákra vágott répákat és a zellert. Pár perc után felengedtem kb. 2 liter vízzel, tettem bele egy húsleveskockát, és a leöblített, átmosott lencsét is beleszórtam a levesbe, meg a fűszereket is. Valamennyi idő elteltével átkanalaztam egy adag pörköltet a levesbe, és ezzel együtt tovább főztem, ameddig a lencse meg nem puhult. Beletépkedtem a felolvasztott füstölt húst is. A végén szórtam rá apróra vágott petrezselymet. Az interneten talált legszimpatikusabb recept szerint először a fél csirkemellnyi pörköltet kezdjük főzni, és ezt öntjük fel vízzel. Azért nem így csináltam, mert akartam egy kis pörköltet is a mélyhűtőbe tenni. Jól jön az majd valamikor.

Napi cuki most Penny lesz, mert ő már régen szerepelt. Itt egy ritka pillanat, amikor nem retteg.

Jól áll neki ez a csíkos puha paplanhuzat. Szinte nem is látszik a cicafej. Ha én a játék helyében lennék, gyanútlanul sétálgatnék az ágyon tovább, nem számítva semmiféle cicatámadásra. Nagyon ügyesen vadászik! 😁

2022. május 5., csütörtök

Pizza

 

Rengeteg pizza van már a blogon, köztük kovászos is, ami engem a legjobban érdekelne, de magamnak nem sütök. Toma viszont jött, és sikerült úgy alákérdeznem, hogy a pizzát választotta. Azért akartam annyira pizzát sütni, mert kaptam tesómtól ezt a szép pizzasütő formát, és nagyon szerettem volna már kipróbálni. Pár hete volt egy pizzaparti tesómnál, és Mazsi kérdezte, hogy megvan-e a blogban a recept, ami alapján anyukája pizzát szokott sütni, és kiderült, hogy nincs. Az is kiderült, hogy a zöld Stahlból szokta csinálni, úgyhogy az a recept következik most itt (szinte) szóról-szóra.

Merthogy velem mindig történik valami, most éppen az, hogy előző nap jól bevásároltam a pizzához, még Serrano sonkát és mozarellát is vettem, meg friss bazsalikomot és rukkolát is, de aznap, amikor sütöttem volna, kiderült, hogy az élesztőt elfelejtettem. Feltúrtam a konyhát, és találtam is egy 2014-ben lejárt szárított élesztőt. Kipróbáltam és működött. Ez egyrészt ijesztő másrészt óriási szerencse!

Hozzávalók a tésztához (a könyv szerinti recept felét csináltam, azt írom le):

  • ½ kiló liszt
  • 1 csapott evőkanál só
  • ½ evőkanál szárított oregánó
  • frissen őrölt fekete bors
  • 1 tasak szárított élesztő
  • 1 teáskanál cukor
  • 3 deci langyos víz
  • 3 evőkanál olívaolaj
Tehát ez csak fél adag a könyvhöz képest, és 2 ilyen szép kerek pizzám lett belőle. A lisztet a tálba szitáltam, hozzákevertem a sót és a többi fűszert. Egy külön pohárban ½ deci langyos vízbe kevertem az 1 teáskanál cukrot, a tasak élesztőt és 2 vagy 3 evőkanál lisztet (a kimért lisztből vettem el!). Vártam, hogy történik-e valami, és pillanatok alatt felfutott. Hozzáöntöttem a liszthez ezt is és a maradék 2,5 deci vizet és az olajat is, és összekevertem a robotgéppel. Pár percig dagasztottam, amíg szép, sima gömb lett belőle és már nem ragadt a tál oldalához. Ekkor kiolajoztam a tálat vékonyan, és kb. 45 perc alatt a duplájára kelesztettem. Amikor megkelt, kétfelé osztottam és igyekeztem kör alakúra nyújtani a tésztát (a másodikat Toma nyújtotta!), akkorára, hogy beleférjen ebbe a csudaszép, 32 cm átmérőjű pizzasütő tepsibe. (Régebben egyben nyújtottam ki az egész tésztát és egy sütőlemezre tettem, de az nem volt ilyen szép.)


Amikor nekiálltam elkészíteni a könyvből a pizzaszószt, kibányásztam a kamraszekrényből egy piros konzervet, azt gondoltam, hogy hámozottparadicsom-konzerv, de amint kinyitottam, kiderült, hogy paradicsomos fehérbab. Ezt egyébként azért vettem, hogy majd egyszer valakinek (persze a fiamnak) csinálok egy igazi angol reggelit, és akkor nagyon menő leszek. Nem leszek. És hajszálon múlt, hogy most sem leszek, mert nem volt a szekrényben több piros konzerv. Volt viszont a saját eltevésű paradicsomomból, úgyhogy abból főztem pizzaszószt, de ide most a könyvből írom, ahogy tesóm is szokta csinálni.

Hozzávalók a pizzaszószhoz (a könyv szerinti recept fele):
  • ½ doboz hámozottparadicsom-konzerv (a könyvben le kell csöpögtetni, nem tudom miért)
  • 1 teáskanál szárított oregánó
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 evőkanál olívaolaj
  • 1 evőkanálnyi sűrített paradicsom
  • frissen őrölt bors
Fentebb részletezett okokból én nem ezt a szószt csináltam, de a könyv szerint ezeket csak össze kell turmixolni, annyi pluszmunkával, hogy a fokhagymát át kell nyomni fokhagymanyomón, vagy másképp áttörni. Sót nem szabad beletenni, mert a pizzán a többi cucc (a könyv szerint: topping) amúgy is sós. Igaza van Stahlnak, az én pizzám kicsit sós lett, mert tettem sót a pizzaszószomba is. Nekem ne mondják meg!

És akkor már csak az van, hogy a tésztát kinyújtjuk jó centis vastagságúra (én a vékonyabb tésztát szeretem, szóval ½ centisre nyújtottam), rápakolunk mindent, amit akarunk, és 220 fokos sütőben 20-25 perc alatt megsütjük. Annyi kis nézeteltérés támadt itt tesómmal, hogy én alulra teszem a sajtot, ő meg a pizza tetejére. Tehát nálam: paradicsom, sajt, többi cucc; tesómnál: paradicsom, cuccok, sajt. 

A többi malőr a pizzával már csak az volt, hogy a bazsalikomot elfelejtettem rátenni, és a tálaláskor se jutott eszembe, sőt akkor már az se, hogy vettem finom salátákat hozzá, és, hogy azzal kéne villogni. Másnap, amikor egyedül ettem a pizzát, vagdosni akartam rá a gyönyörű bazsalikomból de kiderült, hogy tetves. Így aztán lezuhanyoztam a növényt, a letépett leveleket meg nagyon-nagyon megmostam, de juszt is megettem.

Napi cukinak pedig itt az egész napközis tábor:

Nem tudom a neveket, de azt megtudtam, hogy a kis tacsi Amy legjobb barátnője, és rosszul írtam múltkor a blogba, hogy menekülne a puszijai elől. Bocsi tacsi!

És itt látható a világ legstréberebb kutyája, aki nagyon komolyan veszi, ha ülni kell:









Annyira cuki!

2022. május 1., vasárnap

Étlap Tomának


Hát bocsánat, hogy ennyire érdektelen témával jövök, de az történt, hogy jön hozzám Toma anyák napjára, és kérdeztem tőle, hogy van-e valami kívánsága, hogy mit főzzek, mire azt válaszolta, hogy nincs. Erre borzasztóan berágtam, kicsit hisztiztem is, mire azt mondta, hogy akkor legyen az a pörköltes sült krumpli, aminek most nem jut eszébe a neve. Egyúttal bevallotta, hogy amellett, hogy nincs ötlete, az a fő baj, hogy nem tudja a kaják nevét. Jó, oké, megfejtettem, hogy a brassóira gondol, de az utóbbi időben mindig ezt kérte, ha jött, úgyhogy megemlítettem, hogy tudok ám mást is főzni: pizzát, leveseket, főzeléket, vadast stb. És akkor kiderült, hogy örülne a pizzának. És akkor felajánlottam, hogy csinálok egy étlapot neki a blogba, amire rábólintott. (Kikötése, hogy szép legyen, és legyen elemekre bontva, allergének feltüntetésével. 😎 Erre még várni kell.)

Itt csak azok a kaják vannak, amiket úgy tudom, hogy szeret. Bár állítólag már mindent szeret. Ezzel kapcsolatban vannak fenntartásaim, de majd legfeljebb bővítem a listát, egyelőre ennyi jutott eszembe. Ebből már tud választani, ha legközelebb jön.

Levesek

                                                - Babgulyás
                                                - Borscs
                                                - Gombaleves
                                                - Húsleves
                                                - Krumplileves
                                                - Lencsegulyás
                                                - Tárkonyos leves

Főételek

                                                - Bolognai spagetti
                                                - Brassói
                                                - Házi hamburger
                                                - Krumplifőzelék
                                                - Milánói makaróni
                                                - Pizza
                                                - Rizses hús (hagyományos)
                                                - Rizses hús (speciális)
                                                - Saslik
                                                - Székelykáposzta
                                                - Török pizza
                                                - Vadas
                                                - Zöldbabfőzelék
                                                - Pulykamell római köményes joghurtban pácolva

Desszertek

                                                - Csokis-zabpelyhes keksz
                                                - Guiness torta
                                                - Vakondtúrás torta

Napi cukinak meg mindjárt kettő együtt:


Meg egy régebbi anyák napja, ahol szintén a nevekkel volt egy kis kavarodás csak ott a virág nevét nem sikerült eltalálni.

2022. április 28., csütörtök

Mazsi maradékmentő húsvét utáni pitéje (magyarul: quiche-e)


Ezt a pitét (quiche-t) Mazsi rögtön húsvét után készítette a füstölt sonkából és a többi maradékból, és azóta várom a receptet. Azt mondta, az eredetit a Street Kitchenen találta Fördős Zénél, de átalakította helyi viszonyokra, ahogy szokta. Fördős Zéről viszont az az emlékem van, hogy egyszer csak berobbant az életembe úgy, hogy Éva mindig őt emlegette, Fördős Zé ezt mondta, Fördős Zé azt főzte stb., és emlékszem, amikor mentünk vonattal a Balatonra, még ott is jött, hogy melyik éttermeket kell kipróbálnunk Fördős Zé szerint. Amellett, hogy halálra idegesített, hogy folyton ezt a nevet emlegeti, még nem is tudtam értelmezni, mi az, hogy "fördős zé", nekem folyton az a szókapcsolat ugrott be, hogy "fürdős ká" (szégyellem magam a ronda poén miatt), de aztán egyszer meghallgattam vele egy interjút és teljesen belezúgtam. Azt hittem, hogy aki úgy nevezi magát, hogy Zé, az nem normális, és kiderült, hogy normálisabb az átlagnál. (Na és tessék, most én is leírtam egy bekezdésben hatszor.)

Az interjú után megnéztem sok receptjét, de sajnos nem találtam olyat, amit ki akartam volna próbálni. Viszont itt van ez a quiche, aminek a tésztájához a hozzávalók:

  • 200 g liszt
  • 125 g vaj
  • 1 db tojás
  • 1 csapott tk só
  • 1 ek jéghideg víz
A tésztához egy keverőtálba öntjük a lisztet, bele a kemény, darabokra vagdosott hideg vajat és a sót. Robotgéppel az egészet addig keverjük, míg morzsalékos állagúvá válik. Ekkor beleütünk egy egész tojást, majd hozzáöntjük a kanálnyi jéghideg vizet, és az egészet gyors fokozaton homogén tésztává dolgozzuk össze. A tésztát pár gyors mozdulattal még kézzel összedolgozzuk. Betesszük a hűtőbe, amíg összeállítjuk a tölteléket.

Hozzávalók a töltelék öntetéhez:
  • 200 ml tejszín
  • 100 ml tej
  • 4 egész tojás
  • só, bors, szerecsendió
  • 2 gerezd fokhagyma
Ezeket összekeverjük.

Szilárd hozzávalók a töltelékhez:
  • húsvéti sonka maradék
  • medvehagyma maradék
  • szárított kakukkfű
  • kb. 1,5 db paradicsom vastag szeletekre vágva
  • maradék sajtok a húsvéti asztalról kockára vágva (kb. 2 maréknyi)
  • maradék parmezán sajt (Vikitől Olaszországból)

Mindenkit összekeverünk, kivéve a paradicsomot, és azt kapjuk, ami a fenti képen látható. Amikor a töltelék elkészült, a tésztát 4 mm vastagságúra nyújtjuk, a formába terítjük, hogy kb. egyforma magas legyen az oldala mindenhol. Tök jó tipp volt Zétől, hogy a tésztát úgy lehet legkönnyebben a pultról a formába teríteni, hogy fel kell tekerni a nyújtófára, és a formában vissza kell tekerni, így nem szakad el. 


A formába terített tésztát villával megszurkáljuk, és elősütjük 200 fokon 20 perc alatt, és nehezéknek sütőpapíron rizs került rá. Aztán Mazsinál nehezék nélkül is sült plusz 10 percet (Zé 5-öt mond, de ekkor még mindig sápadt volt a tészta, ezért Mazsi visszatette). Lényeg, hogy addig kell még sütni, amíg a közepe is egy kicsit sültebbnek tűnik, megpirul. 

Ezután öntjük bele a tölteléket, a paradicsomkarikákat elosztjuk szépen mindenhova, és 180 fokon 40 percig sütjük (Zé 30 percet mond).


Mazsinak melegen nem annyira jött be, de másnap hidegen isteni volt. A gyönyörű képeket Szabi csinálta természetesen.

Napi cukinak pedig Amy és Winston édesen együtt alszanak megint. 


Csak az a nem jó hír, hogy Émit haza kellett hozni a napköziből, mert fáj a hasa. Egyébként nekem is fáj, nem tudom mit szedhettünk össze. Winston gyógyítja és vigasztalja alvás közben


Fogják egymás kezét! Wini igazi Terézapu.

2022. április 25., hétfő

Kelt kuglóf

 

Húsvétra a családom élesztős kenyeret rendelt kovászos helyett, és megmaradt az élesztő fele, és azóta készülök rá, hogy megsüssem ezt a kelt kuglófot. A recept megint Limara Házi pékek alapkönyvéből van. Szeretem ezt a szakácskönyvet, nemrég kaptam Annától és Norbitól, és kinéztem belőle sok-sok receptet, csak kell keresnem időt, hogy meg is tudjam csinálni őket.

Vasárnapra kivételesen nem volt semmi program lebeszélve senkivel. De ez nem baj, mert néha pihenni is kell, meg lustálkodni, meg csak úgy lenni, szeretem az olvasás-belealvás-olvasás programot váltogatni, vagy mint most, kipróbálni egy új receptet. Amíg kel a tészta, a babzsákban elnyúlva meg lehet hallgatni egy-két jó beszélgetést online, mint, például egy Pogány Judittal készültet, úgyis vele lesz este online színházi előadás. Szóval jó az ilyen nyugis vasárnap nagyon. A szombatom amúgy is olyan mozgalmas volt: takarítás után elmentem egy 3 órás "Titkos kertek és terek a belvárosban" elnevezésű sétára (nagyon jó volt), majd este még Olgival buliztunk kicsit nálam hajnali 1-ig, így aztán engedélyeztem magamnak egy lusta napot. De az volt a feltétel, hogy megsütöm végre ezt a kuglófot.

Hozzávalók:

  • 50 dkg liszt
  • 10 dkg cukor
  • 1 csapott teáskanál só
  • 1,5 dl langyos tej
  • 3 dkg friss élesztő (nekem 2,5 dkg volt, bőven elég)
  • 10 dkg mazsola ❤️
  • 0,5 dl rum (nincs rum nálam, úgyhogy 0,5 dl rozéba áztattam, fincsi volt)
  • 2 tojás
  • 1 tk vaníliakivonat (nincs, nem is lesz, és vaníliás cukrot se tettem bele, egyre kevésbé bírom az erős vaníliaízt és -illatot)
  • 15 dkg puha vaj
  • 2 evőkanál keserű kakaópor
  • 2 evőkanál meleg víz

Először 1 dl langyos tejből, 1 teáskanál cukorból, 2 evőkanál lisztből és az élesztőből kovászt keverünk, a tetejére is szórunk 1 evőkanál lisztet. Ezeket a mennyiségeket a kimért adagokból vesszük el, és azért emelem ezt külön ki, mert nekem ez csak később esett le, úgyhogy ijedten méricskéltem, hogy vajon mennyi lehetett az a 3 evőkanál liszt, amit a kovászba tettem. Jellemző. A kovászt félretesszük 10 percre. Figyelni kell, mert nálam nem kellett neki 10 perc, hogy kifusson a pohárból.

Közben a mazsolára ráöntjük a rumot vagy a bort, vagy amiben áztatni szeretnénk. Volt nekem régről  saját gyártású narancslikőröm, de nem mertem használni, mert valami fehér objektumok úszkáltak benne, és hiába tudom, hogy nem romolhat meg a 90%-os alkohol és a cukor miatt, nem mertem ráönteni a mazsolára. Isteni illata volt pedig. Azért volt, mert most kiöntöttem, úgysem fogom merni használni már sohasem.

A robotgép táljában a lisztet a sóval és a cukorral összekeverjük, hozzáadjuk a tojásokat, a maradék tejet, a vaníliakivonatot és a felfuttatott élesztőt. 2-3 percig alacsony fokozaton dagasztjuk, és közben több részletben hozzáadjuk a vajat is. 6-8 percig magas fokozaton dagasztjuk, majd elkeverjük benne a mazsolát áztatólevével (a rummal vagy a borral) együtt. A tésztát elfelezzük (kb. 2×600 g lett), az egyik feléhez hozzákeverjük a meleg vízzel krémesre kevert kakaóport, és jól összedolgozzuk. 

Nekem ekkor úgy néztek ki a tészták, mint két élesztős vajkrém, az egyik sárga, a másik barna. Nem hittem volna, hogy ezekből tészta lesz. De 60 perc kelesztés után csoda történt a tálakban, mindkettő gyönyörűen duplájára kelt igazi tészta lett. Amíg keltek a tészták, a kuglófformát vastagon bevajaztam, és minden második bordába tettem 1-1 szem mandulát. 2,5 literes kuglófformát ír a recept, nem tudom az enyém mekkora, de nem akkora, az biztos.


Amikor megkeltek a tészták, lisztezett felületen először a fehéret nyújtjuk 25×40 cm-es téglalappá (az újonnan felfedezett trükkömet használtam, hogy sütőpapírt liszteztem és azon nyújtottam!), majd a barnát is. A fehér tésztára fektetjük a barnát és a rövidebb oldalánál kezdve feltekerjük, mint a bejglit. A két végét ellentétes irányba többször megcsavarjuk (hát ez elég nehéz volt ezzel a lágy tésztával). Óvatosan belefektetjük a formába, hogy a két vége összeérjen (és a mandulák ne mozduljanak el).

Egy óra alatt megint a duplájára kelesztjük (nekem kifutott a tálból), aztán 170 fokon 45-50 perc alatt aranyszínűre sütjük. Én 10 perc után letakartam alufóliával, mert nagyon barnult, pedig nem légkevertem. A formában hagyjuk kihűlni, tálaláskor porcukorral meghintjük. Talán az ilyen egyszemélyes háztartásokban, mint az enyém, elég lenne fél adagot sütni.

Már alig vártam, hogy a napi cuki rovatban megint Émi legyen, hogy lássátok, mennyire életrevaló. Tessék megfigyelni, hogy a csapatban ki mozdul rá leggyorsabban a repülő jutifalatokra! Nem kérdés, hogy ki fogja megszerezni az összeset. Külön felhívnám a figyelmet a napközistársakra, akik szerintem már ismerik Émit, és meg se próbálják megszerezni, vannak, akik csak szemmel követik, de itt elöl, ez a kis tacsi inkább duzzogva elfordul, szemrehányóan belenéz a kamerába. Vele ne szórakozzanak!


És miközben Jordan megszerzi a lepattanót, a többiek úgy tesznek, mintha a fűben mindenütt jutifalik lennének. De nincsenek, csak nagyon kínos lenne, ha mindenki látná, hogy nem működtek olyan jól a reflexek.


Van néhány kelt kuglóf a blogon:
Van még rengeteg, nem sorolom fel az összeset, egyik szebb, mint a másik. Bele vagyok szeretve ebbe a formába.

2022. április 24., vasárnap

Egyszerű uborkasaláta

 

Ez csak egy első próbálkozás, Dragomán György weboldalán láttam a receptet, ahová más ügyből kifolyólag keveredtem, és ő David Chang szakácskönyvében találta, ahol quick pickle néven fut. Próbáltam jobban utánajárni ennek a módszernek, ha lehet azt mondani, hogy ez egy módszer, de nem sikerült, mert mindent angolul találtam. Úgyhogy akkor saját próbálkozások után kell eljutnom a tökéletes receptig.

Szóval a sztori az, hogy kaptam a kedvenc zöldségesemtől 2 kiselejtezett, de szerintem még tökéletes cukkinit, az egyikből cukkinis tésztát csináltam, aminek hamarosan jön a receptje, a másikról meg kiderült, hogy álcázta magát, és valójában uborka. Annyira be voltam havazva munkákkal és feladatokkal, hogy észre se vettem az átverést, csak amikor megpucoltam, és uborkaillat kezdett terjedni a lakásban. Becsomagoltam a megpucolt csaló ubit egy fóliába, és vártam, hogy sorra kerüljön.

Aztán még az is volt, hogy tesóm rábeszélt, hogy vigyek el tőle egy kis maradék főtt rizst (pedig én tök más kaját terveztem), és ekkor botlottam az egyszerű uborkasaláta receptjébe. Így szól: egy kígyóuborkát megmosunk, vékony karikákra vágjuk, aztán összekeverjük egy kiskanál sóval és ugyanannyi cukorral. Egy órára hidegre tesszük és kész. Ha cifrázni akarjuk, akkor tálaláskor szórhatunk rá chilipelyheket. 

Én tekertem rá borsot, és tettem rá egy kis tejfölt is.


Az az egy problémám van vele, hogy bár csökkentettem a sómennyiséget, és persze a cukrot is ugyanúgy, mivel kicsike volt az uborka, de mégis sós lett egy kicsit az uborkasaláta. Nem segítenek a talált leírások a kígyóuborka hosszának vagy súlyának megadásával, és a kiskanálról, mint mértékegységről se tudom, hogy az mekkora, úgyhogy további kísérleteket kell folytatnom, mert amúgy nagyon tetszik, hogy nem kell ecetes-cukros lét kevergetni egy újabb edényben. Az uborka jó sok levet enged, és nagyon finom így, ahogy van, csak ne lenne olyan sós. Szerintem egy kígyóubihoz elég egy pici só is, de a cukor maradhatna. Mi a véleményetek? Hallottatok már erről a módszerről (a quick pickle-ről)? 

Na és napi cukinak Tomáék Esztergomban voltak a hétvégén, és ott találkoztak a HMC-vel, azaz a Helyi Menő Cicával, aki eléggé úgy tűnik a képről, hogy megpróbálta morc ábrázatával elijeszteni a betolakodókat, vagyis Tomát és Enit:


De aztán meggondolta magát és inkább dörgölőzött egy kicsit, így Tomáék szerencsésen túlélték a hétvégét.


A HMC a HMCS cicamegfelelője. A HMCS annyit tesz, hogy Helyi Menő Csávó. Ezt ugye a legmenőbb kigyúrt vidéki pasira, magyarul a falu bikájára szokták mondani, és nekem a képről az jutott eszembe, hogy ez a cica csakis egy HMC (Helyi Menő Cica, avagy a falu kandúrja) lehet.

2022. április 22., péntek

Rakott kelbimbó


Most megint más tollával ékeskedem (MTÉ), mert ezt a kaját Mazsi csinálta, nem én, viszont kaptam belőle kóstolót és nagyon ízlett! Én nem tudok rakott kelt csinálni, pedig nagyon szeretem, de valahogy sosem sikerül. Nemrég megpróbáltam megint, Csincsilla receptjét használtam, de nem tartottam be az arányokat, amikre külön felhívja a figyelmet, így aztán megint dominált nálam a darált hús. Mazsi rakott kelbimbója tökéletes, viszont óriási adag.

Hozzávalók:
  • 5 × 450 g mirelit kelbimbó
  • 1 kg darált disznóhús
  • 2,5 nagy fej hagyma
  • 1 pohár "A" rizs
  • 2 gerezd fokhagyma
  • pirospaprika, só, bors
  • paradicsom/paprika/paradicsomlé
  • 1 leveskocka
Első lépésben pörköltet kell csinálni a darált húsból, azaz: hagymát dinsztelni, rá a fokhagyma, majd a hús, amit fehéredésig kell sütni. Ezután mehet a só, bors, pirospaprika, paradicsomlé, és a többi, ami a pörköltbe kell. Legyen nagyon ízes!


Ezután bele kell tenni egy pohár rizst ebbe a darált húsos pörköltbe, és hozzáadni kétszer annyi vizet és megfőzni.

Sós+leveskockás vízben megfőzni a kelbimbókat. A főtt kelbimbót leszűrés után krumplinyomóval át kell nyomni. 

Ezután jöhet a rétegezés: kelbimbó - hús - tejfől - kelbimbó. Végül megsütjük.


Legeslegvégül csomagolunk belőle a rokonoknak is! A rokonok meg meghatódva lapátolják be, és arra gondolnak közben, hogy de jó dolguk van, már megint a gyerek főzött rájuk.

Napi cukinak pedig Amy és Winston barátkozik. Néha nem napközibe megy Émi, hanem Mazsiéknál bandázik a cicákkal. 

Ez úgy történik, hogy érkezéskor orral előrenyújtózkodva felmérjük a terepet. Ha mi a cicák vagyunk, akkor nem ezt csináljuk, hanem kicsit meghökkenve, de mindenképpen lenézően, esetleg lesajnálóan rápillantunk a betolakodóra:


Mivel egyik részről se történt semmi agresszió, ezért a következő lépésben kicsit közelebb tesszük az orrunkat. Ha cicák vagyunk, akkor ekkor felnézünk az égre, hogy: "Muszáj ezt?". Továbbá jól belenézünk a fülébe a betolakodónak, hátha ezzel elriasztjuk.


Ha még ekkor se történik semmilyen harci cselekményre utaló magatartás, akkor megpróbáljuk elfoglalni az egész kanapét, úgy teszünk, mintha mi lennénk otthon, és nem a cica. Ha cicák vagyunk, akkor magabiztosan teszünk a betolakodóra és összegömbölyödve alszunk. Tudjuk, hogy ez a mi várunk, és ezek az emberek itt a mi szolgáink.


Ennyi az egész. Gondolom ez idő alatt Penny az ágy alatt rettegett.

2022. április 20., szerda

Tejmentes kókuszgolyó


A hétvégi kirándulásra hozta Gabi ezt a tejmentes kókuszgolyót, és a maradékot nekem is adta. Eddig nem voltam oda ezért a desszertért, de most megkóstoltam, mert éppen gyűjtöm a tejmentes recepteket, és kiderült, hogy finom. Ehhez az is kell, hogy ezek a golyók ilyen picikék legyenek, egy-egy falat mindegyik. Persze lehet kényeskedve két-két falatban is enni, ez mindegy, a lényeg, hogy nagyon vonzó a méret. A kicsik aranyosabbak szerintem.

Hozzávalók:

  • fél csomag (kb. 25 dkg) kekszmorzsa
  • 3 evőkanálnyi holland kakaó
  • kb. 2 púpozott evőkanál szilvalekvár
  • 1 evőkanál méz
Ezt kell jól összekeverni, összegyúrni, és a pici golyócskákat kókuszreszelékben megforgatni. Ha nem áll össze, akkor lehet hozzálöttyinteni egy pici magtejet, de ebben nem volt.


Azt írtam már, hogy a Csúcs-hegyen voltunk hétfőn Gabival, és ott volt ez a gyönyörű fa, vagyis annak a gyönyörű gyökere. Legyen ma ő a cukiság.

Beától találtam egy nem tejmentes kókuszgolyót a blogon, abban van vaj, nem lehet rossz az sem.